Tartsanak Aczél Endre hajdani szellemtörténeti sorozatával az 1965-ös év második felébe! Témák: meghalt a legendás építész, Le Corbusier és a Nobel-díjas humanista Albert Schweizer – a moszkvai filmfesztiválon bemutatták a Háború és békéből készült monumentális szovjet filmet – a pécsi filmszemlén a Húsz óra című Fábri Zoltán-film tarolt – Csurka István Moór és Pál című új regényében Pándi Pál a kételkedést kritizálta – Gyurkó László vitaindítót írt az Élet és Irodalomban Hogyan éjünk címmel? – megjelent Nagy László Himnusz minden időben című jelentékeny verseskötete – új szintre léptek az amerikai űrutazások.
Aczél Endre hajdani ikonikus szellemi kalandozásai ezúttal az 1965-ös év első felébe hívják a hallgatókat: a Nemzeti Színház épületének felrobbantása és a legelső Scheiber Hugó-emlékkiálítás időszakába. Amikor elkészült a Doktor Zsivago című film, Csoóri Sándort szilenciummal sújtották, hódított a cseh új hullám, a magyar nyilvánosságban pedig először kapott hangot a jazz műfajának elismerése, miközben a szovjetek kitaposták Mihail Solohov Nobel-díját. Ezalatt négy jelentős magyar filmet is bemutattak Budapesten: Jancsó Miklós Így jöttem, Szabó István Álmodozások kora, Fábri Zoltán Húsz óra és Keleti Márton A tizedes és a többiek című alkotásait.
Aczél Endre hajdani ikonikus szellemi kalandozásai ezúttal az 1964-es év második felébe kalauzolják el a hallgatókat. Amikor egyik reformpápa követte a másikat, XXIII. Jánost VI. Pál váltotta, elhunyt Poór Bertalan festő, a velencei filmfesztivál fődíját pedig Antonioni Vörös sivatag című filmje nyerte el. Miközben Hruscsov nekirontott Ilja Ehrenburgnak és Gomułka lengyel pártfőtitkár is keményvonalasodni kezdett, az asszuáni gát építése miatt pedig turisták özöne lepte el az elárasztásra ítélt műemlékeket, Aczél György sok színházi előadást megdicsért a Népszabadság-interjújában. Az adásban emellett szó esik a korban megjelenő és nagy divatnak számító magyar alkotásokról: Kovács András Nehéz emberek című filmjéről, Cseres Tibor Hideg napok című elbeszéléséről és Déry Tibor G. A. úr X-ben című regényéről – a zenék között pedig természetesen a Beatles száma is felbukkan.
Aczél Endre hajdani ikonikus szellemi kalandozásaiban ma az 1964-es év első fele kerül terítékre. Amíg a fél magyar értlelmiség Sánta Ferenc friss Húszórás riportjával foglalkozott, bemutatták az első magyar újhullámos filmet, Gaál István Sodrásban című alkotását, valamint George Czukor My Fair Ladyjét. S miközben Jean-Paul Sartre visszautasította a neki megítélt Nobel-díjat, a Beatles-lázban égő Angliában pedig elindult az első csak popzenét sugárzó rádiót, itthon a paraszti származású írók a jobbmódú, de műveletlen parasztságot, a pártközpont kulturális osztályvezetője pedig a nacionalizmust ostorozta.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatának szellemi kalandozásai ezúttal az 1963-as év második felébe kalauzolják Önöket. Míg a világpolitikát a Kennedy-gyilkosság határozta meg, a kulturális élet nagyjai közül elhunyt Kellér Andor, Aldous Huxley, Edith Piaf és Jean Cocteau is. S míg a NASA embert juttatott az űrbe, Latinovits Zoltán és Ruttkia Éva pedig a Rómeó és Júliában saját szerelmüket is eljátszották, a magyar színházi sajtóban a televízió elterjedésének káráról vitatkoztak. Eközben a Kortárs folyóirat folytatásokban közölni kezdte Sánta Ferenc Húszórás riport című kisregényét, amely szokatlan kritikai szociografikus hangütést hozott be a korabeli magyar viszonyok közé.
A hajdani ikonikus sorozat szellemtörténeti szériája ma az 1963-as év első felébe kalauzolja a hallgatókat. Ekkor rendeztek először Csontváry-kiállítást Magyarországon, meghalt a legendás operaénekes, Székely Mihály, megjelent Déry Tibor Szerelem című novelláskötete, miközben a fővárosban rengeteg új panel-lakótelep építetését kezdték meg a fővárosba betelepülő rétegek számára. A nagyvilágban pedig meghódította a mozikat Fellini Nyolc és fél és Hitchcock Madarak című filmje is, XXIII. János, a reformpápa pedig az atomfenyegetés árnyékában kiadta az első olyan vatikáni enciklikát, amely egyszerre szólt a világ valamennyi vallásának hívéhez. Aczél Endre ezen kívül a Rákosi Mátyást megbuktató Varga Jenő kevéssé ismert, de szövevényes életútjával is megismertet bennünket.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatának második, szellemtörténeti szériájában ma 1962 második felébe kalauzolja el a kedves hallgatókat. Ekkor kapott Nobelt John Steinbeck, és ugyancsak ekkor halt meg a korábbi irodalmi Nobel-díjas William Faulkner, valamint a világhírű dán fizikus, Niels Bohr is. Míg Moszkvában szenzációszámba ment Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye, a magyarok André Schwarz-Bart: Igazak ivadékáért rajongtak. S miközben a kultúrpolitika képzőművészeti nyitása jegyében rehabilitálták Aba-Novák Miklós festészetét, a magyar filmes újhullám lemaradásáról pedig hangos vita folyt, a legendás Marilyn Monroe öngyilkosságot követett el Amerikában.
Hajdani ikonikus sorozatának második szériájában Aczél Endre szellemtörténeti kalandozásra hívja a Klubrádió hallgatóit. 1962-től 1989-ig tekinti át a magyar és a világkultúra legfontosabb eseményeit. Képzeljék el például, hogy 1962 első felében az Élet és Irodalomban arról vitatkoztak, hogy Radnóti Miklósnak mi volt a viszonya a szocializmushoz. Az emigráns Irodalmi Újság szerkesztősége közben Londonból Párizsba került át, Faludy György pedig először angolul publikálta Pokolbéli víg napjaim című kötetét, amely Magyarországon csak a rendszerváltás után jelent meg. A műsorban hallhatnak arról is, hogy a világ egyik legnagyobb lemezkiadója visszautasította az akkor még ismeretlen Beatles első albumának kiadását, s mialatt a nemzetközi filmvilág a csúcsán járt, ekkor készült Roman Polański Kés a vízben című filmje is, az IBM új franciaorzsági kutatóközpontját pedig a magyar származású Breuer Marcell tervezte meg, meghalt Auguste Picard svájci fizikus, a sztratoszféra meghódítója.
Acélsodrony-sorozatunk utolsó részében, az 1989-es év vége, amikor feloszlott az MSZMP és megalakult az MSZP, lezajlott a négyigenes népszavazás, a Németh Miklós-kormány újabb IMF-hitelhez folyamodott, Csehszlovákiában a bársonyos forradalom Václav Havelt juttatta az elnöki székbe, az NDK bukása és a berlini fal leomlása után pedig végül Ceauşescut is főbe lőtték Romániában, ezzel lezárultak a rendszerváltás fő eseményei. Jövő héttől se menjenek máshova, az 1962 és 1989 közti korszak kultúrájának története következik ugyancsak Aczél Endrétől!
Tartsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1989-es év harmadik negyedévébe! Amikor Horn Gyula és osztrák kollégája átvágták a határkerítést, a páneurópai pikniken pedig NDK-menekültek tömegei sétáltak át a szabad világba. Meghalt Kádár János, akinek temetésén ugyanannyian gyűltek össze, mint Nagy Imréén. Gorbacsov újabb magyarországi csapatkivonásokat irányzott elő, és közben a balti szovjet tagköztársaságok is megkezdték függetlenedési törekvéseiket. Mivel az MDF támogatta az MSZMP javaslatát a köztársasági elnök megválasztásáról, az ellenzék kettészakadt, és az SZDSZ népszavazást kezdeményezett.
Az 1989-es év második negyedévében a Történelmi Igazságtétel Bizottsága elérte az állampártnál, hogy a Nagy Imre-temetést a Hősök terén és az ellenzékiek szervezésében rendezzék meg, végül pedig még a televízió is élőben közvetítette. Megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai, az MSZMP-n belül pedig egyre mélyültek a belső törésvonalak. Kínában eközben a Tienanmen téri mészárlással brutálisan leverték a pekingi diáklázadást, Bulgáriában pedig felszínre törtek a nemzetiségi ellentétek és több százezer török vándorolt át Törökországba.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozata utolsó évébe lép, ma az 1989-es év első negyedévének eseményeit hallgathatják meg újra. Amikor Lengyelország a hatalommegosztás mellett döntött az állampárt és az ellenzék között, végrehajtották a korszak legnagyobb áremelését, Pozsgay Imre előresietve bejelentette, hogy 1956-ban népfelkelés történt, elfogadták a gyülekezési törvényt és a többpártrendszert, sőt Nagy Imréék kihantolása is megtörtént, és még a szovjetek is nyilatkozatot tettek az első két hadosztag kivonásáról. Eközben a nagyvilágban Afganisztánból teljesen kivonultak a szovjetek, Khomeini ajatollah pedig fatvát mondott ki a Sátáni versek szerzőjére, Salman Rushdie-ra.
Tartsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1988-as év utolsó harmadába! Amikor lezárult a nyolcéves iraki-iráni háború, tüntettek a nagymarosi vízlépcső ellen, Magyarországon létrejött a többpártrendszer, Németh Miklós lett a miniszterelnök, Grósz Károly ugyanakkor fehérterrorral riogatott – és ekkor történt az utolsó nagy robbantásos repülőgép-katasztrófa, a lockerbyi merénylet.
Az 1988-as év közepén George Bush lett az amerikai elnökjelölt, a Szovjetunió haldoklott, Jelcin felemelkedett, elmérgesedett a román–magyar viszony, a Tito utáni Jugoszlávia válságba sodródott, Grósz Károly pedig az Egyesült Államokba látogatott, sőt engedélyezte Nagy Imréék újratemetését is. A műsorban emellett a legjobb korabeli magyar és nemzetközi slágerek is elhangzanak.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatának újra sugárzott epizódjában az 1988-as év első harmadába kalauzolja el Önöket – amikor a szovjetek végre kivonultak Afganisztánból, Ceauşescu viszont nekilátott a falurombolásnak, ráadásul az MSZMP-vel is összeveszett, és nem csak erdélyi, de sok román menekült is érkezett az országba. S míg a franciák újraválasztották François Mitterrand-t, a lengyel pártvezetés pedig újabb 40%-os áremelkedés hajtott végre, itthon leváltották Kádár Jánost, megalakult a Fidesz, kizárták a pártból Lengyel Lászlóékat, és elkészült Ember Judit dokumentumfilmje is a Nagy Imre-per vádlottjainak romániai fogságáról, bár ezt első körben még betiltották.
Az adás témája 1987 második fele.
Az adsában 1987 első fele volt a téma.
Az adsában 1986 második fele volt a téma.
Tartsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1986-os év első felébe! Lánchídi csata, Olof Palme meggyilkolása, Gorbacsov budapesti látogatása, a fülöp-szigeteki diktátor bukása, kedvezőtlen gazdasági adatok és áremelések Magyarországon, a csernobili atomerőmű robbanása és a glasznoszty kezdete a Szovjetunióban - minderről hallhatnak a műsorban, amelyben mások mellett Paul Simon, az Omega és a Queen dalai is elhangzanak.
Utazzanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1985-ös év második felébe! Amikor palesztin terroristák túszul ejtették egy turistahajó utasait, elhunyt Károlyi Mihályné Andrássy Katinka grófnő, Gorbacsov "pangásnak" nevezte a brezsnyevi korszakot, és sor került Reagennel való első, történelmi találkozójára is. S miközben itthon a hetedik ötéves terv irreálisan derűlátó tervszámai mellett országos szénhiány volt, a kormány pedig érthetetlenül hevesen beleállt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésébe is, a magát szocialistának nevező Etiópiában gyilkos éhínség tombolt - az angolszász popvilág összefogott a kiszolgáltatott emberek megsegítésére, amely a modern világ első nagy mediatizált adománygyűjtő akciójának bizonyult.
Utazannak Aczél Endre hajdani legendás sorozatával az 1985-ös év első felébe! Amikor az albán diktátor Enver Hodzsa és az utolsó keményvonalas szovjet pártfőtitkár, Csernyenko is meghalt, az SzKP új vezetője Gorbacsov lett. Margaret Theatcher letörte a nagy-britannia bányászsztrájkot, az MSZMP pedig megtartotta utolsó "rendes" kongresszusát, a XIII.-at, amelyen Pozsgay Imre csillaga felívelőben volt, Aczél Györgyé pedig leáldozott. Ezután nem sokkal országgyűlési választásokat is tartottak Magyarországon, és bár a valódi ellenzékiek, akik nem sokkal később megtartották a monori találkozót, nem indulhattak el, sok pártonkívüli bekerült a parlamentbe.
Aczél Endre az 1984-es év második felébe kalauzolja most Önöket hajdani ikonikus sorozatában, amikor Magyarországon már a népi írók és a demokratikus ellenzékiek is mozgolódtak, Lengyelországban pedig az állambiztonság meggyilkolta Popiełuszko atyát. S miközben Kádár János megpróbált visszatérni a hitelből való növekedés politikájához, a nagyvilágban saját testőrei megölték Indira Gandhi indiai miniszterelnököt, az IRA pedig majdnem felrobbantotta az egész brit kormányt.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában 1984 első felébe kalauzolja el Önöket: Andropovot Csernyenko váltotta az SZKP KB élén, akinek egyedül a Los Angeles-i olimpia bojkottja fűződött a nevéhez – Kádár mindeközben egyre szívélyesebb párbeszédet folytatott a nyugati hatalmakkal, Yves Montand pedig nyilvánosan bocsánatot kért a baloldaliságáért. A műsorban emellett szóba kerül az olasz kommunista pártelnök, Enrico Berlinguer halála és a Szépművészeti Múzeum műkincsrablási ügye is.
Tartsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1983-as év második felébe! Mialatt a nagyvilágban a szovjetek lelőttek egy dél-koreai utasszállító repülőgépet, itthon az MSZMP névleg bevezette a kettős jelölést, az új Világbank-tagságunknak köszönhetően újabb hatalmas kölcsönt vettünk föl, pozícióba került Horn Gyula és Kovács László, elmozdították az ellenzékiségbe hajló Mozgó Világ szerkesztőségét, Illyés Gyula halálát követően pedig Csoóri Sándor lett a "népi irodalom" vezére.
Miközben Jurij Andropov rövid életű uralmát töltötte az SZKP élén, Magyarországon átmenetileg javultak a gazdasági mérlegszámok, de nem indult el valós kilábalás, és Kornai János is megírta a hiánygazdaság természetét. Elhunyt Illyés Gyula és Arthur Koestler. Sok belpolitikára, érzelmes életrajzokra és korabeli fontos magyar slágerekre számítsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatának 1983 első feléről szóló epizódjában.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában ezúttal 1982 második félévében járunk, amikor már nem jártak jó idők a Kádár-rendszerre: a szabadabb folyóiratok elleni állampárti kampányból a széles tömegek is értesültek az ellenzék létezéséről, az IMF-hitel végleg eladósította a gazdaságot, ráadásul a magyarok ennek ellenére komoly megszorításokkal néztek szembe. Mindeközben meghalt Brezsnyev, Kohlt kancellárrá választották, a libanoni milíciák pedig több ezer palesztint mészároltak le a bejrúti Satila menekülttáborban.
Aczél Endre hajdani népszerű sorozatának mai részében az 1982-es év első feléről mesél, amikor a falklandi háború és az izraeli–libanoni konfliktus árnyékában meghalt a szovjet vezetés ikonikus tagja, Szuszlov, fokozódott a Ceauşescu-rendszer magyarellenessége és a drasztikus romániai életszínvonal-zuhanás, Magyarországot pedig felvették a Nemzetközi Valutaalapba – de eközben megkezdődött a demokratikus ellenzék tagjainak zaklatása is, amely ellen még Major Tamás és Gobbi Hilda is tiltakozott.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában most az 1981-es év második felébe kalauzolja el Önöket, amely a fordulatok fél éve volt: miközben Reagen megkezdte a neutronbomba sorozatgyártását és a fegyverkezési versenyben ezzel behozhatatlan hátrányba sodorta a Szovjetuniót, egyiptomi iszlamisták pedig meggyilkolták Anvar Szadat elnököt, Lengyelországban Jaruzelski tábornok bevezette a szükségállapotot, Kádár János pedig a szocialista gazdaság nyugati hitelből történő erőltetett finanszírozása érdekében beléptette Magyarországot Nemzetközi Valutaalapba.
Aczél Endre az 1981-es év első felébe kalauzolja el Önöket hajdani ikonikus sorozatának mai epizódjában: míg Lengyelországban már tízmillió tagja volt az értelmiség és a munkásosztály összefogását is jelképező ellenzéki Szolidaritás szakszervezetnek, itthon Kádárék igyekeztek a lusta lengyelekről szóló propagandával elejét venni az ellenzékiségnek, no persze a zsír és a kenyér ára sem változott. Izrael eközben lebombázta Irak atomreaktorát, a franciák a szocialista François Mitterand-t választották elnöknek, a viszonylag fiatal spanyol demokrácia pedig sikeresen kiállta egy rövid életű katonai puccskísérlet próbáját.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában ma az 1980-as év második felébe kalauzolja el Önöket: Reagen elnök győzelme, a török katonai puccs, az iraki–iráni állóháború, az óriási lengyel hiánygazdaság és a Szolidaritás mozgalom kezdete éppúgy szóba kerül az adásban, mint a hervasztó magyarországi VI. ötéves terv.
Aczél Endre hajdani legendás sorozatának mai ismétlésében az 1980-as év első felébe kalauzolja el Önöket. Miközben az afganisztáni szovjet befolyás miatt az amerikaiak és számos másik nyugati nemzet bojkottálta a moszkvai olimpiát, Farkas Bertalan pedig feljutott az űrbe, az MSZMP XII. Kongresszusán a jelszó árulkodó módon már nem az életszínvonal emelése, hanem megvédése lett. Jugoszláviában meghalt Tito, a Rodéziában hatalomra került radikális gerilla, Mugabe viszont végül kifejezetten mérsékelt elnöknek bizonyult.
Aczél Endre hajdani legendás sorozatának ismétlésében ezúttal az 1979-es év második felébe invitálja Önöket. Amíg Iránban az új vallási állam betiltotta az alkoholt, az ellenzéki újságokat és a nők és férfiak mindennemű közös tevékenységét, két másik diktátor uralkodása a végéhez ért: a Dél-Koreát vaskézzel felfejlesztő Pak Csong Hit közeli bizalmasa ölte meg, a közép-afrikai Bokassa "császárt" pedig végül a franciák döntötték meg. Eközben Magyarországon a 3.60-as kenyér 5 forint 40 fillérre drágult, és miközben az infláció évtizedek óta nem látott mértékre rúgott, Kádár János a csepeli munkáskollektíva előtt szinte végig csak külpolitikai kérdésekről beszélt, és a rá jellemző huncut összekacsintások is elmaradtak. Milyen ismerős ez ma, nem?