Ördögűzők kontra közösségi média guruk
8/05/2021 13:55
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A középkori ördögűzés egyházi monopóliumától az á la carte vallásosságig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is kiderítettük, hogy van-e állásfoglalása a katolikus egyháznak a földönkívüli civilizációkról.
Az előző adásban eljutottunk odáig, hogy a csábítás, a kísértés az ördög privilégiuma. És mivel nem csak a részletekben lakozik, alakját a művészet különböző ágai is megörökítik. Ábrázolása már a középkorban elkezdődött, egészen pontosan attól fogva, hogy az emberek elkezdték neki tulajdonítani a világban történő összes rémséget. A Galaxis kalauz 134. epizódjában kiderült, hogy mivel az ördögképzet az egyháztól származott, az ördögűzés is egyházi monopóliummá vált a középkorban. Persze voltak, akik a vallást kihagyva igyekeztek apró-cseprő, vagy éppen komolyabb problémáikat önállóan megoldani.
Klaniczay Gábor történész elmondta, hogy a középkori emberek a katasztrófákat miért tulajdonították az ördög művének, és milyen praktikákkal óvták magukat a várható rossz eseményektől. Törekvéseiket nem nézte jó szemmel az egyház. Hozzátette, még a legapróbb mágiára utaló tevékenység is gyanút kelthetett akkoriban, különösen a boszorkányégetések korában. A babonaság is büntetendő dolog volt, mondta el a történész, hiszen aki képes lehetett befolyásolni akár a termékenységet különböző szertartásos tevékenységekkel, arról azt feltételezték, hogy másra is kész, akár az ördöggel is cimborálni.
Klaniczay Gábor ezenkívül mesélt a pokoljárás szokásáról, amelynek voltak magyar résztvevői is, valamint arról, hol volt ennek a helyszíne, az úgy nevezett Szent Patrik purgatóriuma.
A folytatásban többek között arra kerestünk választ, hogy mára mennyire lett megengedő az egyház a rajtunk ragadt kis babonaságok gyakorlásával szemben. Dr. Povedák Istvánnal, a Modern Mitológiai Kutató Műhely vezetőjével, a MoMe oktatójával, a Magyar Kulturálisantropológiai Társaság elnökével arról is szót ejtettünk, milyen is az a bizonyos á la carte vallás; van-e állásfoglalása a katolikus egyháznak a földönkívüli civilizációkról; és hogy veszélyt jelenthetnek-e az életmód tanácsadók és közösségi média guruk a kereszténységre.
A középkortól fokozatosan kialakult szokások, védekező mechanizmusok, esetleg babonák egy része megmaradt napjainkban is. Dr. Povedák István elmondta, manapság jellemző az úgynevezett maga módján vallásosság, és a legtöbb a vallást is érintő kérdésről nem alkot véleményt az egyház. Ahogy természetesen nem számít eretnekségnek, ha például elolvassuk a horoszkópunkat.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.05., szerda 15:00
Szekesztő/Műsorvezető: Tímár Ágnes