Totyik: A kormány a büntetés-végrehajtás bevonásával beismerte, hogy nem működött az átvilágítás
19/12/2025 17:27
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Hihetetlen erőforrást mozgattak meg a gyermekvédelmi dolgozók átvilágítása érdekében, mégsem sikerült kiszűrni a problémákat, valami nem volt kóser – mondta Totyik Tamás a Szolidaritásban. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a gyermekvédelmi intézmények legfontosabb feladata az esélyteremtés lenne, de szakemberek hiányában gyermekmegőrzésre álltak be. A tanárok szempontjából az egyik nagy probléma a gyermekvédelemmel, hogy nincs utánkövetés, az oktatási rendszer legnagyobb bűne pedig az, hogy nem tudja kompenzálni a hátrányokat.
Azzal, hogy a kormány a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezte a javító- és nevelőintézeteket, beismerte, hogy az átvilágítás nem volt egy sikertörténet, sőt kudarcot vallottak. Nem tudták kiszűrni azokat a embereket, kollégákat, akiknek valóban bűnök volt, utólag derülnek ki az esetek, esnek ki a csontvázak a szekrényből. Valami tehát nem volt kóser az átvilágításnál – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Szolidaritásban.
Hihetetlen erőforrást mozgattak meg az átvilágítás érdekében, és azt szeretném hangsúlyozni, hogy az Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) alkalmazottai nagyon korrektül és tisztességesen jártak el. Tehát nem voltak agresszívek, sőt, kifejezetten együttműködőek és segítőkészek voltak a kollégákkal, de ezek szerint ezzel mégsem tudták a problémákat kiszűrni – tette hozzá Totyik.
A PSZ elnöke úgy látja, a gyermekvédelmi intézményekben lényegében gyermekmegőrző funkcióra álltak be. A lakóotthonokban dolgozók fele a legalacsonyabb jövedelmi rétegekből kerül be, nagyon alacsony iskolai végzettséggel. Senkinek az emberségét nem vonom kétségbe, azt nem lehet végzettséghez kötni, az viszont világos, hogy jelentős szakemberhiány van – mondta Totyik, hozzátéve, hogy ezen semmit nem segít, ha rendőröket vagy iskolaőröket küldenek intézményekbe, sokkal inkább szükség lenne például pszichológusokra.
A javító- nevelőintézeteknek az lenne a feladata, hogy esélyt adjon azoknak a gyerekeknek, akiknek valamilyen kisiklás következett be az életükben, hogy visszavezesse őket a társadalomba. Mind ezeknek az intézeteknek, mind a lakóotthonoknak kompenzálnia kéne azokat a hátrányokat, amelyek a családból vagy épp a család hiányából erednek, pótolni azokat a szocializációs folyamatokat, amelyek kimaradtak – mondta Totyik, aki szerint ugyanez igaz az iskolákra is.
Ugyebár a pedagógusok is érintkeznek a gyermekvédelemmel, hiszen az intézményekből sok állami gondozott kijár az iskolákba és fordítva, pedagógusok is megfordulnak a rendszer intézményeiben.
A kollégáim jelzése szerint az egyik fontos probléma, hogy nem látják milyen hatákonysággal dolgoznak. Nem látják, hogy akikkel foglalkoztak, azok közül mennyien lettek visszaesők, milyen típusú visszaesők lettek, így nincs visszacsatolás arról, hogy a kollégák mit csinálnak jól vagy rosszul – mutatott rá a PSZ elnöke, hozzátéve, hogy a következő kormány számára 50 pontban megfogalmazott oktatáspolitikai és érdekvédelmi elvárásai között szerepel az is, hogy ki kellene dolgozni a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülők utánkövetési rendszerét.
Totyik hangsúlyozta, az esélyteremtés hiánya nem csak a gyermekvédelmi intézményekben élőket súlytja.
Az egész magyar oktatás legnagyobb bűne, hogy a hátrányokat nem tudja kompenzálni – mondta a szakszervezeti vezető. A rendszerváltás óta egyetlenegy kormány nem tudta a hátrányok oktatási rendszeren keresztüli kompenzálását, csökkentését érdemben előmozdítani. Ez tehát nem csak a mostani kormány bűne, maguknak a pedagógusoknak is nagyon keményen el kell gondolkodni ezen, mert őket sem készíti fel erre a tanárképzés. Nem készíti fel a konfliktusok vagy épp a kulturális különbségek kezelésére sem – mondta a PSZ elnöke.
Totyikot az oktatás helyzetéről és a következő kormánynak címzett pontokról is kérdeztük. Szó volt arról, hogy:
- A béremelés valóban segített a tanárok helyzetén, bár szívesebben látnák ezt az alapbérük részeként.
- Ezzel összefüggésben két-háromezerrel több pedagógus dolgozik most a rendszerben, ami mindenképp jó irány, az viszont kérdés, mennyi közülük az, akit nyugdíjasként foglalkoztatnak vissza és mennyi az a kezdő, aki a pályán is marad.
- Az oktatásnak három nagy változással kell szembenéznie a közeli jövőben:
- valahogyan be kell vinni a rendszerbe a mesterséges intelligenciát,
- reagálni kell arra, hogy kevesebb a gyerek – a demográfiai változást lehet, hogy strukturálisak is kell, hogy kövessék,
- és az elmúlt tíz évben majdnem megháromszorozódott a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező gyerekek száma, őket és a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket nem lehet egyszerűen hideg integrációval beültetni az órára, ahol egy pedagógus van harminc gyerekre.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. december 17., szerda 15:32
Riporter: Selmeci János
