„Klubrádió“
Reggeli gyors

Orbán legnehezebb évét jósolják

9/01/2019 10:27

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Valószínűtlen, hogy a magyar kormányzat – a francia elnök példáját követve – engedne az ellene zajló utcai tiltakozások láttán. Így forró év jöhet Magyarországon – erről ír a Der Standard. A Bloomberg pedig arról, a szakszervezetek új lendületet adhatnak a tüntetéseknek, és Orbán európai terveibe is bezavarhatnak. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

2019. január 09. Nemzetközi lapszemle 01. 09.
05:27
00:00

A magyar szakszervezetek, az országos tiltakozási hullám hatására azt mérlegelik, hogy megszervezzék-e a vasfüggöny leomlása óta első általános sztrájkot – írja a Bloomberg nevű, üzleti és politikai kérdésekkel foglalkozó amerikai hírügynökség. 

A cikk beszámol a túlórakeretet kiterjesztő rabszolgatörvény elleni megmozdulásokról, valamint arról, hogy a szakszervezetek nagygyűlést hirdettek január 19-re, és a munkabeszüntetésről konzultálnak tagjaikkal. 

A vita – vélekedik a Bloomberg – a szakszervezetek újraéledését jelezheti, hiszen, miként Kelet-Európában máshol is, a kommunizmus összeomlása óta eltelt három évtized során a befolyásuk összezsugorodott.

Orbán európai terveit is megnehezítheti

Bár ma Magyarországon csupán minden tizedik dolgozó tartozik valamilyen szakszervezethez, a fenyegető sztrájk újszerű kihívást jelent Orbán számára – állapítja meg az amerikai hírügynökség. 

A kormányfő politikailag támadhatatlan ugyan a tavaly áprilisban immár sorozatban harmadszor elnyert alkotmányozó erejű többség birtokában, a sztrájk mégis csorbát üthet azon erőfeszítésein, hogy szerte az Európai Unióban felvillanyozza a nacionalistákat a májusi európai parlamenti választások előtt.

Pont most tüntetnek?

A Bloomberg szerint első pillantásra furcsának tűnik, hogy a szakszervezetek éppen most akarnak tiltakozni, hiszen a gazdasági növekedés 13 éve nem volt ilyen erőteljes, a bérek három év alatt egyharmaddal növekedtek, a munkanélküliség pedig rekordmélységbe süllyedt.

Ám – folytatódik a cikk – a javulás részben a munkaerőhiánynak tudható be, ráadásul az Orbán-kormány összekülönbözött az EU-val, részben a bevándorlásellenes hozzáállása, részben a jogállamiság és a demokrácia hanyatlása miatt. 

Túllendíthetik a holtponton

A hírügynökség kitér arra, hogy Magyarországon idén nem csupán európai, hanem önkormányzati választások is lesznek, és az ellenzéki pártok abban reménykednek, hogy hasznot húzhatnak abból a haragból, ami az orbáni hatalom megszilárdítása – a hatalmas propagandagépezet, valamint a kormány befolyása alá rendelt új csúcsbíróság létrehozása – nyomán keletkezett. 

A Bloomberg olyan szakértői véleményt idéz, miszerint a tüntetések egy idő után megfáradnak, ezért az a kérdés, hogy a szakszervezetek tudnak-e segíteni a holtponton való túllendülésben, amivel becsatornázhatják az elégedetlenséget a választási folyamatokba. 

Ez most más

A Der Standard című bécsi lap A magyarok dühe címmel Csekő Balázs kommentárját közli az Orbán-kormány elleni tiltakozó megmozdulásokkal kapcsolatban. 

A szerző emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök, azóta, hogy 2010-ben hatalomra került, alig volt kitéve az utca nyomásának. A 2014-ben tervezett internetadó ellen, illetve a Fidesz választási győzelme után szintén voltak ugyan tüntetések, de a mostani demonstrálók lényegesen hangosabbak, határozottabbak és haragosabbak – írja.

A cikk arra is kitér, hogy az eredetileg a túlórakeret kiterjesztése elleni tiltakozás átfogóbb követelésekbe csapott át, demokráciát, jogállamiságot, szabad médiát és független igazságszolgáltatást is akarnak, egyszóval mindazt, amit Orbán az elmúlt kilenc évben lebontott. 

Bizarr, de valós

A Der Standard szerzője megírja, hogy a baloldali anarchistáktól a szocialistákon, szociáldemokratákon, liberálisokon és konzervatívokon át a jobbikosokig kéz a kézben menetelnek szembe a tekintélyuralmi Orbán rezsimmel. „Bizarr kép, ám ez a magyar realitás” – írja Csekő az osztrák olvasónak. 

A szerző azt is kiemeli, mint új jelenséget, hogy a tiltakozások már nem szorítkoznak Budapestre. Csekő valószínűtlennek tartja, hogy Orbánék – Emmanuel Macron francia elnök példáját követve – készek lennének engedményekre a tiltakozások láttán. 

Így hát elképzelhető, hogy Magyarország olyan forró évnek néz elébe, amely Orbán miniszterelnök számára politikai pályafutása legnehezebb időszakának bizonyulhat – olvasható a Der Standard kommentárjában.

Egy híján negyven év után léphet le

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása arról ad hírt, hogy hosszú évtizedek után eltűnhet az európai közélet színpadáról a német kereszténydemokrata veterán Elmar Brok, aki 1980 – igen, 1980 – óta tagja az Európai Parlamentnek. 

A májusi európai választásokra készülő CDU-pártlistán Brok a dolgok jelenlegi állása szerint, szűkebb pátriájának, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-politikusainak a jóvoltából már nem kap helyet, bár a végleges döntés csak január 26-án születik meg. 

Nem kímélte a Fideszt

A Politico kiemeli, hogy Brok Angela Merkel bizalmi körébe tartozó politikus, minden lényegesebb kérdésben az ő irányvonalát követte. Sokat ténykedett az Európai Parlament külügyi bizottságában, és – ez a cikkben nem szerepel, de ismert tény – több alkalommal igen erősen kritikus hangot ütött meg Orbán Viktorral és a Fidesz politikájával szemben.

Elmar Brok a CDU liberális szárnyának volt eddig az egyik meghatározó alakja. A brüsszeli és strasbourgi parlamenti folyosókon Mr. Bertelsmannként is emlegették, hiszen hosszú ideje az egyebek közt az RTL mögött álló médiakonglomerátum lobbistájaként és tanácsadójaként is dolgozott. 

Kárpáti János nemzetközi lapszemléjét a felső ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: Facebook.