Rékassy: Fél évet vár vizsgálatra? A szavazáskor jusson eszébe!

Az Eurostat friss adatai szerint Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll az Európai Unióban az idő előtti, elkerülhető halálozások számát tekintve. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint évente több mint 500 ember hal meg 100 ezer főre vetítve olyan betegségekben, amelyek ideális esetben megelőzhetők lennének.

Az orvos szerint a veszteségek két fő okra vezethetők vissza: egyrészt a nem megfelelő egészségügyi ellátórendszerre, másrészt a lakosság egészségtudatosságának hiányára. Az elkerülhető halálozások közül mintegy 17 ezer azok száma, amelyek a nem időben történő szűrések vagy kezelések következményei – például elmaradó vastagbélrák- vagy emlőszűrés, kezeletlen magas vérnyomás vagy diabétesz.

 

A másik, még nagyobb csoportban évente több mint 33 ezer ember hal meg azért, mert nem figyel kellően saját egészségére – ide tartozik például az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az elhízás vagy a mozgásszegény életmód. E problémák mögött a szakember szerint a megelőző népegészségügyi programok hiánya, illetve az alapellátás gyengesége is áll, illetve szerinte a kormányzati döntések sem abba az irányba terelik a lakosságot, hogy kevesebb alkoholt és cigarettát fogyasszanak. Példaként említette a házipálinka-főzés szabályait, vagy a Szócska Miklós volt egészségügyi miniszter által helyesen elindított, de mára elsorvasztott dohányzás ellenes programot.

Rékassy Balázs egy konkrét példán keresztül mutatta be, milyen következményekkel jár az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága: "Egy onkológus barátommal beszélgettem, aki adott betegének időpontot egy onkológiai, MR, vagy CT vizsgálatra, ami egy jó fél év volt, akkor ez a beteg természetesen felháborodott, én meg cinikusan mondtam, hogy majd a választásnál tessék meggondolni, hogy kire szavaz."

Rékassy Balázs kiemelte: Magyarországon alig költünk az egészségügyre, a lakosság egészségügyi kiadásai fejenként évi 1500 euró körül alakulnak, míg az EU-átlag ennek több mint kétszerese. "Ha csak évente néhány százalékot javítanánk ezen a statisztikán, azzal több ezer ember életét menthetnénk meg" – fogalmazott. Arra, hogy az egészségügyre ez a kormány nem fordít eleget, már többször több szakember is beszámolt a Klubrádióban. Kunetz Zsombor például azt mondta, a magánegészségügyben elköltött pénz jelentős része főleg olyan szolgáltatásokra megy el, amelyeket az állami ellátásnak kellene biztosítani.

A szakértő szerint a változáshoz politikai bátorság kellene: nem a kisvárosi kórházak fenntartásába kellene kapaszkodni, hanem hatékonyabb háziorvosi és népegészségügyi rendszert kellene építeni, például a szűrővizsgálatok kiterjesztésével vagy azzal, hogy mindenhol biztosítanak háziorvost. Hozzátette: vannak olyan egészségpolitikai beavatkozások – például az alkoholtermékek adóemelése vagy a dohányzás visszaszorítása –, amelyek már egyetlen kormányzati ciklus alatt is érzékelhető javulást hoznának.

"A krónikus betegségek nem csak a halálozásban számítanak – egy kezeletlen cukorbetegség vagy COPD már 30-40 éves korban komolyan rontja az életminőséget és a munkaképességet is" – hangsúlyozta Rékassy. Véleménye szerint legalább 10–20 év következetes népegészségügyi és egészségpolitikai munka kellene ahhoz, hogy érdemben javuljanak a magyar mutatók.

Idén februárban a Magyar Orvosi Kamara kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar egészségügy jelenlegi állapota a több évtizedes elhanyagolás következménye.