Szétesik-e Oroszország?
12/08/2025 05:52
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A National Interest szerzője a kérdésfeltevés indokoltságát azzal igyekszik alátámasztani, hogy az orosz vezetés különböző tagjai is tettek az utóbbi időben aggodalmat tükröző, vagy éppen paranoiára utaló kijelentéseket országuk lehetséges jövőjét illetően. Nemzetközi lapszemle.
2025. augusztus 12.
Reggeli gyors, részlet (2025.08. 12.) Kárpáti János lapszemléje
06:05
00:00
Keményen bírálja a Le Monde
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök döntését Gáza teljes elfoglalásáról.
A liberális szellemiségű párizsi lap szerint a kormányfő ezzel kiszámíthatatlan, tragikus következmények eshetőségével járó útra tereli országát. Gázaváros egymillió lakosa kényszerű, ismeretlen helyre történő evakuálással szembesülhet, az izraeli túszok a legsúlyosabb kockázatnak vannak kitéve, az izraeli katonák pedig gerillaháborúba sodródnak bele. Hangsúlyozza a Le Monde, hogy Gáza Izrael számára külföldi területnek számít, amelynek a megszállása jogszerűtlen és ugyanakkor következetlen lépés. A hivatkozott cél ugyanis a Hamász kiűzése annak érdekében, hogy garantálják Izrael biztonságát. Ám az, hogy ez az iszlamista milícia felemelkedhetett és dominánssá válhatott Gázában, éppen a korábbi izraeli megszállásnak volt a következménye. Így nehéz belátni, hogy egy újabb megszállás miként lenne alkalmas a Hamász felszámolására – írja a Le Monde.
A kommentár szerint azoknak az országoknak, amelyek mind a palesztinok sorsa, mind Izrael biztonsága miatt aggódnak, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy lebeszéljék Netanjahut terve végrehajtásáról. Franciaország határozottan elítélte az izraeli kormány tervét, Németország pedig bejelentette, hogy felfüggeszti az olyan fegyverek szállítását Izraelbe, amiket Izrael Gázában tudna használni. Azt azonban, hogy Netanjahu a szakadék felé meneteljen, csak akkor lehet megállítani, ha valóban összehangolt politikai szankciókat hoznak a jeruzsálemi kormánykoalícióval szemben – állapítja meg a vezető francia napilap.
Szétesik-e Oroszország?
Ezt a meglehetősen erős és sarkos kérdést teszi fel a The National Interest, vagyis A Nemzeti Érdek című amerikai portálon közzétett cikkében Janusz Bugajski, a washingtoni Jamestown alapítvány vezető elemzője, aki korábban amerikai kormányzati intézményeknél, köztük a védelmi és a külügyminisztériumban töltött be stratégiai tanácsadói posztokat.
A szerző a kérdésfeltevés indokoltságát azzal igyekszik alátámasztani, hogy az orosz vezetés különböző tagjai is tettek az utóbbi időben aggodalmat tükröző, vagy éppen paranoiára utaló kijelentéseket országuk lehetséges jövőjét illetően. Így például Szergej Lavrov külügyminiszter tavaly szeptemberben azt állította: a nyugati kormányok legalább ötven ország részvételével összefogtak annak érdekében, hogy feldarabolhassák Oroszországot.
Bugajski szerint az orosz hivatalosságokat három különböző aggodalom tartja most hatalmában: a háború elvesztésétől, a gazdasági összeomlástól és az attól való félelem, hogy az állam megtörik. Ami a háború elvesztésének a kilátását illeti, Lavrov elismerte: Oroszország most először úgy visel háborút, hogy egyetlen nyugati szövetségese sincs – Oroszország tehát csak önmagára számíthat, és nem engedheti meg magának az ellazulást. És – teszi hozzá az elemző – Oroszország történelmi tapasztalatokkal rendelkezik arról, milyen az, amikor a háborús veszteségek, illetve a romboló hatású gazdasági körülmények az állam megroppanásához vezetnek. Az első világháború végén összeomlott a cári birodalom, a hidegháború végén pedig a Szovjetunió.
Bugajski felhivja a figyelmet arra, hogy Margarita Szimonyan, a Kreml által ellenőrzött Russia Today hálózat főszerkesztője szerint az orosz hatóságok egyre inkább tartanak attól, hogy az ukrajnai háború a kormány ellen hangolhat egyébként „normális”, apolitikus embereket, nem csupán a harctéri veszteségek miatt, hanem azért is, mert mindennapi életszínvonaluk szétzilálódik. Olyan félelem is létezik, hogy a hazatérő veteránok gengszterizmusra, szervezett bűnözésre adják a fejüket. Szergej Kirijenko, az orosz elnöki apparátus első helyettes vezetője ezt úgy fogalmazta meg finoman, hogy a veteránok számítanak a politikai és társadalmi kockázatok fő tényezőjének.
Végül vessünk egy pillantást a Neue Zürcher Zeitungra,
amely gyakran tesz fontos és érdekes megállapításokat a nagyvilágról, de ennek során Svájcról alig van mondanivalója, hiszen az alpesi kantonköztársaság hagyományosan arra törekszik, hogy a világ legunalmasabb belpolitikai viszonyai között őrizze a maga jólétét és távolságtartását minden krízistől. Eddig ezt sikerrel művelte, most azonban a zürichi lap drámai cikket közöl, miszerint a liberális világrend vége megremegteti Svájcot, amely egyedül maradt Trumppal, a ragadozó fenevaddal szemben. A világ ma dzsungel, ahol az erősebb győz, és Svájc ezt nem értette meg – írja a lap az Egyesült Államokkal való vámtarifavitáról. A cikk megírja, hogy Karin Keller-Sutter svájci szövetségi elnök olyan önérzetesen tárgyalt a nárcisztikus Donald Trumppal, hogy azóta persona non grata a Fehér Házban.
Pedig Svájcnak, a gazdasági óriásnak és egyben politikai törpének olyan ágazatok érdekeit kellene képviselnie az amerikai elnökkel szemben, mint a gyógyszeripar, valamint a bankszektor. A Neue Zürcher Zeitung szerint most egész pontosan számszerűsíthető, hogy mi az ára a többiektől való elkülönülésnek és a szuverenitásnak: 24 százalékpont – az Európai Unióhoz képest ennyivel magasabb vámtarifát érvényesít Amerika Svájccal szemben. A lap következtetése: az EU-val való szoros együttműködés lett volna a megfelelő viszontbiztosítás Svájc számára ebben a kiszámíthatatlan világban.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra
Reggeli gyors/Világtükör
2025.08.12., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
