Nem érti a Helsinki, miért finomkodott az Európai Bizottság

Ez egy nem túl hízelgő jelentés, de közben érthetetlenül sok a finomkodás – így értékelte a 2024-es jogállamisági jelentést Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a Reggeli gyors című műsorban. Szerinte a dokumentumban bár sok visszatérő kritika szerepel, a legaggasztóbb fejlemények közül több egyáltalán nem kapott hangsúlyt vagy bele sem került.

Kádár példaként említette a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését, az átláthatósági törvény visszásságait, vagy épp azt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét érő beavatkozások sem kaptak kellő figyelmet. Mint mondta: "Az, hogy az igazságügyi rendszerrel szembeni nyomásra több bíró is az utcára vonult, példátlan dolog Magyarországon, és ennek alig szántak helyet a jelentésben".

Különösen furcsának tartja, hogy a jelentés alig foglalkozik azzal a nagytakarítási törvénnyel, amely szerinte egyértelműen a civil társadalom megfojtását célozza. "Amikor ez a törvény előkerült, a Bizottság elég keményen figyelmeztetett, hogy átlépnek egy határt, és ennek következményei lesznek. Ehhez képest most nem világos, hogy a jogállamisági jelentésbe miért nem került be egy ilyen fontos fejlemény " – fogalmazott.

A Helsinki Bizottság szerint a civil szervezetek által készített árnyékjelentés fontos témákat is megemlített, de ezek közül többet – például a politikai gyűlöletkeltést vagy az átláthatóság durva romlását – a Bizottság vagy nem említett meg, vagy csak nagyon felületesen.

Ctrl+C, Ctrl+V?

"Joggal lehet az az érzésünk, hogy Ctrl+C, Ctrl+V-vel készült, de ennek nem az az oka, hogy a Bizottság lustán dolgozik – hanem az, hogy a magyar kormány évek óta semmilyen érdemi előrelépést nem tesz a korábbi ajánlások megvalósítására" - magyarázta Kádár. Ezért is tartja különösen fontosnak, hogy a jelentés – minden hiányossága ellenére – továbbra is fontos szerepet tölt be: "Ez egy tükör, amit minden tagállam elé odatartanak. Magyarország ebbe a tükörbe évek óta ugyanazt látja visszanézni: demokráciadeficitet, függetlenséget vesztett intézményeket és átláthatatlan működést" - mondta a jogász.

Kádár szerint érthetetlen, miért finomodik a brüsszeli hangnem, amikor a helyzet – például a bírók elleni fellépés, a civil szervezetek támadása vagy a politikai ellenfelek elleni kormányzati retorika – egyre súlyosabb. „Ez a közösség, az EU, amelyhez mi is csatlakoztunk, egyértelmű értékeket képvisel. Ez a bizonyos második cikkely, ahol ott szerepel a jogállamisság, ott szerepelnek az emberi jogok, ott szerepel a demokrácia. Ez a második cikkely egy olyan szerződésben van benne, amit a magyar állam mondjuk így, aláírt". Ezért sem érti a civil jogvédő szervezet társelnöke, miért nem követeli meg ezeket világosan és határozottan a Bizottság a tagállamoktól?