Rigó Péter a Nyírőről: Ezt nem lehet felülről, agresszíven irányítani

Rigó Péter  arról beszélt: a mostani helyzet valójában egyfajta „lázadás”, amelyben a fiatalabb orvosok léptek fel a vezetés ellen, akik kevésbé tolerálják az autoriter vezetési stílust. Úgy fogalmazott, a konfliktus gyökere nem egyszerű szakmai nézetkülönbség, hanem az a vezetési módszer, amely az intézményben kialakult.

„A fiataloknak köszönhetően egy lázadásszerű megmozdulás történt, mert nem fogadták el az igazgató működését, mely nagyon diktatórikusan alakult” – mondta. Ezzel együtt egyetért azzal, hogy egy pszichiátriát nem lehet demokratikus módszerekkel irányítani, azonban itt a véleményeket sem hallgatták meg, semmilyen kompromisszumkészség nem volt.

Az Addiktológiai Intézet vezetője szerint az orvosi közeg általában nem az a szakma, amely gyorsan konfliktusba csap át a vezetéssel. A pszichiáterek különösen türelmesek – mondja –, de ennek is van határa, amit most elértek. A feszültséget szerinte olyan döntések élezték ki, amelyekről nem volt előzetes szakmai egyeztetés. Rigó Péter arról beszélt, hogy váratlan eltávolítások és személyi változások történtek, amelyeket a dolgozók nem tudtak elfogadni.

 

Csak egy vezetőváltás nem oldja meg a válságot

A konfliktus ugyanakkor Rigó szerint csak a felszín. A magyar pszichiátria szerinte már régóta súlyos strukturális problémákkal küzd, amelyeket egy igazgató leváltása nem old meg.

„Eddig sem volt jól ellátva a pszichiátria” – mondta, hozzátéve: a mai világot leginkább az „agresszió, depresszió és addikció” jelenségei határozzák meg, ezért egyre nagyobb szükség lenne a mentális ellátórendszer megerősítésére. A Nyírő OPAI különösen túlterhelt – állítja a főorvos –, mivel a fővárosi pszichiátriai ellátás jelentős részét egyetlen intézmény próbálja ellátni. Ebben szerinte kulcsszerepe volt annak is, hogy megszüntették a korábbi országos pszichiátriai központot, a Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. „Amikor megszüntették, az volt az a csapás, amit nem tudtunk kiheverni” – fogalmazott

Rigó Péter szerint a mostani helyzetben a legfontosabb a párbeszéd lenne a dolgozók és a vezetés között. Úgy látja, az egészségügyben sok problémát próbálnak pusztán utasításokkal kezelni, de ez egy ilyen szakmai közegben nem működik. „A  helyhiányt nem fogja megoldani egy kórházigazgató leváltás. Nagyon sok sebből vérzik ez a magyar egészségügy. Úgyhogy egy ilyen feszült helyzetben akkor meg kéne egyezni, meg kéne beszélni a dolgokat. És csak utasításokkal ez nem megy. Ezt nem lehet felülről, agresszíven irányítani” - jelentette ki. Azt hangsúlyozta: bár szerinte nem feltétlenül csak pszichiáter lehet egy ilyen intézmény vezetője, a szakmához közelebb álló vezetésre lenne szükség. „Itt a legnagyobb probléma az, hogy nem tudunk találkozni” – utalt arra, hogy nincs fogadókészség, nyitottság a főigazgató részéről.

A tiltás sosem működött

Rigó Péter azt mondja, a drog nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem mély társadalmi probléma. Úgy fogalmazott: sok ember számára a szerhasználat egyfajta „ön­gyógyítási kísérlet”, amikor valaki a szorongást, a magányt vagy a kirekesztettség érzését próbálja enyhíteni. „Ha van drog, akkor egy ideig nincs probléma – ezt érzi a szerhasználó. De ez nyilván nem oldja meg a gondokat” – mondta. 

A pszichiáter szerint sokat romlott a helyzet az elmúlt 20-40 évben és a mai helyzetet az teszi különösen súlyossá, hogy a modern kémia egyre erősebb és gyorsabban ható anyagokat állít elő, amivel a szakma képtelken lépést tartani. Ilyen például a fentanil, amelynek hatása az opiátokéhoz hasonló, de sokkal erősebb és gyorsabban okoz függőséget. „Ma már olyan anyagok vannak, hogy egy milligramm a bőrre kerül, felszívódik, és perceken belül leállhat a légzés” – mondta. A szakember szerint ezek a szerek nagyon könnyen túladagolhatók, ráadásul az idegrendszer működését is mélyen átalakítják, ezért a leszokás is sokkal nehezebb. A hagyományos elvonókezelések sok esetben nem jelentenek valódi megoldást.

Rigó Péter szerint a drogellenes „hajtóvadászat” önmagában nem tudja kezelni a problémát. Úgy fogalmazott: „a tiltás évtizedek óta létezik, mégsem sikerült visszaszorítani a szerhasználatot. És jelenleg nincs  jobb megoldás sem”. Szerinte a világ számos országa küzd ugyanazzal a dilemmával: miközben egyre keményebb rendészeti eszközöket vetnek be, a drogpiac tovább növekszik. A kábítószer ugyanis hatalmas üzlet.

 

A probléma gyökere már gyerekkorban kialakulhat

Az addiktológus szerint a függőség hátterében gyakran nagyon korai, akár csecsemőkori tapasztalatok állnak. A kutatások azt mutatják – mondta –, hogy ha az első években hiányzik a biztonságos kötődés és a bizalom, az később komoly problémákat okozhat. „Ha az ember nem kapja meg az első években a kötődést és a bizalmat, később nehezen illeszkedik be közösségekbe” – fogalmazott. Ilyenkor a drog vagy az alkohol ideiglenesen pótolhatja ezt az érzést: oldja a szorongást, és azt az élményt kelti, mintha az ember képes lenne kapcsolódni másokhoz.

Rigó Péter szerint a függőségek kezelésében a legfontosabb tényező a személyes kapcsolat és a közösség. A gyógyszerek önmagukban keveset érnek, ha nincs valódi emberi kapcsolat. Ezzel párhuzamosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern társadalmak egyik legnagyobb problémája az elidegenedés: egyre kevesebb a valódi találkozás, miközben a digitális világ – a közösségi média és az állandó információáradat – sokszor csak tovább növeli a magányt. A szakember szerint ezért a függőség kezelésében kulcsfontosságú lenne a működő közösségek, támogató kapcsolatok és hatékony drogpolitikai programok kialakítása – ezekből azonban Magyarországon jelenleg kevés áll rendelkezésre.

Az interjú után derült ki, hogy a Nyírő Gyula OPAI főigazgatója, aki korábban mágusképző intézetet vezetett nem mondott le tisztségéről és nem is hívták vissza pozíciójából, ezért péntek délelőtt élesedett 19 orvos felmondása. 

A Magyar Orvosok Szövetsége közleményt adott ki, melyben azt írták, hogy a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet vezetősége és a fenntartó nem hozott olyan intézkedést, amely elégséges lenne a kialakult krízis rendezéséhez, ezért egyidejűleg 19 orvos felmondott. Mindez arra utal, hogy a hasonló helyzetek kialakulását megelőző visszajelző rendszerek nem működnek megfelelően, a szakmai és munkavállalói érdekek háttérbe szorulnak, amelynek következtében az állami egészségügy azokat a dolgozókat sem tudja megtartani, akik elkötelezettek a betegek közegészségügyben történő gyógyítása mellett.

"A kollégákhoz hasonlóan csalódottságot és dühöt élünk meg akkor, amikor az egyéni törekvések háttérbe szorítják a közérdeket. A Nyírő Gyula OPAI orvosai és a MOSZ továbbra is küzd a betegek érdekeiért és a méltó munkakörülményekért" - fogalmaztak.

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)