Orbán kész minden eszközzel biztosítani hatalmát
2/07/2025 07:58
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Techet Péter, a Duna-térséget és Közép-Európát kutató bécsi intézet Magyarország-szakértője a Frankfurter Rundschau cikkében kifejti, hogy miközben kilenc hónap múlva parlamenti választás esedékes, és az ellenzéki TISZA Pártnak jó esélye van a Fidesz leváltására, a tervezet egyértelművé teszi: Orbán kész minden eszközzel biztosítani a saját hatalmát, és ha a rendszer eddig illiberális demokráciának volt minősíthető, akkor most egyre inkább nyíltan autoriter jelleget ölt.
Magyarországnak a diktatúra felé vezető, idéző jelbe téve „transzparens”, vagyis átlátható útjáról ír Markus Schönherr a Frankfurter Rundschau című, mérsékelten baloldali német lapban. A szerző az írás elején külön kiemeli azt a két megállapítást, hogy egyfelől Orbán Viktor elveszítheti a 2026-os választást, ám másfelől hatalmának megőrzésében segítheti őt egy olyan törvény, amely a civil társadalom ellen irányul.
„Mind nagyobb kihívást jelent számunkra a környezet, amelyben tevékenykedünk, hiszen az alapjogok itt már egyre kevésbé számítanak” – idézi Schönherr Döbrentey Dánielt, a Társaság a Szabadságjogokért – rövidítve: TASZ – elnevezésű nem kormányzati szervezet munkatársát, aki álszentnek nevezi a szóban forgó törvénytervezetnek már a hivatalos elnevezését is, miszerint az a közélet átláthatóságát lenne hivatott előmozdítani. A cél pusztán az, hogy elhallgattassanak bármilyen kritikát, ami a kormányon levők ellen irányul. Ezt egy olyan feketelista szolgálná, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal állítana össze azokról a szervezetekről, amelyek a megítélése szerint aláássák az ország szuverenitását. Döbrentey felhívja a figyelmet arra, hogy a hivatal önkényesen járhatna el, döntései ellen nincs jogorvoslat, és aki támogatást kap külföldről – akár az EU-ból –, az az összeg 25-szörösének a megfizetésére kötelezhető.
Techet Péter, a Duna-térséget és Közép-Európát kutató bécsi intézet Magyarország-szakértője kifejti a cikkben, hogy miközben kilenc hónap múlva parlamenti választás esedékes, és az ellenzéki TISZA Pártnak jó esélye van a Fidesz leváltására, a tervezet egyértelművé teszi: Orbán kész minden eszközzel biztosítani a saját hatalmát, és ha a rendszer eddig illiberális demokráciának volt minősíthető, akkor most egyre inkább nyíltan autoriter jelleget ölt.
A magyar kormány szóvivője nem kívánt érdemben állást foglalni a Frankfurter Rundschau megkeresése nyomán, csak annyit közölt, hogy a tervezetről a szavazást őszre halasztották, hogy előbb átfogó vitát lehessen arról folytatni.
Lukács Csabának, a kormánykritikus Magyar Hang lapigazgatójának meggyőződése, hogy ha a törvényt elfogadják, ők biztosan rákerülnek a feketelistára. Elmondja, hogy a lapot már most is Szlovákiában nyomtatják. Petra Thorbrietz Magyarország-szakértő szerint a Fidesz sok magszavazója EU-kritikus beállítottságú ugyan, és alig tájékozódik semleges forrásból, de azért, hogy Magyarország jogállamiság tekintetében tévútra tért, a brüsszeli bürokrácia is társfelelős: az Európai Bizottság csak nagyon megkésve vagy egyáltalán nem reagált arra, hogy Orbán uniós pénzből építette fel hibrid diktatúráját.
Áll a bál Szlovákiában is
az uniós pénzek befagyasztása miatt, de ott nem Brüsszel tartja vissza az országtól a támogatások egy részét, hanem maga a pozsonyi kormány zárolt 200 millió eurót abból az úgynevezett kohéziós forrásból, ami az önkormányzatok kezdeményezéseit lenne hivatott finanszírozni.
Mint az EurActiv brüsszeli hírportál beszámolójából kitűnik, Robert Fico kormányának két héttel ezelőtti döntése erős visszatetszést keltett a települési önkormányzatok körében, és rávilágított arra a növekvő feszültségre, ami a regionális fejlesztési összegek ügyében keletkezett a központi ellenőrzésre irányuló szándék és a helyi autonómiatörekvések között. A kormány annak nyomán hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság nyomást kezdett gyakorolni Szlovákiára, annak érdekében, hogy a kohéziós források egy részét csoportosítsák át egyfelől védelmi, másfelől a lakhatással összefüggő célokra. Fico, Samuel Migaľ beruházási és területfejlesztési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján azzal igyekezett védelmébe venni a 200 milliós befagyasztást, hogy a vitatott forrásokat úgynevezett kettős – vagyis polgári és katonai – felhasználást is lehetővé tevő célokra lehetne átcsoportosítani, és ezzel részben a magas energiaárak csökkentését lehetne elérni. A kormányfő azzal érvelt, hogy ha 2028-tól ideológiai megfontolásokból be kell szüntetni az orosz gáz importját, akkor Szlovákiának az energiaárak meredek emelkedésére kell felkészülnie.
Fico a közösségi médiában közölte, hogy erről megbeszélést folytatott Friedrich Merz német kancellárral is, akivel közelebbről azt vitatta meg, pontosan milyen feltételek mellett állíttatná le az EU az orosz gáz behozatalát. „Nagyra értékelem, hogy az Európai Bizottság és a német kancellár konstruktív módon közelíti meg Szlovákia valós gondjait” – fogalmazott a szlovák kormányfő.
Az EurActiv emlékeztet arra, hogy Fico, csakúgy, mint a magyar Orbán Viktor, ellenzi az orosz energiabehozatal beszüntetését, valamint élesen eltér a véleménye a legtöbb európai vezető nézetétől az ukrajnai háborút illetően is. Kormánya bírálatokkal is kénytelen szembenézni a szlovákiai demokratikus intézmények aláásása miatt. A települési önkormányzatok ugyanakkor erőteljesen reagáltak, és kritizálták a kormányt, amiért az nem konzultált velük az uniós forrásbefagyasztás bejelentése előtt. A vitatott 200 millió eurót most a települési kezdeményezések finanszírozása helyett országos szintű projektek fedezésére akarják átutalni.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025.07.02., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János