Szijjártó szerint az idő nem Ukrajnának dolgozik
21/11/2025 06:19
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A külügyminiszter Brüsszelben elmebajnak nevezte, hogy a korrupt ukrajnai rendszer láttán az Európai Bizottság elnöke, ahelyett, hogy leállítaná a kifizetéseket újabb 100 milliárd eurót akar küldeni Ukrajnának. Nemzetközi lapszemle.
2025. november 21.
Reggeli gyors, részlet (2025.11.21.) Kárpáti János lapszemléje
05:32
00:00
A Reuters azt emelte ki Szijjártó Péter csütörtöki brüsszeli megnyilatkozásából,
hogy a magyar külügyminiszter szerint az EU-nak be kellene szüntetnie Ukrajna pénzbeli támogatását az ottani korrupcióról szóló beszámolók miatt. Szijjártó elmebajnak mondta, hogy a háborús maffia, a korrupt ukrajnai rendszer láttán az Európai Bizottság elnöke, ahelyett, hogy leállítaná a kifizetéseket, és azonnal pénzügyi elszámolást követelne, újabb 100 milliárd eurót akar küldeni Ukrajnának. A magyar miniszter úgy véli, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik, illúzió lenne ezt mondani, és hozzátette, hogy kormánya támogatja Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezéseit.
Ezzel szemben viszont a Politico arról adott hírt,
hogy a svéd külügyminiszter szerint az Európai Uniónak fel kellene használnia a befagyasztott orosz javakat Ukrajna támogatására, mert nem tisztességes és nem fenntartható, hogy az északi országok aránytalanul nagy terhet vállalnak ebben a tekintetben. Maria Malmer Stenergard a portálnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az északi EU-tagállamok kevesebb mint 30 milliós összlakosságú csoportja adja a NATO által Ukrajnának nyújtott teljes katonai támogatás egyharmadát. A Politico a hozzájárulásokat figyelemmel kísérő kieli elemző intézet adataira hivatkozva azt írta, hogy Dánia például a teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta 10 milliárd eurót adott, ami saját GDP-je csaknem 3 százalékának felel meg, miközben Spanyolország 1 milliárd 480 milliót, ami kevesebb a spanyol GDP 0,2 tized százalékánál. Összességében a legtöbbet az északi és balti tagállamok áldoznak erre a célra. Szintén sokat nyújt Kijevnek – de saját gazdasági teljesítményéhez képest azért kevesebbet – Hollandia, az immár nem EU-tag Egyesült Királyság, továbbá Németország, Lengyelország és Franciaország. Mélyen az utolsó helyen áll az Ukrajnának nyújtott támogatások tekintetében Magyarország, a GDP 0 egész 4 század százalékával.
Az Európai Bizottság a héten olyan iratot tett közzé, amely a továbbiakra nézve három opciót említ Ukrajna támogatását illetően. Ezek közül kettő az EU-országok hozzájárulására alapoz, míg a harmadik a Belgiumban őrzött, mintegy 170 milliárd eurós zárolt orosz vagyonmennyiség megcsapolásáról szól. A svéd külügyminiszter szerint csak ez a harmadik tekinthető hitelt érdemlő opciónak. Stenergard hangsúlyozza ugyanakkor, hogy Belgiumot nem szabad magára hagyni a kockázatviselést illetően, ha felhasználják ezeket a javakat. Svédország teljes mértékben nyitott arra, hogy pénzügyi garanciát biztosítsanak Belgiumnak.
Trump olajszankciói aláássák Putyin befolyását a Balkánon
– írja a Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség.
A cikk szerint Bulgária sürgető gonddal került szembe a múlt hónapban az orosz olajipart ért amerikai szankciók nyomán, mert – a Moszkvához fűződő egykori meghitt viszony örökségeként - az egyik célba vett orosz vállalat, a Lukoil kezében volt az ország legnagyobb olajfinomítója. A szófiai kormány elhatározta, hogy ráteszi a kezét a Fekete-tengerhez közel eső neftohimi létesítményre és a Lukoil más javaira. Megvonta a részvényesek jogait, és megbízottat nevezett ki a potenciális eladás feltételeinek a megtárgyalására. Egy parlamenti bizottságnak mindössze 26 másodpercébe került, hogy semmivé tegyen 26 év tulajdonlást, és lépjen a megoldás irányába a közelgő amerikai határidőre tekintettel.
Az eseményeknek ez a váratlan fordulata évtizedek óta a legnagyobb arculcsapást jelenti Oroszország balkáni gazdasági jelenlétére nézve – fogalmaz a Bloomberg, és hozzáteszi: Donald Trump elnök fellépése az orosz olajvállalatokkal szemben a Kreml hatalmának az elevenébe vágott abban a térségben, ahol Kelet és Nyugat évszázadok óta küzd egymással a befolyásszerzésért.
Eközben Szerbiában – folytatódik az amerikai gazdasági hírügynökség beszámolója – a kormány fontolóra vette, hogy visszavásárolja az orosz Gazpromtól a Naftna Industrija Srbije olaj- és gázipari céget. Az egyébként is nehézségekkel küzdő Aleksandar Vucic elnök meg akar szabadulni a Gazpromtól, hogy elkerülje az esetleges szankcióknak az országát sújtó hatását.
A Bloomberg szerint Szófiában és Belgrádban felismerték: Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni, 2022 februári teljes körű inváziója után fenntarthatatlanná vált, hogy Oroszország körüli pályán maradjanak. Az orosz befolyás – nyilatkozott a hírügynökségnek Ruszlan Sztefanov, a szófiai Demokráciakutató Központ vezető közgazdásza – az energiadominanciára épült, ahogyan az a szovjet időkből hátramaradt, és éveken át töretlen volt, de ennek a nagy része immár a múlté.
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.11.21., péntek 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
