"Senki nem zsarolhatja az Európai Tanácsot, az európai intézményeket”
20/03/2026 06:55
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Ezekkel a szavakkal idézi a Politico António Costát, az EU-s tagállami vezetők testületének elnökét, aki szerint teljességgel elfogadhatatlan, amit Magyarország művel a kilencven milliárd eurós ukrajnai kölcsön ügyében.
2026. március 20.
Reggeli gyors - részlet (2026.03.20.) Kárpáti János lapszemléje
06:07
00:00
Európa leghosszabb ideje hivatalban levő vezetője megnyerte a harcot a kilencven milliárd eurós ukrajnai kölcsön ügyében, de lehet, hogy a következő csúcson ő már csak távoli emlék lesz – kommentálja a Politico a csütörtöki brüsszeli vita kimenetelét. Az amerikai alapítású Springer-portál szerint a tagállami vezetők jó rendőr, illetve rossz rendőr szerepet osztottak ki maguknak, hogy rábeszéljék a magyar miniszterelnököt a közös finanszírozási modell elfogadására, mindhiába, de Orbán Viktor győzelme rövid életűnek bizonyulhat.
„Senki nem zsarolhatja az Európai Tanácsot, az európai intézményeket” – idézi a Politico António Costát, a tagállami vezetők testületének az elnökét, aki szerint teljességgel elfogadhatatlan, amit Magyarország művel. Orbán „megsérti együttműködésünk egyik alapelvét, a tagállamok közti lojalitást, aláássa az Európai Unió cselekvőképességét, és árt az EU egésze jó hírének” – fogalmazott Friedrich Merz német kancellár. Ulf Kristersson svéd kormányfő azt mondja, ilyen kemény hangú bírálatot eddig egyetlen EU-csúcson sem hallott. Volt néhány vezető, aki megpróbált másként hozzáállni a kérdéshez. Az olasz Giorgia Meloni és a belga Bart De Wever – utóbbi ugyan kevéssé túláradó szenvedéllyel – igyekezett Orbán egójára hatni, megértéssel fogadva szempontjait. „Úgy kell vele bánnod, mint egy hatéves gyerekkel, kedvében kell járni” – mondta egy diplomata a portálnak.
A beszámoló kitér arra: az EU a csúcstalálkozó előtt arra a kompromisszumra is hajlandó lett volna, hogy visszatartsa az Ukrajnának szánt pénz folyósítását, amíg az olaj áramlani nem kezd a Barátság vezetéken. Orbán azonban választási kampányának a középpontjába helyezte a kérdést, és azt állítja, hogy megvédte országa érdekeit. A Politico megállapítja, hogy Volodimir Zelenszkij videón közvetített beszéde is inkább csak rontott a megegyezés esélyein, és egy német kormányzati tisztségviselő szerint „reményeikhez képest keményebben lépett föl”, talán arra számítva, hogy kivárhatja az április 12-ikei választás eredményét, illetve, ha Orbán győz, akkor az ukrán elnök majd változtat a hangnemén.
A Politico másoktól is olyan véleményeket idéz, hogy a választás után mindenképpen új helyzet áll elő. Egy uniós tisztségviselő arról tájékoztatta a portált, hogy a tanácskozó teremben sokan Orbán választási győzelmét valószínűsítették, és úgy gondolják, hogy ha már folyik az olaj, akkor a magyar kormányfő is elfogadja majd az ukrán kölcsönt. Arra az esetre, ha Orbán elveszíti a választást, a Politico egyfelől azt írja, hogy az utódot a magyar ellenkezés feladására fogja motiválni a Magyarországnak szánt, zárolt uniós pénzek felszabadításának a lehetősége. Egyébiránt viszont a portál utal arra, hogy az április 23-24-én Cipruson tervezett csúcstalálkozón számos büntető intézkedés lehet az asztalon: további támogatási alapok befagyasztása, per indítása Magyarország ellen az Európai Bíróságon, bírságok kiszabása, sőt még az úgynevezett "nukleáris opció" is, vagyis az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás, amelynek eredményeként meg lehet vonni az érintett tagállam szavazati jogát.
Orbán felállt, fel-alá sétált
Az EUObserver idézi Robert Fico szlovák miniszterelnököt, aki föltette a kérdést, vajon túl gyengének bizonyult-e az unió, hogy meggyőzze Zelenszkijt, vagy pedig szándékosan törekednek arra, hogy véglegesen elvágják Szlovákiát és Magyarországot az orosz olajtól? Fico szerint az ukrán elnök jogellenes módon beavatkozik a magyarországi választási kampányba, azzal a céllal, hogy elmozdítsák a mostani magyar kormányt.
Az EurActiv beszámolója kitér arra, hogy Zelenszkij beszédének a közvetítése alatt Orbán felállt, és a kör alakú teremben a tanácskozó asztal mögött fel-alá járkált, az ukrán elnök semmibe vételének nyilvánvaló diplomáciai jelzéseként.
És végül mintegy annak illusztrálására, hogy azért az uniós csúcsokon kívül is van élet, és nem csak Ukrajna kapcsán vetül a nemzetközi média figyelme Magyarországra, megemlítem, hogy a párizsi Le Monde részletes cikkben számol be arról, Budapest a nyugati nacionalisták gyűjtőpontjává, laboratóriummá vált Orbán Viktor alatt.
A magyar főváros – írja Jean-Baptiste Chastand különtudósító – nagy népszerűségnek örvend a keményen jobboldali körökben, és számos olyan elemző műhelynek, illetve konferenciának ad otthont és helyszínt, amelyek Orbán Viktor imázsát hivatottak emelni, most különös tekintettel az április 12-ikei választásokra. Február elején tartották a Budapesti Globális Párbeszéd elnevezésű rendezvényt, amelyet úgymond az "új, patrióta világrendről szóló vitának" szenteltek. A szervező a Magyar Külügyi Intézet volt, a Danube Instiute-tal, vagyis Duna Intézettel közösen.
Ez utóbbi tavaly szeptemberben geopolitikai csúcstalálkozót szervezett Budapesten, mégpedig az amerikai Heritage Alapítvánnyal együtt, amely a trumpizmus szellemi szülőanyjának számít. Most szombaton, március 21-én pedig az Alapjogokért Központon a sor, amely megszervezi az immár hagyományos Konzervatív Politikai Akciókonferenciát – angol rövidítése CPAC -, a Tegyük Újra Naggyá Amerikát mozgalom seregszemléjét. Erre várják holnap Budapestre J. D. Vance amerikai alelnököt is.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.03.20, péntek 6.00
Szerkesztő: Kárpáti János
