Repedező mítosz – 15 év után először szorongatva érezheti magát a Fidesz

A Policy Solutions legfrissebb, 2024 tavaszán készült reprezentatív kutatása azt vizsgálja, hogyan ítéli meg a magyar társadalom az Orbán-kormány 15 évét. A kutatás különlegessége, hogy összevethető az intézet öt évvel korábbi, 2019-ben készült „Orbán 10” című felmérésével. Az új vizsgálat célja nem a napi politikai viták tükrözése, hanem annak feltárása volt, hogy mely intézkedéseket tartja a társadalom a kormány valódi sikereinek, és hol gyülemlett fel elégedetlenség, amelyből ellenzéki alternatíva is építkezhet - magyarázta Bíró-Nagy András. 

A mostani felmérés - melynek adatfelvétele Orbán Viktor "poloskázós” beszédét követő két hétben történt - szerint a magyarok többsége – 50 százalék – inkább negatívan értékeli a 15 éves időszakot, és úgy látja, ez az időszak visszafogta az ország fejlődését. Mindössze 39 százalék szerint segítette elő a kormányzás Magyarország előrehaladását. Ez az arány öt év alatt romlott, a korábbi kutatáshoz képest érezhetően kritikusabb lett az összkép.

Volt, ami bejött, de vannak területek, ahol súlyos vereségeket szenved a kormány

Ami a kormányzati sikereket illeti, az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest érdekes folytonosság figyelhető meg. Akkor a legtöbb válaszadó a családtámogatási rendszer, a rezsicsökkentés és a migrációs politika sikerét emelte ki. Ezek az elemek most is az élmezőnyben szerepelnek, és úgy tűnik, hogy a társadalom emlékezetében stabilan megmaradtak a Fidesz fő politikai teljesítményeként. Ugyanakkor az első helyre egy újabb intézkedés, a 13. havi nyugdíj visszavezetése került, amely még a kormánnyal kritikus szavazók körében is népszerű lépésnek számít. A másik újonnan felkerült, sikeresnek tartott ügy a kormány „békepárti” kommunikációja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, amely szerint Magyarország nem hagyja magát belerángatni a konfliktusba. Ez az üzenet a választók egy jelentős része számára hatékonynak bizonyult, és az elmúlt három év politikájának egyik meghatározó elemeként értékelték.

A kritikus pontok közül továbbra is az egészségügy állapota vezeti a listát, még a Fidesz-szavazók körében is. Ez az egyetlen terület, amely pártállástól függetlenül vált ki általános elégedetlenséget. A második legfontosabb problémává a megélhetési költségek emelkedése vált, különösen az elmúlt két-három év inflációs hullámai után. A korrupció megítélése az elmúlt öt évben érezhetően súlyosbodott a társadalomban. Míg az előző, 2019-es felmérésben ez a probléma a hatodik helyen szerepelt a kormány teljesítményét ért kritikák között, mostanra a harmadik leggyakrabban említett negatívum lett. Különösen erősen jelenik meg a Tisza párt szavazóinál: körükben ez az első számú kifogás az Orbán-kormánnyal szemben, még a megélhetési nehézségeket és az egészségügy helyzetét is megelőzve. Ugyanakkor a kutató hangsúlyozta, hogy a korrupcióval kapcsolatos elégedetlenség inkább az ellenzéki szavazók mozgósításában játszik fontos szerepet, míg a Fidesz-táborból azokat, akiket ez a téma elidegenített volna, valószínűleg már korábban eltávolította a kormányzattól. A korrupció tehát egyre hangsúlyosabb társadalmi probléma, amely azonban főként az ellenzéki oldal számára jelent tematizálható ügyet.

Érdekes fejleménynek tartja a Policy Solution vezetője, hogy bizonyos korábban fontosnak tartott problémák a háttérbe szorultak. Az orosz kapcsolatok például öt évvel ezelőtt még a fő kritikák között szerepeltek, most viszont már csak a probléma-lista végén helyezkednek el. Ugyanez igaz a zöld ügyekre, amelyek jelenleg kevésbé fontosnak tűnnek a lakosság szemében, valószínűleg a gazdasági nehézségek által dominált közbeszéd miatt - mondta Bíró-Nagy András.

 

Ezzel szemben új kritikák is felbukkantak. Az akkumulátorgyárak létesítése és a vendégmunkások megjelenése korábban nem szerepeltek a kormányzattal kapcsolatos problémák között, most azonban már a közepesen súlyos ügyek között említik őket a válaszadók, hasonló súllyal, mint például az oktatás állapotát. Bíró-Nagy András erről azt mondta:

"Az elmúlt 1-2 évben olyan erővel jelent meg az akkumulátorgyáltás problematikája, ahhoz is szorosan kapcsolódva a vendégmunkás kérdés, amely még csak most van épülőben. Hogyha ez évekig folytatódik, és nem annyira csak lokális ügy lesz, hogy kifejezetten azokon a területeken, ahol épülnek ilyen gyárak, vagy ahol találkoznak a vendégmunkás jelenséggel ott kiveri a biztosítékot, és ha ez még a következő években országos jelentőségét tekintve is előrébb kerül, akkor azt gondolom, hogy ez még két nagyon veszélyes ügy lehet a kormány számára”.

Szénási Sándor idézte a kutatás azon részét, mely arról szól, hogyan érzékelik az emberek a kormányzati elit életmódját, és ennek milyen társadalmi hatása van. A válaszadók kétharmada úgy látja, hogy az Orbán-rendszer kifejezetten a gazdagokat szolgálja, , csak a saját szavazóival törődik, előrejutni pedig az tud, aki jóban van a kormánnyal. 

Ezt pedig az utóbbi években látványossá vált politikusi luxusfogyasztása – például drága ruhák, órák, autók és ingatlanok – csak tovább erősített. A Lázár János által bevezetett „luxizás” kifejezés, illetve az ehhez kapcsolódó nyilvános szereplések, posztok és hivalkodó gesztusok sokak szemében szimbólummá váltak. Bíró-Nagy András pedig a Fidesz számára abban látja a veszélyt a luxiuzással kapcsolatban, hogy míg egyfelől látják az emberek a milliós órákat, táskákat, ruhákat viselő politikusokat és rokonaikat, addig a felmérésük szerint a többség a saját anyagi helyzetének romlásáról számol be. Ez az érzés összefügg a látványosan megjelenő luxuséletmóddal, illetve azzal, hogy sokak szerint a saját anyagi helyzetük a 15 év alatt inkább romlott, semmint javult. 

Mint mondta, a 2010-es évek közepének gazdasági növekedési időszaka – amikor az ország kilábalt a válságból, az uniós források is bőségesen érkeztek, és a reálbérek több éven át emelkedtek – mára háttérbe szorult az emberek emlékezetében. A közelmúlt válságos évei, különösen a 2022–23-as inflációs időszak, komoly lenyomatot hagytak a közérzeten. A választók többsége úgy érzi, nem jutott előrébb anyagilag, és a jövő kilátásait sem látja pozitívan.

 A Fidesz kampánya ugyanakkor részben eredményes volt saját táborán belül: tavaly ősszel még csak 10 százalékuk számított javulásra, mostanra ez 50 százalékra emelkedett. Az ellenzéki és pártnélküli szavazók ezzel szemben továbbra is borúlátók.

A gazdasági jövőre vonatkozó várakozások terén polarizációról számolt be az elemző. "Az látszik, hogy a fideszesek elkezdik máshogy érezni magukat gazdasági szempontból, mint ahogy mindenki más. [...] Nem csak arról van szó, hogy a tiszások úgy érzik magukat, hogy nekik nem jó a helyzetük és nem is lesz jobb egy Orbán-kormány alatt, hanem ezzel egyet tud érteni a DK-stól, a Mi Hazánk-szavazóig, meg a párt nélküliig nagyon sok mindenki”.

Bíró-Nagy András szerint az Orbán-rendszert jelenleg is aktívan támogató választók aránya körülbelül 40 százalék, ami egybecseng más közvélemény-kutatásokkal és jól tükrözi a társadalom egészének összképét is. A Fidesz legnagyobb kihívása ugyanakkor nem a bázisa méretében, hanem annak meggyőződésében rejlik: még a kormánypárti szavazók fele sem hiszi, hogy a következő egy évben javulni fog saját háztartása anyagi helyzete.

Ez a bizonytalanság és szkepticizmus vezet el egy mélyebb változáshoz a kormány megítélésében: meginogni látszik az az eddig stabilnak hitt hiedelem, hogy Orbán Viktor legalább jól kormányoz. 

“Nagyon sok oldalról körbejárva nekem az a kép rajzolódik ki, hogy repedezik az az Orbán mítosz, hogy Orbán Viktor bár sok botránya van, és sok kifogásolni való van, de végső soron kormányozni jól tud. Ez a mítosz az, ami nagyon széles körben mutat ilyen repedező jeleket, többek között abban is, hogy a megvizsgált közpolitikai területek jelentős többségében az emberek az álláspontom annak, hogy a helyzet inkább romlott az elmúlt 15 évben, mint sem javult volna"-

fogalmazott a Policy Solution vezetője.

A jövő szempontjából a legnagyobb kérdés most az, hogy a választók kit tartanak alkalmasabbnak a gazdasági problémák megoldására. A kutatás szerint ebben Magyar Péter és a Tisza Párt jelenleg kisebb előnnyel vezet: például többen bíznak benne, hogy képes lenne a bérek emelésére vagy a gazdaság általános javítására, mint Orbán Viktorban. Ezek az előnyök még nem nagyok – például a béremelés terén 40-33 az arány Magyar Péter javára –, de már kimutathatóak - jelezte.

Az elemző hoozzátette: ezzel együtt Orbán Viktor pozíciója nem minden területen gyengült. Három kulcskérdésben még mindig jelentős, körülbelül tízpontos előnye van: a választók többsége szerint ő támogatná jobban a családokat, ő tudná jobban megállítani a migrációt, és ő biztosítaná inkább, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusokból. Bíró-Nagy szerint ezek azok a „biztonsági tartalékok”, amelyekre a Fidesz kampánystratégiája építhet – ha a közbeszéd ezekre a témákra fókuszál a választások közeledtével.

A politikai kimenetel szempontjából azonban kulcsfontosságú lesz, miről szól majd a kampányidőszak. Ha a Fidesznek sikerül a napirendet a migráció, a családpolitika és a háború kérdései köré építenie, akkor előnybe kerülhet. Ha viszont a kampány a megélhetési válságról, az inflációról, az oktatás és egészségügy helyzetéről vagy a mindennapi gazdasági nehézségekről szól, akkor Orbán Viktor olyan nehéz választási helyzettel nézhet szembe, amilyennel eddig még nem találkozott - jelentette ki az elemző.

 

Bíró-Nagy András kitért arra is, hogy a Fidesz teljes egészében Orbán Viktor pártja, így annak belső jövője sem választható el a vezető személyétől. Ha valaha is felmerülne, hogy nem ő a miniszterelnök-jelölt – ahogy például a sajtóban Lázár János neve szóba került –, az szerinte egy nyílt beismerése lenne annak, hogy a Fidesz vereségre készül. Ilyen lépésre korábban csak egyszer került sor, 2006-ban, amikor már nyilvánvaló volt, hogy nem nyerhet. A jelenlegi spekulációkat tehát inkább a megrendült pozíció és az elbizonytalanodott belső tábor tükrözheti.

Ugyanakkor az ellenzéki oldalon is történelmi jelentőségű átrendeződés zajlik: Magyar Péter Tisza Pártja egyedüli, erős ellenzéki szereplőként képes megszólítani a kormányváltást akarókat. Ezzel szemben a DK Gyurcsány Ferenc visszalépésével és Dobrev Klára előtérbe tolásával próbál új lapot nyitni, de a beszélgetés alapján ez inkább egy túlélési stratégia, mint valódi áttörési kísérlet. A DK helyzetét tovább nehezíti, hogy a társadalomban kialakult róluk egy vezérelvű, személyi kötődésű pártkép, amelyből most próbálnak kilépni.

Magyar Péter pedig azzal, hogy olyan nemzeti témákban is megjelenik, mint a határon túli magyarok képviselete, tovább bontja a Fidesz korábban kizárólagos témamonopóliumait. A tihanyi beszéd után tett nagyváradi látogatása és az azt kísérő szimbolikus gesztusok – például a gyalogos zarándoklat – olyan politikai helyzetet hoztak létre, amelyben a Fidesz erdélyi dominanciája is megrezdülhet.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg (amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)