Raskó: a vendégmunkások hozhatták be a száj- és körömfájás vírust

A telepeken dolgozók, körülbelül fél évente cserélődnek, a rokonság másik része jön dolgozni, ők is fél évig itt dolgoznak, aztán mennek vissza. Előfordulhat az, hogy akár a cipőn, vagy a ruhán, vagy a haján keresztül ez a vírus idejött Magyarországra, tehát nem a szél hozta ide, hanem az a dolgozó, aki ezen a telepen alkalmazást kapott - magyarázta Raskó György a Reggeli gyorsban. Konkrétumként Dunakilitit említette, ahol több mint 2500 szarvasmarhát kellett kényszerből leölni. Ezen a telepen is szikh a vendégmunkások dolgoztak, akikkel Raskó találkozott is még a járvány kitörése előtt, ugyanis az utcájukban laktak. Egy volt téeszirodát alakítottak át nekik vendégszállássá.

Az agrárközgazdász azt mondta, biztos, hogy nem akarattal hozták be a vírust, de előfordulhat, hogy akaratlanul rajtuk keresztül jött Magyarországra, ugyanis a szlovák területen szintén ázsiai vendégmunkásokkal működtetett telepeken tört ki ez a járvány.

Raskó emlékeztetett, Magyarországon miután 52 éve volt utoljára a ragadós száj- és körömfájás, és miután a szarvasmarhának más komolyabb ragályos betegsége nincsen, ami ilyen komoly károkat tudna okozni, ezért az elmúlt 50 évben ezeknek a telepeknek gyakorlatilag nem volt egészségügyi protokoll rendszerük. Legalábbis olyan nem, mint a baromfi és sertés telepeken, ahol kettős kerítés és fertőtlenítési protokoll van. A marhatelepeken eddig a vendégmunkásokat sem vizsgálta senki.

„Finoman fogalmazva, elaludtak”

- fogalmazott.

Mint mondta, amikor Észak-Indiából egymás után érkeztek a dolgozók, és Magyarországon van legalább 30 telep, ahol indiaiak fejik a tehenet, és ők gondozzák, lehet, hogy erre jobban oda kellett volna figyelni. Raskó György már korábban is beszélt arról, hogy legalább 5-600 vendégmunkás dolgozik a szektorban.

Raskó György szavaiból kiderült, hogy mintegy tízezer szarvasmarhát öltek le eddig. Ezek nagy értékű fejőstehenek, döntően Holstein-fríz fajták. Ezeknek a piaci értéke olyan 900 ezer forint körül van darabonként, így ez egy 10 milliárdos nagyságrendű kár, de ennél jóval nagyobb kárról beszélünk annak fényében, hogy ezek már nem fognak tejet adni.

A napi tej mennyiség, ami egy ilyen tehéntől nyerhető, az mintegy 35-40 liter. Ennek a piaci értéke is óriási, hiszen több mint 200 forint egy liter nyers tej felvásárlási ára. Összességében véve egy éves kiesés nagyjából olyan 22-25 milliárd forint körül lesz szerinte.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hanganyag meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)