Örsi: mindenkinek joga van tudni, mire költi az állam a szolidaritási hozzájárulást

Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában úgy fogalmazott: Mindenkinek joga van tudni, mire és hol költi el az állam az önkormányzatoktól elvont szolidaritási hozzájárulást. Hangsúlyozta: arra kérik a kormányt, készítsenek mindenki által megismerhető tételes elszámolást arról, hogy a települések által befizetett szolidaritási hozzájárulást hol és milyen fejlesztésre fordítják. A II. kerület egyébként 3,73 milliárd forintot fizet be az államnak szolidaritási hozzájárulásként.

A felterjesztésről szóló szavazáson a Fidesz képviselői nem nemet nyomtak, hanem egy bátor tartózkodással jelezték, hogy épül és szépül pár dolog az országban, de olyan fejlesztéseket hoztak példának, melyek nem szolidaritási hozzájárulásból épültek, szépültek - tette hozzá Örsi Gergely.

A csepeli önkormányzat is aggódik. Mint közleményükben írták, nem világos és nem nyilvános, hogyan és mire költi el az állam a szolidaritási hozzájárulást. Számos önkormányzat fejezte ki aggodalmát a különadó mértéke, növelése és láthatatlan felhasználása miatt. Ezért a napokban levelet írtak az illetékes minisztériumnak, melyben választ várnak arra, mi alapján számolták ki a szolidaritási hozzájárulás összegét. 

A szolidaritási hozzájárulás célja, hogy a gazdagabb települések bevételeiből elvont forrásokat a szegényebbeknek adják. „A különadó összegét a központi költségvetés gyűjti be, majd osztja szét a rászoruló önkormányzatok között, elősegítve a kiegyenlítettebb pénzügyi helyzetet és a közszolgáltatások színvonalának javítását az egész országban.” Ez az elmélet. A gyakorlat más a csepeli önkormányzat szerint.

Az önkormányzati bevételek helyett csak az iparűzési adót veszik alapul. Ez ott magas, ahol a környezetszennyező ipar vagy az utakat, hidakat, vasutat terhelő logisztikai központok vannak. Nem számít, hogy a településen mennyien laknak, milyen az infrastruktúra: le vannak-e aszfaltozva az utak, van-e víz- és csatornahálózat, milyen az egy főre jutó jövedelem, milyen az ott élők szociális helyzete. Ebből a hamis kiindulási alapból következik, hogy Magyarország tíz leggazdagabb önkormányzatából egy főre lebontva csak kettőben fizetnek többet a lista negyedik helyén álló Csepelnél – amennyiben a szolidaritási hozzájárulás egy főre jutó teljes összegét nézzük. (A kerületek mellett a nagyobb városok és a 10 leggazdagabb település esetében számoltuk ki az összegeket.) 

Csepel először 2017-ben fizetett szolidaritási hozzájárulást. Akkor 244 millió forintot. Az összeg gyorsan emelkedett, 2025-re 3,7 milliárd forintra nőtt. Ez az eredeti összeg tizenötszöröse. Minden egyes csepeli esetében 53 ezer forint. Csakhogy a fővárosnak is fizetnie kell, ami egy csepeli lakosra nézve ismét 53 ezer forint. Magyarország leggazdagabb településén, Nádudvaron a csepelinek alig felét, 54 ezer forintot, az ország második leggazdagabb településén, Ürömön pedig 45-ször kevesebbet, alig több mint kétezer forintot kell fizetni fejenként. Budapesten a VI. kerület fizeti a legtöbbet, lakosonként 107 ezer forintot. Mi, csepeliek a másodikok vagyunk, a legkevesebbet pedig a XIII. és XI. kerületi lakosok fizetik - írják közleményükben.