Orbán a Fehér Házban Trump áldását fogja kérni arra, hogy továbbra is vásárolhasson orosz olajat

Orbán, aki egykor szókimondó ellenzője volt a Magyarország fölötti hidegháborús orosz dominanciának, az elmúlt évtizedben drámai fordulatot hajtott végre Moszkva irányába, amivel zavarba ejtette ellenfeleit és sok korábbi szövetségesét – emlékeztet a Washington Post, és megszólaltatja Daniel Fried  volt varsói amerikai nagykövetet, az Atlanti Tanács kutatóját, aki visszautasította Orbán azon állítását, hogy Magyarországnak nem áll módjában máshonnan beszerezni energiát, mint Oroszországból. Fried szerint Orbánnak nem kellene mindenkit megsértenie azzal, hogy lebecsüli mások intelligenciáját. Mondhatta volna persze úgy is, hogy ne nézzen mindenkit hülyének, de udvarias diplomata így nem fogalmaz. Arra viszont emlékeztetett a volt nagykövet, hogy a lengyelek például éveken át készítették elő az alternatívákat, míg a magyarok semmi ilyet nem tettek, csak- idézem – „nyafogtak és panaszkodtak”. Peter Rough, a washingtoni Hudson Intézet európai és eurázsiai kutatóközpontjának az igazgatója szintén azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a folyamatos sürgetés dacára éveken át ellenállt annak, hogy diverzifikálja energiabeszerzési forrásait, és „a vészcsengőnek most már meg kell szólalnia Budapesten”.

A Washington Post azt is felhozza, hogy a NATO-tag Magyarország nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának, és még a területén sem enged át ilyen fegyverszállítmányokat. Orbán pedig azzal fenyegetőzött, hogy megvétóz Moszkva elleni uniós szankciókat, illetve akadályozta uniós támogatási csomagok megszavazását Kijev számára. 

„Mivel kevés barátja akad Európában, a magyar vezető Trumptól remél szívességet” – írja az amerikai lap. A már idézett Daniel Fried szerint most fog kiderülni, mekkora az értéke annak, hogy Orbán jelentős súlyú befektetést eszközölt Trump „Tegyük újra naggyá Amerikát” világába.

 

 

Most pedig néhány mondat a klímavédelemről. Az európai média több fontos orgánuma – így a brüsszeli Politico és az EurActiv, de például a bécsi Der Standard is – beszámolt arról, hogy az uniós tagállamok környezetvédelemmel foglalkozó tárcavezetői csaknem az utolsó percben ugyan, de végül meg tudtak állapodni azokban a célszámokban, hogy az EU milyen kibocsátáscsökkentési vállalásokkal vegyen részt a brazíliai Belémben kezdődő klímavédelmi ENSZ-konferencián. 

A megállapodást még egyeztetni kell ugyan az Európai Parlamenttel, amely eddig nem alakította ki a maga hivatalos álláspontját, de a tanácsi szinten elért kompromisszum már elég ahhoz, hogy az unió megússza azt a blamát, hogy kézzelfogható vállalások nélkül jelenik meg a brazíliai rendezvényen. A kompromisszum lényege pedig az, hogy 2040-ig az 1990-es szinthez képest névleg 90 százalékkal – vagyis másképpen megfogalmazva: egytizedére – csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását a légkörbe, de csak névleg, mert a tényleges csökkentés elérendő mértéke 85 százalék lenne, és ehhez a további öt százalékot azzal teljesítenék, hogy az EU-n kívül faültetési programokat, illetve szénfelhasználást kiváltó napenergia-hasznosítási programokat finanszíroznának. 

Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az uniós döntés így sem egyhangúlag született meg: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – vagyis a visegrádi csoport - ellene szavazott, míg Bulgária és Belgium tartózkodott. 

 

Végül arról, hogy Prágában aggodalmat okoznak a hivatalba lépő új cseh kormánynak a közmédiával kapcsolatos szándékai – írja a Deutsche Welle német közszolgálati portál angol nyelvű cikk szolgálata. Az Andrej Babiš vezette hárompárti koalíció legfőbb oszlopa a populista ANO párt, mellette pedig a Deutsche Welle által szélsőjobboldalinak minősített SPD, illetve a Motorosok Pártja adja ki a parlamenti többséget. Az új kormány elfogultnak tartja a Cseh Televízió és a Cseh Rádió hírszolgáltatását, és el akarja törölni az előfizetési díjat, aminek a révén a két közmédia-intézmény működési kizárólag a kormány költségvetési támogatásától függene, és ez lehetővé tenné a megzabolázásukat. Babiš ráadásul a kampányban olyan kijelentést is tett, hogy a köztévét és a közrádiót egy új intézménybe vonná össze, mert ezzel szerinte sok pénzt lehet megspórolni. Független elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon is így kezdődött a demokratikus intézmények fölötti teljes kormányzati ellenőrzés megteremtése: Orbán Viktor egyik első lépése a közmédia összevonása volt. 

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)