Newsweek: Trump beszól majd Orbánnak, hogy ne vásároljon több orosz olajat?

Hasonlóan csak szépet és jót mondott a College London Egyetem magyar történelmet oktató professzora is, Thomas Lorman, aki aranyfiúnak, majd kemény fickónak nevezte Orbánt. Gunilla von Hall, svéd politikai elemző, újságíró csak röviden tudta ismertetni Orbánék konfliktusát az Európai Unióval, merthogy igyekezett a műsorvezető beléfojtani a szót, és László András cáfolta is az elhangzottakat, majd a magyar történelem brit oktatója is.

 

Ukrajna uniós tagságáról akkor lehet és lesz szavazás, ha a magyar kormány megváltoztatja álláspontját, és nem akar majd vétózni – nyilatkozta ezt Tarasz Kacska, ukrán kormányfőhelyettes a Yalta European Strategy elnevezésű, szokásos éves konferencián újságíróknak, amiről többek között a Kyiv Independent is beszámolt. S amíg erre a pontra eljutnak – ennek konkrét idejét nem határozta meg - addig Brüsszel és Kijiv dolga lesz a csatlakozási feltételek teljesítését visszaigazolni, a különféle tárgyalási fejezeteket lezárni. Magyarországnak nem adnak beleszólási lehetőséget, hogy újabb vétókkal blokkolja a folyamatot.  Kacska „egyedülálló” tárgyalási módszernek és csatlakozási eljárásnak nevezte a kialkudott csatlakozási formulát, hozzátéve, hogy országa a háború miatt eleve egyedülálló helyzetbe került. Litvánia javaslatán is alapul ez a forgatókönyv, amivel 26 tagállam egyetértett. A cikk konkrétan nem tér ki, de ezek szerint Orbán barátja, Robert Fico szlovák kormányfő és csapata is belement ebbe az alkuba.

 

Trump felszólításának hatására került be a legtöbb hír hazánkról a nemzetközi hírfolyamba, miután óvatos duhajként az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy akkor szankcionálja Oroszországot az ukrajnai háborúja miatt, ha a NATO-tagországok ebbe beleegyeznek, ugyanezt teszik, és többé nem vásárolnak orosz kőolajat Puyintól – számol be a friss fejleményekről az arab világ legnagyobb hírügynöksége, az Al Jazeera. Ezzel együtt azt is javasolta a Társadalmi Igazság elnevezésű, saját közösségi hálóján, hogy Kínára 50 vagy akár 100%-os vámot vessenek ki, szorongassák meg az országot. Ugyanis szerinte, ha a NATO-tagországok ezt megteszik, köztük Törökország, Magyarország és Szlovákia, akkor gyorsan megnyerhető a háború. Ha nem értenek vele ebben egyet, akkor nem fog több időt pocsékolni a háború befejezésére. Trump bejelentésére három nappal azután került sor, hogy Lengyelországban orosz drónokat térítettek el, amelyekkel Putyin tesztelni akarta a NATO reagálását a berepülésre, és ezt követően ugyanez történt Romániában is.

A Reuters jelentésében ehhez még hozzátette az augusztusi amerikai közvéleménykutatás eredményét is, miszerint a megkérdezett amerikaiak 54%-a, de még a republikánusok egyötöde szerint is Trump túl közeli kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel. A Reuters azt is közölte, hogy Trump bejelentését az első között üdvözölte az Európai Bizottság, jelezve, ők is készek hasonló lépésre, és egyetértenek az amerikai elnökkel.

A Newsweek szintén e probléma kapcsán felteszi a kérdést, vajon Trump elnök konfrontálódni fog Törökországgal és Orbán Viktorral? Akiket legközelebbi szövetségeseinek tart és akik, mint kitűnik, hasonló politikát folytatnak? S ezzel egy időben felveti annak megvitatását is, hogy miközben az EU maga is azzal igyekszik kikerülni az egyre kínosabb kérdést, hogy Azerbajdzsánt emlegeti, mint új energiaforrást, addig adatok szerint igazolást nyert, hogy az közép-ázsiai ország most sokkal több orosz olajat vesz Oroszországtól, mint korábban, amikor alapvetően a hazai igényeket elégítette ki.

 

A BBC-t népszerűségben augusztusban lekörözött brit GB TV egyik műsorvezetője, Nigel Farage, a brit szélsőjobb legnépszerűbb figurája, a Brexit egyik stratégája, volt uniós képviselő kérdezte Orbán Balázst, a kormányfő politikai igazgatóját a magyar migrációs politika orbáni sikereiről, és amelyben rácsodálkozott a Reform UK pártelnöke, hogy amikor Magyarország volt az, amelyik megállította a válságos időkben a migrációs hullámot, akkor hogy fordulhat elő, hogy napi 1 millió EUR-t kell fizetnie Brüsszelnek büntetésként. A beszélgetés sok újdonságot nem tartalmazott, hajánál fogva rángatták elő a témát, viszont ennél érdekesebb, hogy ezt a tv-t a Brexit-párti Paul Marshall hedge fund manager és dubaji központú Legatum cég finanszírozza, s politikai befolyása napról napra nő.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)