Péterfalvi utalt rá, hogy nem terrorgyanú vagy bűncselemények állnak a Pegasus-megfigyelések mögött
1/02/2022 12:16
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Nincs itt semmi látnivaló, állapította meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Pegasus-ügyben, hogy magyar civilek, újságírók, ügyvédek, vállalkozók ellen használta a nemzetbiztonsági szolgálat az izraeli fejlesztésű kémszoftvert. A vizsgálattal részleteit nem árulta el, hiszen az egész ügyet 2051-ig titkosították. A Reggeli gyorsban az adatvédelmi biztos azt mondta, a szakszolgálatok nem csak terrorgyanú vagy bűncselekmények esetén használják ezt az eszközt, hanem szélesebb hatáskörben is.
Közel 100 személyre vonatkozó információt tekintett át Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos abban az ügyben, amiben a kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együtt újságírókat, ügyvédeket, ellenzékinek ismert vállalkozókat figyeltek meg, sőt még Áder János államfő testőreit is ilyen eszközökkel hallgatták le. Péterfalvi szerint minden információhoz hozzájutott, tehát nem csak formailag, hanem tartalmilag is meg tudta vizsgálni a "főigazgatói előterjesztéseket és a miniszteri engedélyeket" is.
Péterfalvi azt állította a műsorban, hogy azt is megvizsgálták, igazak-e azok a "tények", amikre a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatkoztak a kérelemkor, és hogy azokból a tényekből "következik-e, hogy ilyen eszközt kell bevetni". Péterfalvi úgy fogalmazott, hogy nem csak kipipáltuk, hogy szerepelnek az adatok, hanem a hatóság azok megalapozottságát is vizsgálta". A nemzetbiztonsági szervek feladatait törvény rögzíti, és ezek között terrorizmussal és bűncselekménnyel összefüggő, valamint "más nemzetbiztonsági érdekek" is vannak, "amit a szerveknek védeniük kell". Péterfalvi azt mondta, hogy "a hatóság nem tárt fel olyan adatot, hogy a szakszolgálat olyan esetben is igénybe vette volna az eszközalkalmazást, ami túlmutatott a törvényeken".
Tehát nem csak terrorgyanú és bűncselekmények miatt, hanem minden esetben lehet ilyen eszközt használni, ami a szervek feladata, és a hatóság nem talált visszaélésre adatot, mondta Péterfalvi, aki szerint ők ugyanakkor hozzájutottak ezekhez, ellenőrizték a minősítés jogszerűségét is.
Péterfalvi kizárólag annyit árult el, hogy "a sajtóban megjelent személyekkel szemben voltak olyanok, akikkel szemben alkalmazták", de hogy ki volt, miért használták, arról nem beszélhet. A műsorvezető felvetésére, hogy mivel végül a megfigyeltek közül senki ellen nem indult eljárás, ezért a nemzetbiztonsági szakszolgálat a jelek szerint elég rendszeresen mellényúl, Péterfalvi elismételte, hogy nem csak bűnüldözés, hanem a nemzetbiztonsági érdek védelme is a szakszolgálatok feladata, mondta, "a rendőrség üldözi a bűnt, a nemzetbiztonsági szervek hatásköre ennél lényegesen szélesebb". Hogy például az közpénzből meggazdagodó oligarchákat lefotózó riporter megfigyelése is, arra sem válaszolt, mert mint mondta, a válaszával sejtetné, hogy az illető találat-e vagy nem találat, de konkrét ügyekre nem tud kitérni.
Hogy bármi következményei lettek-e ezeknek az információknak, arra sem volt hajlandó válaszolni, ahogy arra sem, hogy mi lett a begyűjtött adatok sorsa. Készül majd egy minősített anyag is, de az 2050 december 31-ig nem nyilvános, mondta.
A vizsgálataik során az is kérdés, volt, hogy a megfigyeltekről kikerültek-e személyes adatok más országokba, arra azt mondta, nem talált erre vonatkozó információt, és hozzátette, hogy más országokban, ahol szintén kiderült, hogy voltak ilyen titkos megfigyelések, szerinte sehol ennyire nem került fókuszba az ügy, mint nálunk.
Az adatvédelmi biztos a nyomozóhatósághoz fordult, hogy kiderüljön, történt-e adatvédelmi incidens, "mivel a szakértő nem zárta ki ennek a lehetőségét, nem zárja ki, hogy jogellenesen kerültek ki az adatok". Ha volt ilyen incidens, akkor ki fogják vizsgálni, mondta. A 300-as magyar listáról szerint 100 embert figyeltek meg, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha egy telefonszám a listán szerepel, még nem biztos, hogy az eszközt is alkalmazták.