Novák Katalin Ankarában: az orosz csapatokat ki kell vonni Ukrajnából

Costa Ricától Hollandián át Zambiáig 120 országot hívott meg Joe Biden kormánya a második demokrácia-csúcsra, amelyen személyesen épp úgy részt vettek, mint a digitális térben. Biden alapvető célja ezzel, hogy négy év trumpizmus után helyreállítsa Amerika vezető szerepét a világpolitika színpadán – írja elemzésében a Washington Post. Be kell bizonyítani, hogy a demokrácia ma is működik, kézzelfoghatóan jó hatással van az emberek életére. Az persze más kérdés, hogy kiket nem hívtak meg. Magyarországot és Törökországot ugyebár nem, a demokrácia rendszerszintű hanyatlása okán. Vannak hasonlóan kifogásolható demokráciák, legyen az Tunézia, India, és a sort hosszasan folytathatnánk számbavéve Izrael pillanatnyi helyzetét is, de ezeknél az országoknál még nem rendszerszintű a demokratikus intézmények lebontása. Richard Hass, a Council on Foreign Affairs (Külkapcsolati Tanács) nevű független agytröszt vezetője szerint azokra az országokra is szüksége van Amerikának – tekintve az Oroszország elleni szankciókat vagy a klímaváltozás elleni küzdelmet – amelyeket nem nevezhetünk demokratikusnak –írja a lap.

Ankarában találkozva a török elnökkel Novák Katalin azt mondta, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, hogy ismét béke lehessen – írja az ukrán Evropeyskaya Pravda (European Pravda). A magyar államfő hangsúlyozta, olyan béketerv kell, ami nem az oroszok győzelmét jelenti, hanem reális célokon alapul. Meg kell akadályozni a háború eszkalációját, a feleknek le kell nyugodniuk, nem lehet tovább szítani a feszültséget, a harcoló feleknek asztalhoz kell ülniük és kidolgozni a béketervet. Megköszönte Recep Tayyip Erdogannak az eddigi közvetítést Ukrajna és Oroszország között. A cikk megjegyzi, hogy más magyar tisztségviselők kevésbé határozott álláspontot képviselnek, amikor Ukrajna békéjéről van szó. Jelesül Szijjártó Péter az ENSZ februári közgyűlésén még arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak kellene megállapodniuk a békekötésről.

Szijjártó az orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novákkal tárgyalt telefonon, utóbbi pedig megerősítette, hogy a szankciók ellenére Moszkva karban tudja tartani a Török Áramlatot, így fennakadás nélkül folytatódhatnak a jövőben is az orosz gázszállítások Magyarországra – számol be a Die Presse. Merthogy június 5-12-ig tervezik a karbantartási munkálatokat, de emiatt nem kell nyugtalankodnia hazánknak. A lap idézi a magyar külügyminisztert, aki újra megerősítette: a nukleáris energiát érintő összes esetleges uniós szankciót blokkolni fogja Magyarország. 

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér most, három évvel a Covid-járvány kirobbanása után üdvözölte az első kínai turistacsoportot Budapesten – számol be a Shengenvisa Info portál. Nagyon megviselte a turisztikai iparágat a pandémia, ezért most gyorsan helyre szeretnék állítani a korábbi forgalmat. A járvány előtt 280 ezer kínai turistát fogadtak, 2021-ben ötezret. Tavaly is mindössze 16000 turista érkezett a világ tájairól.

Katrin Kremmlernek az "Eurázsiai magyarok": avagy hogyan írja át az illiberális Magyarország az őstörténeti nemzettudatot ("Eurasian Magyars": The Making of a New Hegemonic National Prehistory in Illiberal Hungary) című könyvét szemlézte az amerikai George Washington Egyetem az illiberális tanulmányok elnevezésű programja keretében. A politikai rendszerrel párhuzamosan illiberális tudományos intézményeket hozott létre a magyar kormány, amelyek narratívája szerint a magyar államiságot a hunokkal, avarokkal való kulturális és civilizációs folytonosság jegyében azonosítja. A Kurultáj rendezvények is ezt hivatottak megerősíteni, ami a könyv szerzője szerint megkövetelne némi komplex tudományos kutatást, bizonyítékokat.