Tisztogatás a kínai hadsereg élén: belső válság vagy Tajvan előszobája?

A vádak szerint az ország egyik legmagasabb rangú tábornoka nukleáris titkokat szivárogtatott ki az Egyesült Államoknak, és akár megvesztegetés is szerepet játszhatott az ügyben. Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója arról beszélt, hogy a háttérben zajló folyamatok valójában Kínán belül is nehezen értelmezhetők.

„Érdemes azt tudni a kínai belpolitika kapcsán, hogy valójában még a CIA sem tudja, hogy mi folyik ezekben a legbenső és legtitkosabb köreiben a kínai felső döntéshozatalban” – fogalmazott.

Az egyik elterjedt magyarázat szerint a hadsereg felső vezetésének eltávolítása összefügghet a Tajvan elleni katonai fellépés körüli vitákkal. „Valóban két fő elmélet kering. Az egyik az, hogy Tajvan most egy kicsit megnyugodhat és fellélegezhet, hiszen a kínai legfelsőbb katonai vezetés lefejezésével nem valószínű, hogy olyan katonai műveletekbe kezdene Kína, amelyek Tajvan elfoglalására irányulnának” – mondta Matura.

Ugyanakkor nem zárható ki az ellenkező forgatókönyv sem. „A másik lehetőség éppen az, hogy Hszi Csin-ping elnök utat nyitott arra, hogy egy hozzá még lojálisabb és a parancsait vakon követő katonai vezetéssel indíthasson Tajvan elleni műveleteket” – tette hozzá. A két értelmezés szerinte nem feltétlenül zárja ki egymást, inkább az időtáv a döntő. A szakértő szerint rövid és középtávon a kínai hadsereg komolyabb műveletekre aligha lehet képes. „Valószínű, hogy rövid és középtávon a kínai hadsereg vezetése megfelelő irányítás hiányában nem képes komolyabb katonai műveleteket végrehajtani” – mondta. Hosszabb távon viszont elképzelhető, hogy egy új vezetés már készségesebben hajtja végre a pártfőtitkár utasításait.

Matura Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a most eltávolított Csang Juhszia az utolsó olyan magas rangú katonai vezetők közé tartozott, akik valódi harctéri tapasztalattal rendelkeztek. „Ő az egyik legutolsó olyan kínai katonai vezető volt, aki látott csatamezőt, hiszen utoljára 1979-ben volt fegyveres konfliktus Kína és Vietnam között” – emlékeztetett.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Kína legfelsőbb katonai testületének számító, héttagú Központi Katonai Bizottságból mára mindössze ketten maradtak hivatalban, hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az eltávolított vezetők többségét maga a pártfőtitkár nevezte ki korábban.

A kínai hadsereg erejének megítélése szerinte továbbra is rendkívül nehéz. „Vannak fizikailag leírható számok, hogy hány repülőgépe vagy tengeralattjárója van Kínának, de azt nem igazán tudjuk megfogni, hogy ezek valójában mire képesek technológiai és minőségi szempontból” – mondta. Kiemelte: Kína több mint 45 éve nem vívott valódi nemzetközi fegyveres konfliktust, ami komoly bizonytalanságot jelent a hadsereg harckészültségének megítélésében. Ugyanakkor egy elhúzódó konfliktusban a kínai ipari kapacitások döntő előnyt jelenthetnek. „Ha egy konfliktus nem néhány hét alatt zárul le, hanem hónapokra vagy akár évekre elhúzódik, akkor a kínai gyártási kapacitások felőrölhetik az amerikaiakat” – fogalmazott Matura.

A katonai kérdések mellett a szakértő a kínai társadalmi feszültségekről is beszélt, amelyek a gazdasági növekedés lassulásával erősödnek. „A kínai társadalmi szerződés az elmúlt negyven évben arról szólt, hogy a párt gazdasági növekedést biztosít, cserébe a társadalom nem kérdőjelezi meg az egypártrendszert. Ez a szerződés most megtorpant” – mondta. Különösen súlyos problémának nevezte a fiatalok munkanélküliségét. „Ez a ráta 25–26 százalék környékén járt, majd az adatközlést egyszerűen beszüntették” – jegyezte meg, hozzátéve: ez a korosztály az, amely történelmileg a leginkább képes komoly társadalmi megmozdulásokat indítani.

Mindezt tovább súlyosbítja a demográfiai fordulat. „2022 óta csökken a kínai népesség, 2017 óta pedig a munkaképes korú lakosság száma is” – mondta a szakértő, aki szerint a század végére Kína akár lakosságának közel felét is elveszítheti. "A pesszimistább becslések azt mondják, hogy ez már a 2060-as években bekövetkezett. Gyakorlatilag 600 millió környékére zuhanna a kínai népesség, ez egy egészen elképesztő ütemű populációvesztés lenne", de ez szerinte nem a kínai nagyhatalmi státus gyors eltűnését jelenti, de alapjaiban alakíthatja át a globális erőviszonyokat.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)