Varsó jobban áll, mint Budapest: döntött az EU bírósága a magyar jogállamiságról
16/02/2022 07:52
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Euró-százmilliárdok sorsa forog kockán az EU-n belüli jogállamisági viták miatt. Az Európai Bíróság szerdán jogszerűnek ítélte az EU új fegyelmező eszközét, de nagy kérdés, mikor léptetik a pénzvisszatartást életbe: ha a magyar választások előtt, akkor Orbán Viktor ostorozni tudja Brüsszelt, mozgósítva híveit, ami növeli a győzelmi esélyeit. Mások szerint Magyarország már jócskán átlépte azt a küszöböt, amire a mechanizmus működésbe léptetéséhez szükség van, és védeni akarják az európai adófizetők pénzét a magyar kormánytól.
A Reuters hírügynökség idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki derűlátó azzal kapcsolatban, hogy mi lesz Európa energiaellátásával, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. Oroszország Európa földgázszükségletének 40 százalékát biztosítja, az európai gáztározók töltöttségi szintje 34 százalékos, és közeledik a tavasz, amikor csökken a földgázigény.
Az EU az Egyesült Államokkal, Katarral, Egyiptommal, Azerbajdzsánnal, Nigériával és Dél-Koreával egyeztetett pótlólagos energiahordozó-forrásokat keresve. Főként az LNG-, vagyis a cseppfolyósított földgáz nagyobb mértékű beszerzése jön számításba. Japán már a múlt héten bejelentette, hogy Brüsszel és Washington kérésére néhány LNG-tartályhajót átirányított Európa felé. Ursula von der Leyen most úgy nyilatkozott, hogy modellszámításaik szerint Európa immár biztonságban tudhatja magát, ha kénytelen lesz visszafogni a Gazprom szolgáltatását.
A Reuters ismerteti a berlini székhelyű Polgári Szabadságjogok Európai Uniója elnevezésű civilszervezet jelentését is a jogállamiság európai helyzetének alakulásáról a koronavírus-járvány alatt. Az áttekintés szerint Magyarországon és Lengyelországban súlyosan romlott a helyzet: tovább szigorították az igazságszolgáltatás, a civil társadalom és a média ellenőrzését, alapvető emberi jogokat nyirbáltak meg, és megosztottságot szítottak, bűnbakká téve a migránsokat és más kisebbségi csoportokat.
A hírügynökség megjegyzi, hogy euró-százmilliárdok sorsa forog kockán az EU-n belüli jogállamisági viták miatt. Értesülése szerint abban az esetben, ha az Európai Bíróság ma, azaz február 16-án a várakozásoknak megfelelően jogszerűnek ítéli az EU új fegyelmező eszközét (cikkünk megjelenése után meghozták a döntést - A Szerk.), néhány hétbe telik, míg megkezdődhet a források megvonására irányuló folyamat. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi 3-ikai magyarországi választások előtt várható pénzvisszatartás. Egy meg nem nevezett uniós tisztségviselő szerint erre a pontra legkorábban az év végére vagy 2023 elejére juthatnak el, ha egyáltalán eljutnak. Egy magas beosztású EU-diplomata úgy vélekedett, hogy a „pénzt demokráciáért” szankciós rendszert illetően körültekintően kell eljárni, hogy ne veszélyeztessék az EU klímapolitikai, illetve külpolitikai célkitűzéseit, ezért aztán sok-sok további alkudozás várható.
Ugyanerről a témáról a Politico című amerikai lap és portál európai kiadásában Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport elnevezésű elemző intézet európai igazgatója írt, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a szóban forgó mechanizmust jogállamisági eszközként szokták ugyan emlegetni, de ez a - hivatalos elnevezése szerint - kondicionalitási, vagyis feltételességi mechanizmus valójában a jogállamiság fogalmánál szűkebb területre vonatkozik, nevezetesen az EU adófizetőit védi a csalásoktól. Akkor lehet - hosszadalmas eljárás, az Európai Bizottság és az érintett tagállam közötti üzenetváltások sorozata nyomán - felfüggeszteni az EU-pénzek folyósítását, ha bizonyítható, hogy visszaéltek uniós költségvetési forrásokkal.
A szerző úgy tudja, hogy brüsszeli vezető tisztségviselők az eszköz tényleges alkalmazására készülnek, de nem azonnal, és csak Magyarországgal szemben, tehát a lengyeleket ez nem fenyegeti. Mujtaba Rahman szerint viták dúlnak a brüsszeli Berlaymont palota 13. emeletén – ott, ahol a bizottsági elnök hivatala található – arról, hogy a mechanizmus alkalmazása miként befolyásolná a magyarországi választásokat. Egyes vezetők szerint az eszközrendszer érvényesítésével tökéletes platformot biztosítanának Orbán Viktornak ahhoz, hogy ostorozza Brüsszelt, és mozgósítsa híveinek táborát, vagyis növelje választási győzelmi esélyeit. Mások arra helyezik a hangsúlyt, hogy a költségvetési főigazgatóság által eddig elvégzett munka világosan megmutatta: Magyarország már jócskán átlépte azt a küszöböt, amire a mechanizmus működésbe léptetéséhez szükség van. Míg Franciaország és Németország az óvatosságot tartja elsődlegesnek, az Európai Parlament és az északi tagországok, valamint a nem kormányzati szervezetek, NGO-k azt vallják, hogy Magyarországgal szemben lépni kell.
Mások az EU politikai megfontolásai Lengyelországot illetően. Egyrészt a lengyelek bizonyítványa sokkal jobb az uniós pénzek felhasználását illetően. Másrészt Varsó kezére játszanak a geopolitikai összefüggések, nevezetesen az, hogy az orosz-ukrán konfliktus kezelésében Lengyelország szava sokat számít. És bár igaz ugyan, hogy súlyos aggályok merülnek fel a lengyel igazságügyi reformokkal kapcsolatban, vannak arra utaló jelek, hogy a lengyel kormányzati struktúra, legalábbis egy része az EU-val előállt konfliktus megoldására törekszik. Ennek jegyében Andrzej Duda államfő a múlt héten Brüsszelben járt. Ez a lengyel vezetésen belüli nézeteltéréseket tükrözte, hiszen Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter viszont élesen ellenzi az EU elvárásainak a teljesítését. Ebben a helyzetben indokolt, hogy a lengyelek legalább néhány hónapra levegőt vehessenek – olvasható a Politico cikkében.
2022. február 16., szerda 07.00
riporter: Kárpáti János