Van-e út vissza a Fehér Házba, egyáltalán, lehet-e még Amerikára számítani?

A botrányos pénteki találkozó azzal ért véget, hogy gyakorlatilag kirúgták az ukrán delegációt a Fehér Házból. Volodimir Zelenszkij elnök ezután – az ukrán és amerikai tárgyalócsapat erőfeszítéseinek köszönhetően – épp Donald Trump kedvenc tévéjének, a Foxs Newsnak adott interjút. A műsorvezető többször megkérdezte, hajlandó lenne-e nyilvánosan bocsánatot kérni, amire kitérő válaszokat adott.

Bocsánatot lehet kérni, de az új amerikai külpolitika nem fog változni

Bendarzsevszkij Anton úgy véli Zelenszkij elmérte a helyzetet. A posztszovjet-térség szakértője a Reggeli gyorsban azt mondta, onnan érdemes megközelíteni a kérdést, hogy ukrán cél és nemzeti érdek az volt, hogy biztosítsák Amerika további támogatását, így az ukrán elnöknek le kellett volna nyelni a békát, jó képet vágni a megszólalásokhoz és zárt ajtók mögött folytatni a tárgyalást. A végeredmény az lett, hogy elmérgesedett a viszony, amit helyre kell rakni, különben rendkívül negatív következményei lehetnek Ukrajna számára – mondta Bendarzsevszkij. Bár az ukrán sajtóból az derül ki, inkább büszkék Zelenszkijre hazájában, van egy nagyarányú félelem is azzal kapcsolatban, mi lehet a következménye a pénteki eseményeknek.

Amerika megteheti, hogy borítja az asztalt, ha valami nem tetszik neki, de azért azt se felejtsük el, hogy amerikai kérésre utazott Zelenszkij Washingtonba. Igaz, a véglegesnek szánt ritkaföldfém-megállapodásban Ukrajna számára is lettek volna előnyös elemek, alapvetően közös érdek lenne tető alá hozni. Az Egyesült Államoknak azért továbbra is fontos, hogy ne látszon gyengének, így nem kínálhatja tálcán Ukrajnát Oroszországnak – magyarázta Bendarzsevszkij.

Ugyanakkor az amerikaia választók jelentős része, főleg nyilván az elnök hívei üdvözlik az elnök és J.D. Vance alelnök hozzáállását, ami persze összefügg azzal, hogy Trump évek óta népszerűsíti az "America First" gondolatot – mondta Yaro Patrice, külpolitikai szakértő. Ennek egyébként vannak történelmi gyökerei: az alapító atyák egy része azt fogalmazta meg, hogy a létrejövő demokratikus Egyesült Államoknak nem kell belefolynia a régi világ – vagyis Európa – konfliktusaiba. Az elmúlt évtizedekben sem a demokrata, sem a republikánus elnökök esetében nem volt jelen ez az elem, amely viszont meghatározó a trumpi külpolitikában – magyarázta Patrice.

Lehet bocsánatot kérni, lehet, hogy majd aláírnak egy megállapodást a ritkaföldfémekről, de a tanulság mégiscsak az, hogy teljesen máshogy kell már nézni Amerikára, mint ahogy azt az előző évtizedekben tettük. Ez az újfajta amerikai politika, akármit írnak vagy nem írnak alá, nem fog megváltozni – mondta Patrice. Szerinte egyébként nehezen értelmezhető az egyelőre kútba esett megállapodás. Erősen kérdéses, miről is írjon alá szerződést Zelenszkij úgy, hogy Amerika lényegében semmit, így biztonsági garanciákat sem ad.

"Amerikai lőszerek és hírszerzés nélkül nem lehet folytatni a harcot"

Az egyértelműen látszik, hogy Európa nem tudja ezt a kérdést megoldani az Egyesült Államok nélkül – mondta Patrice, hozzátéve, az európai kép akkor lesz teljes, amikor Friedrich Merz Németországban összerakja a koalíciót. 

Ebben – vagyis, hogy Amerika nélkül Európa jelen állás szerint nem tud elegendő segítséget adni Ukrajnának ahhoz, hogy elfogadhatóan rendeződjön a háború – egyetért Bendarzsevszkij is. Pénzügyi támogatásokban egyes számítások szerint az európai országokból talán magasabb összeg is érkezett, mint az Egyesült Államokból, ugyanakkor az amerikai lőszerek és a hírszerzési információk nélkül Ukrajna nem tudja folytatni a harcot a posztszovjet-térség szakértője szerint.

Összeomlik az 1945 utáni védelmi konstrukció, nem lehet Amerikára várni

Erős európai kiállás ide vagy oda, nagyon nehéz a helyzet. Az a biztonságpolitikai, védelmi konstrukció, ami 1945 után Nyugat-Európa, később a vasfüggöny leomlásával pedig Kelet-Európa biztonságát is szavatolta megrendül vagy egyenesen összeomlik. Ennek a helyébe egy új védelmi rendszert kell létrehozni – aminek vannak politikai és katonai vonatkozásai –, ez azonban rendkívül költséges. Ezzel együtt nem lehet Amerikára várni, mert nem jön – mutatott rá Patrice, aki szerint Európa egyáltalán nem volt felkészülve Trumpra.  

Fontos felismerés Európa részéről, hogy Amerikára nem lehet feltétlen számítani, Európában jelenleg senki nem bízik annyira Trumpban, hogy orosz-amerikai bilaterális tárgyalásoktól tegye függővé Európa biztonságát – mondta Hegedűs Dániel, külpolitikai szakértő, a German Marshall Fund elemzője. Nagyon időszerű volt és egyúttal nem is jöhetett volna jobbkor a vasárnapi londoni csúcstalálkozó, amelyen azok az országok gyűltek össze, amelyek szeretnének és tudnak többet tenni Ukrajna védelmében.

Hegedűs szerint ez az új koalíció látja, hogy amennyiben Európa szeretne részt venni a tárgyalásokon, akkor egyrészt jelentősebb hozzájárulásra lesz szükség, másrészt prezentálniuk kell egy béketervet Trumpnak. A pénteki botrány után már az sem egyértelmű, hogy ez a koalíció kapna-e támogatást az Egyesült Államoktól, így a következő időszak valószínűleg egyfelől a károk enyhítéséről szól majd – hogy még elhiggyék egymásról a felek, hogy szövetségesek. Ezenkívül arra van szükség, hogy Európa időt nyerjen. Magához képest erősnek mutatkozott az elmúlt hetekben, de meg kellene teremteni annak a feltételeit, hogy ne csak gazdasági eszközök legyenek a kezében, amikor határozottabb hangot akar megütni az Egyesült Államokkal vagy mással szemben, hanem biztonságpolitikaiak is – mondta Hegedűs.

A beszélgetéseket meghallgathatják a cikkben elhelyezett lejátszókra kattintva.