„1%
Reggeli gyors

Orbán egyensúlyozó művelete sikeres lehet, a háború is őt segítheti

25/03/2022 07:43

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az Ukrajna elleni orosz invázió kellemetlennek is bizonyulhatott volna Orbán számára, de a válság óvatos, pragmatikus megközelítése jó fogadtatásra talált szavazói körében március 15-én, hiszen a kormány média az Orbán-kormány narratívájának megfelelően tálalja az ukrajnai válsággal kapcsolatos fejleményeket, írják Brüsszelben.

2022. március 25. Lapszemle 2022.03.25. - Kárpáti János
05:41
00:00

Keskeny ösvényen lépdel Orbán Viktor az Oroszországhoz való hozzáállást illetően - írja a brüsszeli EurActiv uniós hírportál. A cikk szerint a magyar miniszterelnök a hívei körében, március 15-én, erős támogatást kapott ahhoz a törekvéséhez, hogy a Nyugat és Oroszország között egyensúlyozzon az ukrajnai háború ügyében.

EU-csúcs Brüsszelben
 
EU-csúcs Brüsszelben
 
Brüsszel, 2022. március 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (b2) az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én. MTI/Fischer Zoltán
Fotó: Fischer Zoltán
 

Az Ukrajna elleni orosz invázió kellemetlennek is bizonyulhatott volna Orbán számára, hiszen az elmúlt évtizedben jó viszonyt ápolt Moszkvával, ám a válság óvatos, pragmatikus megközelítése jó fogadtatásra talált szavazói és a kormányzó Fidesz körében, amely szoros versenyben vezet az április harmadikai választás előtt. „Ki kell állnunk érdekeinkért, ki kell maradnunk ebből a háborúból” - mondta, és ezzel hatalmas tapsot váltott ki.

Orbán elítélte az orosz támadást, de tartózkodott Putyin elnök személyes bírálatától. Azt is visszautasította, hogy - ellentétben a többi, Ukrajnával szintén határos NATO-országgal, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával - engedélyezze területén át a közvetlenül Ukrajnába irányuló fegyverszállítást. Emellett erőteljesen ellenzi az Oroszországgal szembeni energetikai szankciókat, és ezzel sok szavazó egyetért. A cikk ennek illusztrálására megszólaltat egy Lakatos Erzsébet nevű, 66 éves Fidesz-szavazót, aki azt mondja, a szankciók sok kárt okozhatnának, ha leállna az energiabehozatal, „nem kellene rosszban lennünk Putyinnal”.

Eközben Orbán azt állítja, hogy a baloldali ellenzék háborúba sodorná Magyarországot, míg a békét és a stabilitást csak a Fidesz tudja biztosítani.

Az EurActiv emlékeztet arra, hogy Orbán 1989-ben, a kommunizmus európai összeomlásakor még elsőként követelte nyilvánosan az orosz katonák távozását Magyarországról. Most, legalábbis az Ukrajna elleni invázió kezdetéig azonban meglehetősen kedvező volt Moszkvával a légkör, tekintettel az orosz energetikai kapcsolatokra, Orbánnak az Európai Unióval számos kérdésben folytatott csatározására, valamint a szoros kormányellenőrzés alatt tartott állami médiára. Egyes magyarok úgy vélik, hogy a Nyugat ösztönözte az Ukrajna elleni, Moszkva által különleges katonai műveletnek nevezett támadást, azzal, hogy a NATO keleti kiterjesztésére törekedett. Ismét egy megszólaltatott fideszes szavazó a március 15-i gyűlés résztvevői közül: „Igen, Oroszország támadott, de csak azután, hogy legalábbis provokálták” - így a 77 éves Montvai Erzsébet, aki dicséri Orbán egyensúlyozását kelet és nyugat között.

Az EurActiv ismerteti a Publicus azon felmérésének eredményét, mely szerint a Fidesz-szavazók 44 százaléka tartja agressziónak az orosz támadást, 24 százalék pedig önvédelmi akciónak tekinti. Az ellenzékiek körében 91 százalék mondja azt, hogy ez agresszió. A cikkben megszólal Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, aki szerint a konzervatív szavazók körében népszerű az az összeesküvés-elmélet, miszerint Ukrajna vagy az Egyesült Államok kiprovokálta a háborút. A „hibáztasd az áldozatot” szemlélet e konfliktus ügyében nagyon elterjedt a jobboldali szavazótáborban, és részben annak tudható be, hogy a kormány évek óta szapulja a nyugatot - mondja Krekó.

A cikk kifejti: a szavazói magatartást az állami média is befolyásolja azzal, hogy az Orbán-kormány narratívájának megfelelően tálalja az ukrajnai válsággal kapcsolatos fejleményeket. A Mérték médiaelemző például kimutatta a cikk szerint, hogy a Kossuth Rádió Krónikája minden olyan kérdést mellőz, amely kényelmetlen lehetne a kormány számára, így nem beszélt arról sem, miként vágott bele Putyin a kegyetlen háborúba, felborítva az évtizedek óta meglévő európai stabilitást.

EU-csúcs Brüsszelben
 
EU-csúcs Brüsszelben
 
Brüsszel, 2022. március 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (b2) az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én. MTI/Fischer Zoltán
Fotó: Fischer Zoltán
 

 

Orbán a bal- és a jobboldal felől is kap bírálatot hozzáállása miatt - írja a brüsszeli hírportál. Márki-Zay Péter, akit a liberális ellenzék vezetőjének nevez, azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy túlságosan meghitt a viszonya Putyinnal, és hogy a Kreml érdekeit szolgálja, amikor az oroszországihoz hasonló „illiberális” államot igyekszik építeni Magyarországon. Eközben a szélsőjobbodali Mi Hazánk azzal próbál elorozni Fidesz-szavazókat, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók és a NATO-csapatok Magyarországra küldése ellen kampányol.

Az EurActiv elemzőkre hivatkozva olyan megállapítást tesz, hogy Orbán egyensúlyozó művelete sikeres lehet, és hogy a háború elterelte a szavazók figyelmét a szárnyaló inflációról és a magasabb béreket követelő tanárok sztrájkjáról. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport elnevezésű, New York-i székhelyű politikai tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint az, hogy Orbán hatalmas pénzügyi előnyben van az ellenzékkel szemben, valamint hogy ő ellenőrzi a média legnagyobb részét, lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy a választók előtt a nemzet igazi védelmezőjének mutassa magát. Az ukrajnai háború a hivatalban levő kormányfőt segíti, legalábbis rövid távon - vélekedik Mujtaba Rahman.