Nem túlzott ez a hisztéria az ünnepi beszédek körül?

Mikecz Dániel szerint nem könnyű megmondani, mennyire befolyásolják a választók döntéseit a politikai beszédek, de a látványos rendezvények és a szimbólumok biztosan hatnak a közvéleményre. Az ilyen rendezvények nemcsak a tartalmukkal, hanem hangulatukkal és történelmi utalásaikkal is üzeneteket közvetítenek.

"Azt, hogy pontosan mekkora a jelentősége magának a beszéd tartalmának,  nehéz felmérni" – fogalmazott a társadalomkutató, bár sokan követik az ilyen eseményeket élőben vagy a hírekben, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tartalom közvetlenül meghatározza a politikai döntéseiket is. 

 

Mikecz szerint az ilyen rendezvények hangulata és képi világa azokhoz is eljut, akik egyébként kevésbé foglalkoznak politikával. Úgy vélte, a mai médiakörnyezetben a vizuális elemek sokszor erősebb hatást gyakorolnak, mint maguk a beszédek konkrét mondatai. "Az ilyen események nagyon látványosak, a vizualitás jobban tud érzelmeket átadni, sokkal inkább képes kognitív benyomásokat kelteni" – mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy a különböző politikai rendezvények szimbolikája fontos üzeneteket hordoz. A Tisza Párt eseményein feltűnőek voltak azok az elemek, amelyek a nemzeti jellegű megemlékezések hangulatát idézték. Már az október 23-i rendezvényen is látható volt, hogy a párt olyan motívumokat használ, amelyek inkább állami ünnepségekre emlékeztetnek.

Mikecz úgy látja, hogy a történelmi utalások tudatos politikai üzenetet közvetítenek. "Magyar Péter folyamatosan beleszőtte a beszédébe a Nemzeti dalt, ettől az 1848 szereplőire való hivatkozás sokkal szélesebb azonosulást tesz lehetővé; míg Orbán Viktor a  kiegyezés Deák Ferencére hivatkozott, ami azért nem úgy él a magyar emlékezetben, mint egy kiemelt, magasztos pillanat, inkább valamilyen politikai-adminisztrációs ügynek tekintették, és nem egy össznépi megmozdulásnak" – mondta.

 

Kukorelly Endre bevallotta, ő maga viszolyog a karizmatikus vezetőktől, mert szerinte minél erősebb egy vezető személyes vonzereje, annál inkább hajlamosak az emberek kritikátlanul követni. Az író szerint ez a fajta vezetői szerep veszélyes lehet, ezért inkább közszolgaként tekint a politikusokra. "Én azt szeretném, hogy az én 'kasznárom' intézze el az ügyeimet, amikkel nem akarok foglalkozni – mondta, - de amikor egy politikus kezd úgy viselkedni, mintha a választók fölé kerülne, akkor a választóknak egyszerűen le kell váltaniuk". Kukorelly a politikusok körüli személyi kultusznak tartja, amikor a híveik név szerint éltetik őket, azt mutatja, hogy sokan már nem közszolgaként, hanem szinte megkérdőjelezhetetlen vezetőként tekintenek rájuk. "Ettől, őszintén szólva, rosszul vagyok" – tette hozzá.

 

Mikecz arról is beszélt, hogy a politikai vezetők szerepe a képviseleti demokráciákban természetes módon felértékelődik, a választók gyakran személyekhez kötnek reményeket vagy politikai változásokat. "Nem véletlen, hogy például most Magyar Péterben sokan bíznak az ellenzéki oldalon, mert sokan benne látnak valamilyen reményt vagy eszközt arra, hogy lebontsa az orbáni kétharmadot" – fogalmazott. Ugyanakkor ennek a jelenségnek vannak veszélyei is: ha a választók kritikátlanul azonosulnak egy politikai vezetővel, az gyengítheti az elszámoltathatóságát. "Amikor a választó túlságosan szemet huny a politikus dolgai fölött, akkor könnyen létrejöhet egy olyan túlhatalom, amelyet később nehéz kordában tartani." 

Mikecz szerint a politikai rendezvények ezért nemcsak kampányesemények, hanem olyan rituális alkalmak is, amelyek a vezetők felhatalmazását szimbolikusan megerősítik. A történelmi példákhoz hasonlóan ezek a nyilvános események is megmutatják, hogyan jelenik meg a hatalom és a közösség viszonya a modern politikában.

A  beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)