Polgármesterként erővel vette el a házat egy családtól, mehetnek, ahova tudnak
16/08/2022 14:18
Hogy egy Veszprém megyei falu polgármestere gyakorlatilag töredék áron megszerezte egy család házát és kilakoltatja őket, egy rendszerszintű problémákra világít rá. Miért nem összeférhetetlen, hogy a megszerzett információt a maga javára fordítsa? Hogyan engedheti meg magának valaki, hogy a segítségért hozzá fordult család kiszolgáltatottságával így visszaéljen? Az Utcáról Lakásba! Egyesület alapítója a Reggeli gyorsban beszélt az országos felháborodást kiváltó esetről.
A Veszprém megyei Bében egy négygyermekes családnak ki kell költöznie a házukból, miután a tartozásaik miatt elárverezték a házat. Vagyis egészen az utolsó pillanatig úgy nézett ki, hogy mégis maradhatnak, ugyanis nem érkezett az online árverésen licit, így esélyt kaphattak volna, hogy elkezdjék törleszteni a három milliós adósságot, de aztán a határidő lezárulta előtt két perccel a helyi polgármester megvette a házat, a családnak meg adott két napot, hogy távozzanak.
![Az Utcáról Lakásba Egyesület egyik ügyfele](/data/articles/113/1135/article-113587/Utca_ro_l-Laka_sba-u_gyfe_l_fit_800x10000.jpg?key=760fe042386ebf06543b433e1054fddd)
Az ügy országos felháborodást váltott ki. Az Önkormányzatok Szövetsége szerint jogilag és formailag nem kifogásolható az eljárás, ugyanakkor az Utcáról Lakásba! Egyesület alapítója szerint etikailag nincs rendben. Elképesztő eset, mondta a Reggeli gyorsban Kovács Vera, aki szerint a polgármester nyilvánvalóan visszaélt a hatalmával.
Kovács Vera szerint az eset egy csomó problémára rávilágít a lakáspolitikában. Nem hogy rosszul van szabályozva, hanem egyáltalán nincs szabályozva, mondta és rámutatott, hogy ez az eset sem összeférhetetlen: "hogy ezt a polgármester megtehette, az önmagában is probléma". Szerinte ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a polgármester a falu első számú vezetőjeként hivatalból értesült róla, hogy ez a család bajban van, hiszen maga a család fordult az önkormányzathoz segítségért.
A 300 lakosú kis faluban egy önkormányzat csak néhány főt jelent, ezért nem is tételezhető fel, hogy erről a segítségkérésről a polgármester ne értesült volna, és ezzel az információval visszaélve kettő perccel az árverés vége előtt vásárolta meg, mondta Kovács, aki szerint ennek összeférhetetlennek kellene lennie.
Szerinte ha nincs a polgármesteri licit, akkor eredménytelen lett volna az árverés, és a család maga kezdhette volna meg a törlesztést, amivel ők is megfelelő megoldáshoz jutottak volna, és megoldott lenne a lakhatásuk. "Ehhez képest polgármesterként a kézenfekvő lehetőség elől erővel veszi el a házat ettől a családtól".
"Teljesen elképesztő, és megmutatja, hogy Magyarországon a kis településeken milyen feudális dinamikák lehetnek" - mondta a civil szervezet alapítója. Az, hogy egy polgármester olyan felhatalmazottságot képzel magáról, amivel ezt megteheti, az Kovács szerint teljesen jellemző a kis falvakra, amik így működnek, ha a gazdasági és politikai hatalom durván összefonódott.
A lakosok sokszor nem mernek és nem is tudnak kiállni magukért a politikai vezetőkkel szemben, ez az eset is ezt mutatja, tette hozzá az egyesület alapítója.
Egy polgármester arra esküszik fel, hogy a köz és az emberek érdekében cselekszik, ugyanakkor Kovács szerint a kis településeken rendszeres, hogy nem sok indulóból választhatnak, ezért nagyon nehéz egy ilyen helyzetben a választás. "Szerencsére az ügy bejárta a sajtót, és a falubeliek is felháborodtak, ez nagy bizalomvesztés."
De nemcsak a kis településeken történik "rengeteg szörnyűség" a lakáspolitika szabályozatlansága miatt, Budapesten is egy gyerekes család kilakoltatásával kezdődött a vészhelyzet utáni végrehajtások sora, és rendszeresen lehet hallani gyerekes családok lakásvesztéséről. Annyira árucikként kezeli a magyar politika a lakásokat, holott alapvetően laknivalók. És ez nincs elismerve - mondta. "Amikor egy polgármester hárommillió forintért el tudja venni egy családtól a lakását, ahol már tíz éve élnek, az mindenképpen azt mutatja, hogy itt rendszerszintű problémák vannak".
A megugrott rezsi árak miatt is nagy kapkodás zajlik, mondta Kovács, aki megemlítette a Szociális Ügyekért Felelős államtitkárt, Fülöp Attilát, akinél egy listát olvasott, hogy kinél kompenzálják, vagy nem kompenzálják a rezsi árak emelését, "de ez a lista szegényes és hiányos". Például bizonyos fogyatékossággal élők, a nagy családosok benne vannak, de például a gyermekeket egyedül nevelők, vagy ahol háromnál kevesebb gyerek van, nem szerepelnek a listán. Szerinte sok olyan dolog rendezetlen, ami alapján tudni lehetne, hogy mi lesz a fizetéssel, a kompenzációval, kinek a szükségletei lesznek elismerve államilag: ez egy őrült nagy katyvasz, mondta, és nincs hova fordulni segítségért, nincs olyan program, ahova fordulni lehet rezsikompenzációért.
Arra is felhívta Kovács a figyelmet, hogy a rezsiárak miatt keletkező probléma nagy mértékben fogja érinteni a vidékieket, akik a pestieknél nagyobb területű, sokszor rossz állapotú, rosszul szigetelt, korszerűtlen házakban laknak. Ezért belátható, hogy minél kisebb és rosszabb gazdasági helyzetű településen él valaki, annál inkább problémát fog jelenteni a rezsiszabályozás.
Az egyesületnél sok olyan bérlővel is dolgoznak, akik fával fűtenek, és Kovács szerint ők sem ússzák meg, mert a pánikhangulat a tűzifa árát is felverte.