Raskó: A magyar kormány döntései miatt a legdrágábbak az élelmiszerek az EU-ban

Miközben az élelmiszerek az elmúlt hat évben 82 százalékkal drágultak Magyarországon, a nyersanyagárak csak alig harminccal emelkedtek. A különadók, a magas áfa és az új illetékek miatt az unióban nálunk a legdrágább az élelmiszer – erről beszélt Raskó György. Az utóbbi tíz évben Magyarország lett az Európai Unió legdrágább élelmiszerpiaca, miközben az infláció már rég nem a háborús vagy nyersanyagár-hatásokból fakad – magyarázta.

– A háborúknak 2022-ben nyilvánvaló volt hatása az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok árának jelentős mértékű megugrására, de azóta ez az áremelkedés megállt és csökkent. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) állítja, hogy ez a drágulás az elmúlt hat évben nem volt több átlagban 30%-nál. Most ahhoz képest Magyarországon az élelmiszerek ez alatt a hat év alatt kerekítve 82%-kal drágultak. Ez azt jelzi, hogy nem a búza, a kukorica áremelkedése okozta azt a döbbenetes mértékű élelmiszerinflációt, ami az uniós tagországokban, de különösen Magyarországon történt ez alatt az elmúlt hat esztendő alatt. A felelős, őszintén ki merem jelenteni és bizonyítani is lehet, hogy jelentős mértékben a magyar kormány. 

Ennek okairól azt mondta: Magyarország 2021-től kezdődően olyan új adófajtákat vezetett be, amelyek korábban nem voltak, ezek közül a kiskereskedelmi külön adó, amely ma már 4,5% a legjelentősebb tétel, de hasonlóan óriásit ugrott a népegészségügyi termékadó, ami korábban nem is létezett, de most 2025-ben már olyan 130-140 milliárd forintot jelent csak ez az egy tétel, ami az élelmiszerekre terhelődik és idén duplájára emelték a csomagolóanyagokra kivetett környezetvédelmi illetéket is.

– Ezek mind ráépülnek az élelmiszerlánc minden szintjére, így végül a fogyasztó fizeti meg. A magyar családok 2015-ben 420 ezer forint adót fizettek évente az élelmiszerfogyasztás után, 2025-ben ez 1,25 millió forint körül lesz – mondta az agrárközgazdász. Hozzátette: ez a különbség, mintegy 800 ezer forint, egyértelműen a magyar állam beavatkozása az élelmiszer-kiskereskedelembe azért, hogy az unióból nem érkező uniós pénzek helyett valami más forrást keressen a költségvetés, ami költségvetési egyensúlyhoz és a bevételekhez kell az államnak.

Raskó becslése szerint a magyar élelmiszerpiacról évente 2000 milliárd forinttal több adóbevételt szed be a kormány, mint tíz évvel ezelőtt.

– Ez egészen elképesztő növekedés ütem, és ennek legalább egyharmada a plusz adóknak köszönhető, és ezért van az, hogy mi az európai átlagtól kiugróan magasabb szinten vagyunk. Más országokban ilyen plusz adóterheket a koronavírus-járvány után sehol nem vezettek be, és eleve az adószint is jóval alacsonyabb - fejtette ki.

Az unióban a legmagasabb adószint

Lengyelországban 5 százalék az élelmiszer-áfa, Magyarországon a súlyozott átlag 22 százalék, amihez hozzáadódnak a különadók és illetékek.

– Az élelmiszerekre rakódó adóterhelés Magyarországon 28 százalék körül van – ilyen magas arányt csak Dániában találunk, de ott a jövedelmek lényegesen magasabb szintűek – jegyezte meg.

Várható-e további drágulás?

Raskó György szerint nyersanyagoldalról nem várható újabb jelentős áremelkedés, és a kormány sem valószínű, hogy a választások előtt újabb adót vezetne be. – Az élelmiszerek inflációja most be fog simulni a teljes infláció ütemébe – egészen addig, amíg a tízszázalékos árrésplafon érvényben van. Ha ezt megszüntetik, újabb áremelkedési hullám indulna el - figyelmeztetett.