Visszahívnák a kutatókat: ki akar ide visszajönni?
27/09/2021 12:49
| Szerző: Klubrádió
A kormány a külföldön élő kutatókat hazaszólító programot indít, hazavárják a legkiválóbb elméket, mert Magyarország sikeréhez tudásalapú hálózat fenntartására van szükség - mondják. Ehhez képest ki akar olyan helyen dolgozni, ahol bármikor elvehetik alóla a széket, vagy politikusok utasíthatják, mit kutasson.
2008-2014 között egyszer már létrehozott az MTA egy programot Pálinkás József elnöksége alatt, aminek célja a külföldön dolgozó magyar kutatók visszahívása volt. Ezt Lőrincz Viktor, az akadémiai dolgozók képviselője sikeresnek mondta a Reggeli gyorsban, de a program az akadémiához tartozott.
"Vajon van-e olyan kutató, aki külföldről vissza akar térni egy olyan országba, ahol bármikor be lehet zárni egy egyetemet, ahol más egyetemek arra szolgálnak, az elit a kuratóriumukban túléljen, ahol a rektori konferencia társelnöke egy kézilabda edző lehet?" - kérdezte Lőrincz.
Az akadémiai dolgozó szerint a programhoz a kormány biztosítaná a forrást, de ez is kérdéses, mert jelenleg az egyetemeknek ígért forrásokat sem kapják meg az EU-tól. Mennyi pénzt kell ígérni ahhoz, hogy valaki ilyen viszonyok között visszajöjjön, tudva, hogy folyamatosak az átszervezések? Ha elkezd egy kutatást, nem biztos, hogy be is tudja fejezni - mondta.
Lőrincz emlékeztetett arra, hogy a Pálinkás-féle reformok után pár évvel volt már egy másik átalakítás is, amikor az akadémiai kutatóhálózatot elvették az MTA-tól. "Ha valaki hosszú távra tervez, nem valószínű, hogy ez a legjobb hely a számára".
Az USA-ban jelentették be ezt a programot, ahol még az európai kontinenshez képest is sokkal jobban keres egy egyetemi tanár, mint Magyarországon, ahol további összehasonlításban még régiós összehasonlításban is rosszul keresnek a kutatók, mondta. Szerinte egyébként az is feszültséget kelt majd, hogy ha valakik ugyanazt kutatják, az egyik amerikai szintű fizetést kap, a másik meg a magyarországi bért kapja meg.
A program kiszámítható finanszírozást és széles eszközrendszert ígér. Lőrincz szerint, ha biztosítják is a fizetést és a labort, még mindig kérdés, hogy az intézménynek milyen a reputációja. Egy kutató döntésében nagy szerepe van annak, hogy egy olyan intézményben folytatja-e a munkáját, amit nemzetközileg is elismernek, mert akkor konferenciákra is hívják, könnyebben tud pályázni, de Magyarországon ez pont problematikus, hiszen folyamatos átalakítások vannak, és kérdés, vajon mennyire független az intézmény. Külföldön figyelembe szokták venni, hogy komoly tudományos intézményről van szó, vagy a kormány által bekebelezett kamuintézményről, ahol a fizetését megkapja, de a környezet folyamatosan változik körülötte.
Az akadémiai hálózat elvétele után továbbra sem rendezték a tulajdonkérdést. Még most is az Alkotmánybíróság előtt fekszik az a beadvány, ami az egyes épületek tulajdonjogával foglalkozik, hiszen bár ezek az akadémiánál maradtak, de a kormány kötelezte őket arra, hogy engedjék át a használatát. Ez szerintük kisajátítás. Az Ab még nem döntött, és nem lehet tudni, hogy ha egyszer majd dönt, az hogyan fogja alakítani a kutatási infrastruktúrát.
Azt a kormány érzékelhette, hogy a felsőoktatási és kutatási változtatások nem vezettek a népszerűségük növeléséhez, tudjuk, hogy voltak, akik emiatt elhagyták az országot, és úgy tűnik, ezzel akarják kompenzálni, vélekedett Lőrincz.
Jelenleg is vannak jelentős magyar műhelyek, viszont stabil infrastruktúrára lenne szükség, amit nem változtatnak meg két-három évente, és függetlenségre, hogy ne mondja meg a kormány, hogy mit kell kutatni, mondta.