A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal a Lincoln című filmet alapanyagnak használva elemeztük a liberalizmust az Egyesült Államokban, majd Spanyolország felé vettük az irányt, hogy ott is megvizsgáljuk az eszme helyi alakulását az Altamira felfedezése című film kapcsán.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal a Lincoln című filmet alapanyagnak használva az Egyesült Államokban kutattuk tovább a liberalizmus fejlődését. A 17. részben megnéztük közelebbről az akkori társadalmi berendezkedést, politikai és gazdasági állapotokat, amelyek közrejátszottak a polgárháború kirobbanásában, és nem mellesleg tovább alakították a liberalizmus eszméjét.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal tovább vizsgáltuk a liberalizmus évszázadokon átnyúló alakulását. A segédanyagnak használt filmekkel már eljutottunk a 19. század második feléig, és megállapítottuk, hogy az akkor liberalizmusnak nevezett eszme már egyre jobban hasonlított a maira. Immár három hete A párduc című filmkapcsán az 1860-as évek megosztott Itáliájáról beszélünk, ma ennek mentén a korabeli banditizmusról.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal eljutottnk aktuális sorozatunk 15. részéhez, és folytattuk A párduc című dráma alapján az 1860-as évekbeli Itália, illetve az ott tovább fejlődő liberalizmus történetének a vizsgálatát. Kitérve a történtekben való magyar részvételre.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus mai adásában a liberalizmus átalakulását bemutató filmeket összegyűjtő sorozatunk 14. epizódjához érkezünk. A korábbi adásokban elemzett A Hídembertől búcsúztunk, és belekezdtünk A párduc című film és az abban megjelenő korszak ismertetésébe. Az utóbbi alkotás kapcsán Paár Ádám történész-politológus Itália 19. századi egyesítési terveiről is beszélt.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám, történész-politológus segítségével A Hídember című drámát tovább elemezve kerestünk választ arra, hogy mitől alkalmasabb romantikus mozi hősnek Széchenyi István, mint Kossuth Lajos. És persze sorozatunk céljához híven, a 13. epizódban összehasonlítottuk a reformkori liberalizmust a maival.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a liberalizmus filmes ábrázolásait összegyűjtő sorozatunk 12. részéhez érkeztünk. Paár Ádám történész-politológus A Hídember című drámáról, valamint a Széchenyi István és Kossuth Lajos közötti kapcsolatról, illetve ellentétről beszélt.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában folytattuk sorozatunkat a liberalizmust ábrázoló filmekről. Az eszme fejlődését történelmi filmeken keresztül követtük nyomon a 18.századtól. A Jókai Mór írta Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán után most a történetet lezáró, Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai című regény filmes adaptációját elemezte Paár Ádám, történész-politológus.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában tovább követtük a liberalizmus fejlődését. Egy klasszikus trilógiával folytattuk a korszak, vagyis a 19. század eleji Magyarország közhangulatának vizsgálatát. Várkonyi Zoltán Egy magyar nábob, Kárpáti Zoltán és A kőszívű ember fiai című Jókai Mór regény adaptációkkal mutatta meg, hogyan is kell jó kosztümös filmet készíteni. Paár Ádám történész-politológus az Egy magyar nábobbal kezdte a filmek bemutatását.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában tovább vizsgáltuk a liberalizmus átalakulását. A múlt héten elkezdtünk beszélgetni a Vadászat angolokra című magyar filmről Paár Ádámmal. A 9. részben folytattuk a kutatást, és történész-politológus vendégünk összefoglalta azokat a reformkori eseményeket, amelyek hatással voltak a liberalizmus fejlődésére, illetve azok ábrázolását a nevezett filmben.
A liberalizmus ki- és folyamatos átalakulását követtük végig aktuális sorozatunkban. Ebben vannak segítségünkre az eszmét a gyakorlatban láttató filmek és sorozatok. A 8. részben elhagytuk Dél-Amerikát, ahol eddig voltunk és visszatértünk Európába. Paár Ádám történész-politológus a Vadászat angolokra című magyar filmen keresztül mutatta be a 19. század közepi liberalizmus célkitűzéseit.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Paár Ádám történész-politológussal folytattuk sorozatunkat a liberalizmus filmes ábrázolásáról. A 7. rész helyszíne továbbra is a 19. század eleji Dél-Amerika. Bemutattuk, hogy a kontinens kultúráját tévesen tartják sokan homogénnek. Az önálló államok eltérő keletkezéstörténeteikkel biztosítják a sokszínűséget.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Paár Ádám történész-politológussal folytattuk sorozatunkat. A 6. részben még maradtunk a teleregényeknél és szappanoperáknál. Tovább vizsgáltuk az egyes latin-amerikai államok helyzetét, és eredetüket, amely sokszor gúzsba köti őket. Valamint arról is szó volt, hogy mindez milyen lenyomatot képezett a helyi film- és sorozatkultúrában a különböző évtizedekben.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában Paár Ádám történész-politológussal folytattuk sorozatunkat. Az 5. részben arra kerestünk választ, hogy a mai Németország liberális közege, mennyiben hasonlít a 100 évvel ezelőttire, és vajon megismételheti-e önmagát a történelem a következmények tekintetében; valamint a szakmányban készülő dél-amerikai kosztümös teleregények rejtett üzeneteit is dekódoltuk. Utóbbi kapcsán beszélgettünk a Simon Bolivar című mini-sorozatról.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában továbbra is a liberalizmus volt a témánk. A múlt héten ismertetett Jefferson Párizsban című drámát felhasználva elemeztük tovább az eszme fejlődését Paár Ádám történész-politológussal. Megvizsgáltuk azt is, hogy vajon a 18. századi liberalizmus és a hazaszeretet miként viszonyult egymáshoz.
A liberalizmus megjelenése a filmekben. 3. rész
A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában tovább vizsgáltuk a liberalizmus átalakulását, megszületésétől, a napjainkban ismert formájáig, különböző filmek segítségével. A gyüjteményünk elején Paár Ádám történész-politológus mesélt már A méla Tempefői című tévéfilmről, és szó esett A hercegnőről is. A holnapi adásban a Jefferson Párizsban címűdrámáról beszélgetünk.
Paár Ádám történész-politológussal beszélgettünk, a téma pedig liberalizmus megjelenése a filmekben. 2. rész
A liberalizmus megjelenése a filmekben. 1. rész
Ahogy korábban a konzervativizmust, úgy most a liberalizmust a középpontba helyező alkotásokat elemeztük. Mivel a sorozatban a filmek csupán ugródeszkaként szolgálnak, az első részben valójában az eszme eredeti lényegéről, valamint megjelenésének idejéről és módjáról mesélt Paár Ádám történész-politológus.
A következő hetekben azonban olyan művek kerülnek elő, mint A méla tempefői vagy éppen a Jefferson Párizsban.