Pintér László a Großglockner-tragédiáról: Érthetetlen, miért nem kért segítséget korábban

2025. január 19-re virradóan megfagyott egy 33 éves nő Ausztria legmagasabb hegyén, a 3798 méter magas Großglockneren. Társa, a 36 éves salzburgi férfi, aki egy tapasztalt hegymászó, a nőt teljesen kimerült állapotban hagyta ott egyedül meghalni a csúcs közelében az extrém januári hidegben.

Pintér László szerint az eset megítélését különösen nehézzé teszi, hogy "nem ismerjük az összes részletet, csak médián keresztül közvetített értelmezéseket", miközben "mindenki azonnal következtetéseket von le és ítélkezik anélkül, hogy ott lett volna a helyszínen".

A szakíró elmondta: a mászás a Stüdlgrat (Stüdl-gerinc) útvonalon történt, amely nem a hegy normál útja, hanem egy technikailag nehezebb gerincút. "Ez nem egy egyszerű turistaút, hanem egy komoly alpesi mászás, ahol a döntéseknek élet-halál következményei lehetnek" – fogalmazott. Kiemelte, hogy az útvonalon létezik egy úgynevezett visszafordulási pont - a Frühstückplatz -, ahonnan már gyakorlatilag csak a csúcson keresztül vezet az út lefelé.

Az ügy középpontjában az áll, hogy a nő rendelkezett-e megfelelő tapasztalattal és felszereléssel, illetve hogy a férfi megfelelő döntéseket hozott-e a kritikus helyzetekben. Pintér szerint az alpesi balesetek jellemzően nem egyetlen hibából, hanem döntések sorozatából állnak össze: "Időjárás, tempó, felszerelés, tapasztalat, időzítés, a társ fizikai és mentális állapota – ezek mind olyan tényezők, ahol egyetlen rossz döntés is végzetes lehet."

A körülményeket súlyosbította az extrém időjárás is. "70–80 km/órás szél, mínusz 7–8 fok, ami a szélhatással együtt mínusz 20 alatti hőérzetet jelent. Ilyen körülmények között az ember nagyon gyorsan kihűl, a gondolkodás is megbénul" – mondta.

Pintér szerint  az biztos, hogy rengeteg olyan kérdés van, hogy miért nem kért segítséget akkor, amikor lett volna rá esélye. "Egy helikopter este tíz óra körül ott repült a fejük fölött. Sok évvel ezelőtt az alapfokú sziklamászó tanfolyamon megtanultuk  az alpesi vészjelet, amivel lehet jelezni, hogyha baj van. Például egy fejlámpával, melynek a fénye nagyon messzire látszik. De a férfi semmilyen módon nem jelezett a helikopternek, pedig akkor már azért sejthető volt, hogy abból a szituációban nehéz lesz kijutni".

Beszélt arról is, hogy webkamerákon lehetett látni a fejlámpáik fényeinek a mozgását, ebből lehet nagyjából az időrendet kisakkozni. Az tény, hogy a férfi végül, mivel ketten nem tudtak tovább menni, ott hagyta a nőt és elindult segítségért. Erről szól igazából az egész történet, hogy megfelelő módon hagyta-e ott a párját, mert azt mondják, hogy volt náluk egy úgynevezett bivakzsák, ami olyan, mint egy sátor, magára tudja csomagolni az ember, emellett volt plusz mentőfólia. Ez egy arany színű, nagyon-nagyon vékony fólia, olyan mint az alufólia. Ez adott esetben életet ment.

 

Pintér László kiemelte: a bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a tapasztaltabb mászó a megfelelő módon járt-e el. "Ez egy rendkívül fontos kérdés, mert itt nem hivatásos hegyi vezetésről van szó, nem üzleti kapcsolatról, hanem egy tapasztaltabb társ és egy kevésbé tapasztalt társ viszonyáról." Megemlítette, hogy az áldozat anyja nem rég kiállt a sajtó elé és megvédte lánya párját, azt mondta szerinte boszorkányüldözés folyik ellene, merthogy az ő lánya bizony tapasztalat volt, erős, és gyors. De a szakíró szerint a nő elfogultan látja a helyzetet, mert "laikusként nem biztos, hogy meg tudja állapítani, hogy egy ilyen mászáshoz milyen tapasztalatra van szükség, mert az egy dolog, hogy valaki erős, és gyors a hegyen, attól még egyáltalán nem biztos, hogy téli körülmények között a Großglocknernek ezt az útját gond nélkül meg fogja mászni, attól, hogy mondjuk nyáron meg tudta mászni a Dachstein déli falát, egy via ferratán, ahol egy darab hó nincsen, és nincs hideg". 

Hozzátette: "Ha a bíróság megállapítja, hogy más döntésekkel, más eljárással lett volna esély az életmentésre, akkor akár elítélés is lehet a vége." Szerinte ez azért különösen jelentős, mert "ez az ügy jogi értelemben precedenst teremthet arra, hogy milyen felelőssége van egy tapasztaltabb mászónak egy nem hivatalos hegymászó-vezetési helyzetben". 

A szakíró szerint az eset az egész alpesi világot foglalkoztatja. "Ez egy borzasztóan nehezen átlátható történet, tele kérdésekkel, döntési helyzetekkel, bizonytalanságokkal. A felelősség kérdését most már nem a hegyen, hanem a bíróságon fogják eldönteni."  A férfi ma áll bíróság elé és akár három év börtönt is kaphat.

A férfi ellen az innsbrucki ügyészség súlyos gondatlanságból elkövetett emberölés miatt 2025. decemberében emelt vádat, mivel a férfi a sorozatban hozott hibás döntéseivel súlyosbította a helyzetet, ami végül a nő halálához vezetett. A beszámolók szerint a pár mindössze 45 méterre volt már csak a 3798 méter magas csúcs­tól, amikor a 33 éves nő este fél kilenc körül a kimerültségtől összeesett, és közölte, hogy nem tud tovább menni.

A 22:30 körül érkező helikopternek sem adtak le segélykérést vagy fényjelzést. A férfi végül hajnali 2:00 órakor döntött úgy, hogy otthagyja a nőt, és leereszkedik segítségért. Ezután a nő kihűlt és életét vesztette. A vád több hibát is felró a férfinak, többek között azt is, hogy a kritikus helyzetben hagyta magára a nőt.

Az BBC beszámolója szerint az innsbrucki ügyészség 9 súlyos mulasztással vádolja a férfit:

1. A nő tapasztalatlanságának és a kihívást jelentő téli körülmények figyelmen kívül hagyása

A vádlott „annak ellenére, hogy a nő még soha nem tett ilyen hosszú, nehéz és magas hegyi túrát, és annak ellenére, hogy a téli körülmények kihívást jelentettek”, télen kísérelte meg a Großglocknerre való feljutást a Stüdlgraton.

2. Rossz tervezés: Túl későn indultak el. A vád szerint a vádlott a túra tervezéséhez képest körülbelül két órával későbbre tette a túra kezdetét. Ezt hegyi vezetők többször is élesen kritizálták.

3. Nem vitt magával vészhelyzeti felszerelést, mivel a vádlott „a túra tervezése során nem számított vészhelyzetre"– állítja az ügyészség.

4. A vádlott megengedte a barátnőjének, hogy extrém terepre magashegyi túrára alkalmatlan felszereléssel induljon el.

5. Nem fordult vissza időben:

A vád szerint a vádlottnak „a 74 km/órás erős, viharos szél és a körülbelül mínusz 8 fokos hőmérséklet miatt, amely a „windchill” hatást figyelembe véve mínusz 20 fokos hőérzetet eredményezhetett, legkésőbb az úgynevezett „Frühstücksplatzl”-on vissza kellett volna fordulnia”.

6. Nem foganatosított időben segélyhívást: A vádlott elmulasztotta, hogy „időben, még sötétedés előtt vészhívást kezdeményezzen”.

7. Nem adott le vészjelzést a felettük elrepülő rendőrségi helikopternek, amely egyedül miattuk szállt fel. (A fejkamerájuk felvételein látszó mozgó fénypontok miatt ugyanis többen telefonáltak a rendőrségnek, akik ezután elrepültek feléjük, hogy minden rendben van-e.) Bár a vádlott barátnője 20:50 körül már nem tudott továbbhaladni "továbbra sem kért segítséget, és a 22:50 körül felettük elhaladó rendőrségi helikopternek sem adott le vészjelzést, ezzel 03:30-ig várt ”. Pintér szerint ez érthetetlen. 

8. A férfi nem volt elérhető: Az alpesi rendőrség többször megpróbálta felvenni a kapcsolatot a vádlottal. Az viszont először csak 0:35-kor hívta fel az alpesi rendőrséget. „Bár a beszélgetés tisztázatlan maradt, a vádlott nem vette fel többet a kapcsolatot a mentőegységekkel. A telefonját lenémította majd elrakta, és nem fogadta többet az alpesi rendőrség hívásait.”

9. A barátnő ellátásának elmulasztása: A vádlott, mielőtt elindult lefelé, elmulasztotta a barátnőjét legalább egy szélvédett helyre vinni, hogy megvédje őt a további hőveszteségtől. „Mielőtt a vádlott 2 óra körül otthagyta barátnőjét, nem használta sem a hálózsákját, sem a rendelkezésre álló alumínium mentőtakarókat, hogy megvédje őt a további lehűléstől, és nem vette le róla a nehéz hátizsákot sem.”

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)