Archívum

Az adás vendége Hegedűs Dániel külpolitikai szakértő, a German Marshall Fund elemzője.

Az adásban egy olyan, kisebb országgal foglalkoztunk, amely fontos az azt körbevevő nagyobb hatalmaknak. Vendégünk Józsa Márta kollégánk volt, akivelt Európa legszegényebb országáról Moldováról beszélgetett a műsorveztető, Szénási Sándor. 

Szerbia ugyan nem a világ közepe, a nagyhatalmi szálak mégis összefutnak déli szomszédunknál: vetélkedik a befolyásért Oroszország, Kína, Törökország és a kicsit lassabban ébredő EU is. Szénási Sándor Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet nyugat-balkáni biztonságpolitikai kutatóját kérdezte.

Viharos a változás az energiapiacon:  friss adatok szerint a világ villamosenergia-termelésének több mint 30%-át teszik ki a megújulók, ezen belül is a szél- és főleg a napenergia felhasználása a meghatározó. Bár Magyarországon nem ilyen magas az arány, itt is érezhető a változás: 8-10 éve még nagyítóval kellett keresni a működő napelemeket, mára 6000 megawattnyi napenergiás kapacitás épült be a villamosenergia-rendszerbe. Szénási Sándor erről beszélgetett Perger Andrással, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelősével.

A gyengélkedés jeleit mutató Németország és Franciaország mellett felértékelődik Spanyolország szerepe Európában? Milyen ma az ország? Milyen változásokon ment át az elmúlt évtizedekben a spanyol társadalom? Van-e egységes spanyol nemzettudat? Az adás vendége Nemes Gábor külpolitikai újságíró, a Klubrádió tudósítója.

Téma: Franciaország a nemzetgyűlés feloszlatása után 

Vendég:

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egyetemi adjunktus

Nepál a világ 10 legszegényebb országa közé tartozik, ugyanakkor a múlt század közepén szélesre nyitották az ország kapuját a turisták előtt. Milyen az ország ma? Erről mesélt ma Fábián László újságíró, kollégánk, aki nyolc hónapot töltött az ázsiai országban.

Mára 114 millióan laknak Egyiptomban, amit gyakorlatilag nemzetközi segélyek tartanak életben, az állami szolgáltatások pedig hellyel-közzel működnek. Hol tart az ország az arab tavasz után 13 évvel? – Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Corvinus Egyetem docense

Hamarosan új főtitkára lesz az idén 75 éves NATO-nak, a szövetség múltjáról és jövőjéről, benne Magyarország szerepéről, és a NATO ukrajnai háborúban való szerepvállalásáról is beszélgettünk Szenes Zoltán volt vezérkari főnökkel.

Korábban sokat találgatták, mikor jöhet el az elektromos és hibrid járművek áttörése az autópiacon, pedig az egyszeri felhasználó szempontjából máig nem igazán tud előnyt felmutatni a belsőégésű motoros társaihoz képest. Terjedésük nagyon kitett az állami támogatásoknak és az utóbbi időben túltermelés is kialakult. Szénási Sándor vendége Zách Dániel, a Telex autópiaci újságírója.

Olvad és közben - a "felbukkanó" ásványkincsek miatt egyre inkább felértékelődik az Északi Sark. Már folyik a hatalmi harc a térségben - hogy kik a szereplők és mi a tét, arról Bazsó-Vigh Viviennel, a Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának hallgatójával beszélgettünk.

Simonyi András volt NATO- és washingtoni nagykövet – Mi történik az amerikai egyetemeken?

Stefano Bottoni történész –  Giorgia Meloni az új Angela Merkel az EU-ban?

Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő – Lengyelország nemzetközi jelentősége változóban van az orosz-ukrán háború eszkalálódása óta. Régiós nagyhatalommá emelkedhet?

Ausztrália nem csak a kenguruk országa, hanem a földművelőké is. Raskó György agrárközgazdász segítségével fejtettük meg, mit tanulhatnak tőlük az európai és a magyar gazdák.

Mi változott a háború több mint két éve alatt Ukrajnán belül, a korrupcióban, az oligarcha uralomban, az ellentmondásos és mégis létező nyugatias demokráciában, és: bírják-e még az ukránok? – Németh András, a HVG külpolitikai újságírója

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő– Gázai háború. Abbahagyni lehetetlen, folytatni kockázatos. Megoldás nincs, az izraeli gazdaság lassan tönkremegy és úgy tűnik, Netanjahunak különösen érdeke a háború elhúzása.

Három napon át zajlik az elnökválasztás első fordulója Oroszországban. Putyin mellett három jelölt indul, a status quót kicsit is veszélyeztető Nagyezsdint szabálytalanságokra hivatkozva már korábban kizárták. Szénási Sándor Nemes Gáborral, a Klubrádió külföldi tudósítójával beszélgetett.

Az adás vendége Zentai Péter kollégánk volt. Indiában járt és ahogy szokta, mindent megnézett és mindenkivel beszélt - ma pedig mindent el is mesélt Szénási Sándornak.

Flamm László történész, Skandinávia szakértő – Svédország és Finnország útja a NATO-ig

Két éve robbant ki az orosz–ukrán háború– Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője 

Az adás vendége Horváth Gábor külpolitikai újságíró, akivel arról beszélgettünk hogyan jutott oda a republikánus párt, hogy jó eséllyel másodszor is Donald Trump mögé áll be, és persze a tágabb társadalmi kontextusról is szó volt.

A második világháború után, főleg Európában az volt a mondás, hogy "soha többé háborút". A közelmúltban úgy tűnik, megváltozott a hangulat, különböző hatalmi elitek katonai vezetői beszélnek arról, hogy készülni kell, növelni a védelmi kiadásokat. Tényleg lekanyarodtunk a béke útjáról? Szénási Sándor Romsics Ignác történésszel beszélget.

"Ekkora arcátlanság még nem fordult elő az unió történetében" - írta a Der Standard Orbán Viktor elmúlt hat heti viselkedéséről, a magyar miniszterelnök ebben az időszakban a világ urát igyekezett játszani amikor Ukrajna pénügyi támogatásának vétójával fenyegetett. Balázs Péter, volt külügyminiszter, korábbi uniós biztossal beszélte át Szénási Sándor mi zajlott - zajlik.

Csicsmann László, Közel-kelet és India-szakértő, a Corvinus Egyetem tanára – Húszik

Kína szempontjából felemás a tajvani választások eredménye, az elnöki pozíciót elvitte az inkább a függetlenség irányába hajló Laj Cseng-tö, miközben a parlamentben pedig a Pekinggel való békés egyettműködést szorgalmazó Kínai Nemzeti Párt került többségbe. Milyen lehetőséget ad ez a helyzet a területnek és milyen hatása lehet Tajvannak a világpolitikára? Erről beszélgetett Szénási Sándor Krajczár Gyula külpolitikai újságíróval, a Jelen főszerkesztő-helyettesével.

Techet Péter, a freiburgi egyetem tudományos kutatója – Németország

Szétverik-e a hatalmi blokkok 2024-ben a világgazdaságot? Sikerül-e Kínának megfosztani trónjától a dollárt? Hogyan lavíroznak a kisebb országok Kína és Amerika között? – Inotai András közgazdász, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének nyugalmazott kutatóprofesszora

A 2023. október 27-ei adás ismétlése:

Az adás vendége Nemes Gábor külpolitikai újságíró volt, akivel Oroszországról beszélgetett a műsorvezető.

A 2023. november 24-ei adás ismétlése:

Az elektromos autók úgy tűnik nemcsak egy jelentős iparágat borítanak fel, hanem a világ energiagazdálkodását is átformálják. Magyarországon is erősen foglalkoztatja a közvéleményt az akkumulátorgyárak építése. A jövő elektromos, de sok a kérdőjel – ezekről beszélgetett ma Szénási Sándor Szécsényi Gábor autómérnökkel, az Autó c. szaklap főszerkesztőjével.

A 2023. november 17-ei adás ismétlése:

Józsa Márta, a Szépírók Társaságának alelnöke, a Klubrádió munkatársa – Román belpolitika