Visszatérnek a főispánok és a vármegyék

Kedden megszavazta a fideszes kétharmad az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, melyet Kocsis Máté vezetésével több fideszes és KDNP-s képviselő nyújtott be a parlamentnek. A módosítást 140 igen, 36 nem szavazattal fogadta el a parlament – írja a 444.

Az alaptörvény módosítása lehetővé teszi, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezzék meg az önkormányzati és az EP-választásokat, amelyet a fideszes politikusok azzal indokoltak, hogy így spórolnak a költségeken.

Az átütemezéssel az a helyzet állhat majd elő, hogy a 2024 májusában megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők csak 2024 októberében léphetnek hivatalba. Addig az elődjük hónapokig abban a tudatban vezethetné a várost, hogy leváltották.

A megyéket vármegyékké nevezik át, a kormánymegbízottakat ezentúl főispánoknak hívja majd a kormány. Az ötlet ezúttal sem volt egyöntetű komrányoldalon. Lázár János, aki 2011-ben is kifogásolta történelmi okok miatt az átnevezést nem értett ugyan egyet a módosítás e részével, de kötelességének érezte megszavazni a többi pont miatt.

Mindezek mellett négy budapesti közteret (pl. a Vörösmarty és a Széchenyi teret) is elvesznek a fővárostól, és államosítják azokat – írja a Telex.

A most megszavazott javaslat szerint ezután akit Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel közös rendezvényen fotóznak le, az kérheti, hogy ezeken a képeken felismerhetetlen legyen. Ugyanez igaz az ilyen eseményeken készült hangfelvételekre is.