Tartsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1988-as év utolsó harmadába! Amikor lezárult a nyolcéves iraki-iráni háború, tüntettek a nagymarosi vízlépcső ellen, Magyarországon létrejött a többpártrendszer, Németh Miklós lett a miniszterelnök, Grósz Károly ugyanakkor fehérterrorral riogatott – és ekkor történt az utolsó nagy robbantásos repülőgép-katasztrófa, a lockerbyi merénylet.
Az 1988-as év közepén George Bush lett az amerikai elnökjelölt, a Szovjetunió haldoklott, Jelcin felemelkedett, elmérgesedett a román–magyar viszony, a Tito utáni Jugoszlávia válságba sodródott, Grósz Károly pedig az Egyesült Államokba látogatott, sőt engedélyezte Nagy Imréék újratemetését is. A műsorban emellett a legjobb korabeli magyar és nemzetközi slágerek is elhangzanak.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatának újra sugárzott epizódjában az 1988-as év első harmadába kalauzolja el Önöket – amikor a szovjetek végre kivonultak Afganisztánból, Ceauşescu viszont nekilátott a falurombolásnak, ráadásul az MSZMP-vel is összeveszett, és nem csak erdélyi, de sok román menekült is érkezett az országba. S míg a franciák újraválasztották François Mitterrand-t, a lengyel pártvezetés pedig újabb 40%-os áremelkedés hajtott végre, itthon leváltották Kádár Jánost, megalakult a Fidesz, kizárták a pártból Lengyel Lászlóékat, és elkészült Ember Judit dokumentumfilmje is a Nagy Imre-per vádlottjainak romániai fogságáról, bár ezt első körben még betiltották.
Az adás témája 1987 második fele.
Az adsában 1987 első fele volt a téma.
Az adsában 1986 második fele volt a téma.
Tartsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1986-os év első felébe! Lánchídi csata, Olof Palme meggyilkolása, Gorbacsov budapesti látogatása, a fülöp-szigeteki diktátor bukása, kedvezőtlen gazdasági adatok és áremelések Magyarországon, a csernobili atomerőmű robbanása és a glasznoszty kezdete a Szovjetunióban - minderről hallhatnak a műsorban, amelyben mások mellett Paul Simon, az Omega és a Queen dalai is elhangzanak.
Utazzanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1985-ös év második felébe! Amikor palesztin terroristák túszul ejtették egy turistahajó utasait, elhunyt Károlyi Mihályné Andrássy Katinka grófnő, Gorbacsov "pangásnak" nevezte a brezsnyevi korszakot, és sor került Reagennel való első, történelmi találkozójára is. S miközben itthon a hetedik ötéves terv irreálisan derűlátó tervszámai mellett országos szénhiány volt, a kormány pedig érthetetlenül hevesen beleállt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésébe is, a magát szocialistának nevező Etiópiában gyilkos éhínség tombolt - az angolszász popvilág összefogott a kiszolgáltatott emberek megsegítésére, amely a modern világ első nagy mediatizált adománygyűjtő akciójának bizonyult.
Utazannak Aczél Endre hajdani legendás sorozatával az 1985-ös év első felébe! Amikor az albán diktátor Enver Hodzsa és az utolsó keményvonalas szovjet pártfőtitkár, Csernyenko is meghalt, az SzKP új vezetője Gorbacsov lett. Margaret Theatcher letörte a nagy-britannia bányászsztrájkot, az MSZMP pedig megtartotta utolsó "rendes" kongresszusát, a XIII.-at, amelyen Pozsgay Imre csillaga felívelőben volt, Aczél Györgyé pedig leáldozott. Ezután nem sokkal országgyűlési választásokat is tartottak Magyarországon, és bár a valódi ellenzékiek, akik nem sokkal később megtartották a monori találkozót, nem indulhattak el, sok pártonkívüli bekerült a parlamentbe.
Aczél Endre az 1984-es év második felébe kalauzolja most Önöket hajdani ikonikus sorozatában, amikor Magyarországon már a népi írók és a demokratikus ellenzékiek is mozgolódtak, Lengyelországban pedig az állambiztonság meggyilkolta Popiełuszko atyát. S miközben Kádár János megpróbált visszatérni a hitelből való növekedés politikájához, a nagyvilágban saját testőrei megölték Indira Gandhi indiai miniszterelnököt, az IRA pedig majdnem felrobbantotta az egész brit kormányt.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában 1984 első felébe kalauzolja el Önöket: Andropovot Csernyenko váltotta az SZKP KB élén, akinek egyedül a Los Angeles-i olimpia bojkottja fűződött a nevéhez – Kádár mindeközben egyre szívélyesebb párbeszédet folytatott a nyugati hatalmakkal, Yves Montand pedig nyilvánosan bocsánatot kért a baloldaliságáért. A műsorban emellett szóba kerül az olasz kommunista pártelnök, Enrico Berlinguer halála és a Szépművészeti Múzeum műkincsrablási ügye is.
Tartsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatával az 1983-as év második felébe! Mialatt a nagyvilágban a szovjetek lelőttek egy dél-koreai utasszállító repülőgépet, itthon az MSZMP névleg bevezette a kettős jelölést, az új Világbank-tagságunknak köszönhetően újabb hatalmas kölcsönt vettünk föl, pozícióba került Horn Gyula és Kovács László, elmozdították az ellenzékiségbe hajló Mozgó Világ szerkesztőségét, Illyés Gyula halálát követően pedig Csoóri Sándor lett a "népi irodalom" vezére.
Miközben Jurij Andropov rövid életű uralmát töltötte az SZKP élén, Magyarországon átmenetileg javultak a gazdasági mérlegszámok, de nem indult el valós kilábalás, és Kornai János is megírta a hiánygazdaság természetét. Elhunyt Illyés Gyula és Arthur Koestler. Sok belpolitikára, érzelmes életrajzokra és korabeli fontos magyar slágerekre számítsanak Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatának 1983 első feléről szóló epizódjában.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában ezúttal 1982 második félévében járunk, amikor már nem jártak jó idők a Kádár-rendszerre: a szabadabb folyóiratok elleni állampárti kampányból a széles tömegek is értesültek az ellenzék létezéséről, az IMF-hitel végleg eladósította a gazdaságot, ráadásul a magyarok ennek ellenére komoly megszorításokkal néztek szembe. Mindeközben meghalt Brezsnyev, Kohlt kancellárrá választották, a libanoni milíciák pedig több ezer palesztint mészároltak le a bejrúti Satila menekülttáborban.
Aczél Endre hajdani népszerű sorozatának mai részében az 1982-es év első feléről mesél, amikor a falklandi háború és az izraeli–libanoni konfliktus árnyékában meghalt a szovjet vezetés ikonikus tagja, Szuszlov, fokozódott a Ceauşescu-rendszer magyarellenessége és a drasztikus romániai életszínvonal-zuhanás, Magyarországot pedig felvették a Nemzetközi Valutaalapba – de eközben megkezdődött a demokratikus ellenzék tagjainak zaklatása is, amely ellen még Major Tamás és Gobbi Hilda is tiltakozott.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában most az 1981-es év második felébe kalauzolja el Önöket, amely a fordulatok fél éve volt: miközben Reagen megkezdte a neutronbomba sorozatgyártását és a fegyverkezési versenyben ezzel behozhatatlan hátrányba sodorta a Szovjetuniót, egyiptomi iszlamisták pedig meggyilkolták Anvar Szadat elnököt, Lengyelországban Jaruzelski tábornok bevezette a szükségállapotot, Kádár János pedig a szocialista gazdaság nyugati hitelből történő erőltetett finanszírozása érdekében beléptette Magyarországot Nemzetközi Valutaalapba.
Aczél Endre az 1981-es év első felébe kalauzolja el Önöket hajdani ikonikus sorozatának mai epizódjában: míg Lengyelországban már tízmillió tagja volt az értelmiség és a munkásosztály összefogását is jelképező ellenzéki Szolidaritás szakszervezetnek, itthon Kádárék igyekeztek a lusta lengyelekről szóló propagandával elejét venni az ellenzékiségnek, no persze a zsír és a kenyér ára sem változott. Izrael eközben lebombázta Irak atomreaktorát, a franciák a szocialista François Mitterand-t választották elnöknek, a viszonylag fiatal spanyol demokrácia pedig sikeresen kiállta egy rövid életű katonai puccskísérlet próbáját.
Aczél Endre hajdani ikonikus sorozatában ma az 1980-as év második felébe kalauzolja el Önöket: Reagen elnök győzelme, a török katonai puccs, az iraki–iráni állóháború, az óriási lengyel hiánygazdaság és a Szolidaritás mozgalom kezdete éppúgy szóba kerül az adásban, mint a hervasztó magyarországi VI. ötéves terv.
Aczél Endre hajdani legendás sorozatának mai ismétlésében az 1980-as év első felébe kalauzolja el Önöket. Miközben az afganisztáni szovjet befolyás miatt az amerikaiak és számos másik nyugati nemzet bojkottálta a moszkvai olimpiát, Farkas Bertalan pedig feljutott az űrbe, az MSZMP XII. Kongresszusán a jelszó árulkodó módon már nem az életszínvonal emelése, hanem megvédése lett. Jugoszláviában meghalt Tito, a Rodéziában hatalomra került radikális gerilla, Mugabe viszont végül kifejezetten mérsékelt elnöknek bizonyult.
Aczél Endre hajdani legendás sorozatának ismétlésében ezúttal az 1979-es év második felébe invitálja Önöket. Amíg Iránban az új vallási állam betiltotta az alkoholt, az ellenzéki újságokat és a nők és férfiak mindennemű közös tevékenységét, két másik diktátor uralkodása a végéhez ért: a Dél-Koreát vaskézzel felfejlesztő Pak Csong Hit közeli bizalmasa ölte meg, a közép-afrikai Bokassa "császárt" pedig végül a franciák döntötték meg. Eközben Magyarországon a 3.60-as kenyér 5 forint 40 fillérre drágult, és miközben az infláció évtizedek óta nem látott mértékre rúgott, Kádár János a csepeli munkáskollektíva előtt szinte végig csak külpolitikai kérdésekről beszélt, és a rá jellemző huncut összekacsintások is elmaradtak. Milyen ismerős ez ma, nem?
Aczél Endre hajdani legendás sorozatának mai ismétlésében az 1979-es év első felébe invitálja Önöket, amikor Iránban Khomeini ajatollah vette át az uralmat, Kambodzsában megdőlt Pol Pot falanszter-kommunizmusa, Anglia a történelem során először női miniszterelnököt választott Margaret Thatcher személyében, itthon pedig Bibó István halála után a Bibó-emlékkönyvvel elindult a magyar szamizdatos ellenzékiség. Mialatt virágzott a lengyel és a magyar turisták egymással folytatott illegális kiskereskedelme, annál kevésbé hozott külkereskedelmi sikereket az amúgy szintén virágkorát élő magyar mezőgazdaság.
Tartsanak Aczél Endrével hajdani legendás sorozatának mai epizódjában az 1978-as év második felébe, amikor az ajatollahok az iráni forradalommal nemcsak a sah uralmát, hanem annak modernizációs kísérletét is megdöntötték, Kádár János negyedszerre is Nyugat-Európába, ezúttal Franciaországba látogatott, megszületett a Camp David-i békemegállapodás, II. János Pált pápává választották, Magyarországon pedig virágzott az idegenforgalom, ebből mégis igen kevés bevételt látott az ország.
Tartsanak Aczél Endrével az 1978-as év első felébe, amikor a Vörös Brigádok kommunista terrorszervezet elrabolta és meggyilkolta Aldo Moro olasz miniszterelnököt, Jimmy Carter visszaszolgáltatta a magyar koronát, Afganisztánban államcsínnyel a kommunisták vették át a hatalmat, Biszku Bélát nyugdíjazták, az Árhivatal elnöke pedig közzétette, hogy az állam milyen mértékben vállalja magára a legalapvetőbb fogyasztási cikkek árát.
Utazzanak Aczél Endre hajdani legendás sorozatának mai epizódjával az 1977-es év második felébe! A kínálatból: a Time magazinban Anvar Szadat egyiptomi elnök lett az év embere, mert békét kötött Izraellel; Kádár János ellátogatott az NSZK-ba; Etiópia és Szomália között háborús konfliktus tört ki; terroristák sikertelenül próbálták kiszabadítani a RAF terrorista csoport tagjait egy német utasszállító gép eltérítésével; a gazdasági reformot külső kényszerből részben rehabilitálták Magyarországon; a kiterjedt alkoholizmus ellen ugyanakkor nagyon nehezen tudtak küzdeni.
Aczél Endre hajdani legendás sorozata az 1977-es évhez érkezik: Prágában a Charta '77 aláírásával nemcsak az év, hanem az ellenzékiség is kezdetét veszi; Magyarországon pedig csökkenésnek indul az életszínvonal, miközben mindenki méregdrága farmerra vágyik. Az Acélsodrony következő epizódjában emellett az izraeli jobboldal hatalomra kerüléséről, az etióp forradalom eseményeiről, a Trabant-lázról, Ferihegy bővítéséről, sőt a 4-es metró első tervéről is hallhattak!
Míg Magyarország eladósodása kóros méreteket öltött és csak az újabb nyugati hitel tartotta fönn a rendszert, Aczél György pedig kultuszminisztert csinált Pozsgay Imréből, az ugandai diktátor, Idi Amin terroristái eltérítették az Air France Tel Avivból érkező gépét, a túszokat az izraeli hadsereg bravúros mentőakcióban szabadította ki. S mialatt a Time magazin az ismeretlenségből előbukkant új amerikai elnököt, Jimmy Cartert választotta az év emberének, Pekinget nemcsak hatalmas földrengés, hanem Mao halála is megrázta. Ezek mellett még Jancsó Miklós Cannes-ban bemutatott filmjének magyar kritikáiról és a soha be nem tartott irodai létszámstopról is mesél Aczél Endre hajdani legendás sorozatának 1976 második feléről szóló epizódjában.
1976 Magyarországán tömegek hiába vártak számukra megfelelő lakásra, de megnyílt a Skála áruház, amelynek egész Kelet-Európa csodájára járt. Portugáliának történelme során először alkotmányos kormánya lett, Argentínában viszont tízezreket kegyetlenül legyilkoló katonai junta vette át az uralmat. Pekingben eközben meghalt Mao fő embere, Csuen Lai.
Magyarországon a végéhez közeledett a gazdaságilag aránylag stabil élet: az üzemanyagok ára egy év alatt 60%-kal nőtt, és drágultak a lakások is. S miközben Andrej Szaharovnak ítélték a Nobel-díjat, Kádár beszéde is elhangzott a Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten, amely felbátorította a nép-nemzeti gondolat híveit. Aczél Endre hajdani legendás sorozatának következő epizódjában az egykor virágzó libanoni helyzetről is körképet ad.
Miközben Franco diktátor és a vaskezű tajvani Csang Kaj-sek is távozott az élők sorából, Kambodzsában megkezdődött a vörös khmerek két évig tartó rémuralma. Itthon igazi sláger lett a személygépkocsi, és az MSZMP XI. kongresszusát is megtartották, amire alig emlékszik valaki, szemben az adásban utána elhangzó LGT-dallal. Hallgassák Önök is Aczél Endre hajdani legendás sorozatának következő adását az 1975-ös év első feléről.
Míg az etióp császárt megfosztották trónjától, és hivatalba lépett Nixon utódja, Ford elnök is, Ciprust megszállták a törökök, az energiahordozók és a nyersanyag ára pedig az egekbe szökött. Itthon eljárás indult Konrád György és Szelényi Iván ellen, de legalább Rajnákot, a Budai Ifjúsági Park volt vezetőjét is börtönre ítélték a visszaélései miatt. Aczél Endre minderről részletesen mesél hajdani ikonikus sorozatának most következő epizódjában.
Megbukott Nixon, összeomlott a portugál Salazar-diktatúra, a Nobel-díjas Szolzsenyicint száműzték a Szovjetunióból, s míg a nyugat-európai politikában is komoly személyi változások zajlottak, itthon Kádár kénytelen volt meneszteni Nyers Rezsőt. Mindezekről részletesen mesél Aczél Endre hajdani legendás sorozatában.
Miközben Amerikában egyre terebélyesedett a Watergate-botrány, itthon pedig Fock Jenő rengeteg autópályát ígért, Chilében Pinochet tábornok brutálisan megdöntötte Allende elnöki hatalmát, az újabb arab-izraeli háborút pedig a világ első nagy olajválsága követte.