Tiborcz tagad, Orbán körül egyre több a vizsgálódás

Mindenki egyetért azzal, hogy az Európai Unió következő keretköltségvetését, amely a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozik majd, radikális reformok révén kell összeállítani, de a szakértők borúlátók abban a tekintetben, hogy Brüsszel képes lenne a helyzet magaslatára emelkedni – írja az EurActiv uniós hírportál.

Az Európai Bizottság ma hozza nyilvánosságra erről szóló indítványát. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy nemrég maga Ursula von der Leyen, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője is azt mondta, hogy a most érvényben levő büdzsét olyan világhoz igazították, amely immár nem létezik. A portál szerint azonban az elemzők, annak alapján, ami a bizottsági javaslatból előzetesen ismertté vált, attól tartanak, hogy ez a tervezet is alkalmatlan a célok elérésére. Általános az aggodalom, hogy az alacsony termelékenységben, a gyenge keresletben és a magas energiaárakban már most megjelenő gazdasági kihívásokat tovább fogja súlyosbítani az amerikai-kínai versengés, az orosz katonai fenyegetés és a klímaváltozás.

Ugyanez az aggodalom tükröződik a Politico cikkében, amely úgy teszi fel a kérdést, hogy elég-e 1,2 billió euró Európa megmentéséhez. A mostani, 2021-27-re vonatkozó hétéves keretköltségvetés 1,2 billió euróról szól – mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, mert az uniós büdzsének mindig egyensúlyban kell lennie. Ez nem kis összeg, ám az EU összesített GDP-jének, vagyis bruttó hazai termékének mindössze egy százalékát jelenti. Az uniós költségvetési keret a német költségvetés 48, a francia büdzsé 57 százalékának felel meg. Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke, aki átfogó jelentést készített az unió gazdasági állapotáról, azt állítja, hogy az EU-ban a közszféra beruházásai fájdalmasan alacsony szintűek a kihívásokhoz képest.

Mekkora legyen Brüsszel pénzügyi ütőképessége? A Politico áttekintéséből kiderül, hogy a válaszok között hatalmas eltérések vannak. Néhány tagállam azt szeretné, ha egyáltalán nem emelnék a nemzeti GDP-khez képest számított egy százalékot, amit be kell fizetni a közösbe, míg vannak, akik meg szeretnék duplázni az uniós büdzsét – nyilatkozott Jan Stráský, az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet elnevezésű agytröszt vezető közgazdásza. Stráský úgy véli, hogy végül valahol 50 százaléknál alacsonyabb – talán 20-30 százalékos - növelés mellett fognak dönteni, mert abból a pénzből már sok érdemi dolgot lehet tenni uniós szinten. Ő tehát azt tudja reálisan elképzelni, hogy tagállami GDP-értékek 1,3 százalékát fordítják majd az unió céljaira.

Más elemzők – olvasható a Politico cikkében – azt mondják, hogy Brüsszelnek ennél is ambíciózusabb célokat kell kitűznie. Darvas Zsolt, a Bruegel elemző műhely friss tanulmányának a társszerzője szerint a többéves költségvetési keretet nagyjából meg kell duplázni ahhoz, hogy finanszírozni tudják a klímaváltozással kapcsolatos kiadásokat, és ki tudják fizetni a Covid-világjárvány kapcsán keletkezett adósságot. Darvas tehát azt indítványozza, hogy emeljék az uniós büdzsét a GDP nagyjából 2 százalékának a szintjére. Ezzel szerinte teljesíthető lenne Draghinak az a javaslata, hogy az európai magán- és közszféra az eddigiekhez képest évente 800 milliárd euróval nagyobb összeggel segítse az EU versenyképességének a javítását. 

A Politico kitér arra is, hogy Ursula von der Leyen munkatársai olyan új feltételességi rendszer kialakításán dolgoznak, amely pénzügyi büntetéssel sújtaná az EU alapértékei közé sorolt demokratikus szabadságjogokat megsértő tagállamokat, amilyen például Magyarország, és korábban Lengyelország. Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter szerint egyetlen eurót sem szabad költeni a jogállami normákat kirívóan megsértő tagállamra. Csakhogy – olvasható a cikkben – minden egyes tagállamnak, beleértve Orbán Viktor Magyarországát is, hozzá kell járulnia az uniós költségvetési csomag egészéhez, ezért nem garantált, hogy a feltételességi szabályokat végül sikerül elfogadtatni.

„Nem úgy látszik, hogy a kormány hajlandó letenni arról, hogy találjon valakit, aki áldozati bárány lehet”

Most röviden arról, hogy a Washington Post visszatér a két héttel korábbi budapesti Pride témájára. Megszólaltatja Steiner Kristóf volt tévés műsorvezetőt, aki hosszú ideje a Pride-rendezvények szervezői, támogatói közé tartozik. Steiner azt mondja, megkönnyebbüléssel értesült arról a rendőrségi közlésről, hogy nem indítanak eljárást a résztvevők ellen, egyelőre azonban óvatos ezzel a bejelentéssel kapcsolatban. „Nem úgy látszik, hogy a kormány hajlandó letenni arról, hogy találjon valakit, aki áldozati bárány lehet” – vélekedik.

Orbán miniszterelnökségének legnehezebb időszaka jön

Végezetül: a magyar médián ugyan tegnap már végigfutott a hír, hogy Tiborcz István nyilatkozott a Financial Timesnak, azt állítva, hogy üzleti sikereit nem apósának, a miniszterelnöknek köszönheti, talán mégis érdemes visszatérni erre a cikkre, a Tiborcz által mondottakon túl a londoni lap saját megállapításaira. Így arra, hogy Orbán Viktor ugyan azt állítja, nem foglalkozik üzleti ügyekkel, ám egyre több a vizsgálódás annak nyomán, hogy hozzá közel álló figurák nagy vagyonokat halmoztak fel. Az elit vagyonosodása miatti békétlenség is hozzáadódik Orbán gondjaihoz, aki miniszterelnökségének legnehezebb időszakába érkezik, miközben a gazdaság leült – írja a Financial Times.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)