Nádas Péter: Szeretetkvóciens nélkül nem vagyunk meg
27/11/2025 08:00
| Szerző: Klubrádió/Váradi Júlia
„Meggyőződésem, hogy az emberi világ szeretetkvóciense magasabb, mint a gyűlölet, a gyilkosság vagy a rablás kvóciense. Ezért nem szűntünk meg eddig” - mondta a Nádas Péter a Dobszerdában új könyve a Halott barátaim kapcsán. Nádas, aki egész életben a diktatúra természetével foglalkozott a hazai viszonyokra azt mondta, ez még nem diktatúra, de arra tart.
"Nem tiltottam meg, hogy kérdezz róla, csak nincs mit mondanom. Amit tudtam, azt leírtam a könyvben" – fogalmazott.
Arról azonban beszélt kikről szól a könyv és miért írta meg.
"Azért írtam meg, mert három olyan személyről beszélek, aki barátom volt, a Polcz Alain, a Mészöly Miklós és az Eszterházy Péter, és ez a három barátság volt a legfontosabb életemben. De például egy ilyen mondatot már nem akarok kimondani" - fogalmazott.
Nádas szerint ezek a barátságok tették lehetővé, hogy egyáltalán megírja a könyvet és azért írta meg, mert még egyszer tanúságot akart tenni az emberi kapcsolatok erejéről:
"Azért volt fontos, mert egész életemben a diktatúrák nyomaival, természetrajzával foglalkoztam, és ez egy pokoli tárgy volt. És szerettem volna, amit csak úgy tudtam megírni, vagy csak azért voltam rá képes, mert voltak az életemben emberek, akiket nagyon szerettem, és akik engem nagyon szerettek. Az a meggyőződésem, hogy a világ szeretetkvóciense valószínűleg magasabb, mint a gyűlölet és a gyilkosság és a lopás és a rablás kvóciense. És azért nem szűntünk meg eddig. És hogyha megszűnünk, mert saját magunkat elpusztítjuk, megpróbáljuk lehetőleg a környezetünket is elpusztítani vele, akkor talán az arány megváltozik. És szerettem volna még, mielőtt meghalok, tanúságot tenni arról, hogy a szeretetkvóciens nélkül nem vagyunk meg. Nem vagyunk el".
A beszélgetésben Nádas – mint „a diktatúra expertje”, ahogy Váradi Júlia fogalmazott – a mai magyar politikai rendszer természetéről beszélt.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország diktatúra-e, Nádas egyértelműen azt válaszolta:
"Nem, az nem diktatúra."
Arra viszont, hogy az ország afelé halad-e, már igennel felelt:
"Arra megy, igen."
Szavai szerint nemcsak Magyarországon, de világszerte "elég nagy az igény a diktatúrára és a diktátorra". Egyúttal leszögezte: nem országok vágynak valamire, hanem emberek és embercsoportok mozgatják a folyamatokat, hosszabban beszélt arról, miért tartja tévútnak azt a gondolatot, hogy a jelen politikai viszonyai a történelemből vezethetők le.
"A történelem többek között az, amit történelemnek nevezünk, és ami nincs, ami egy fikció, mert ahogy a regény egy fikció, tehát hogy elindul egy történet A ponttól és eljut B ponton keresztül C pontig, ilyen az életben nincs, mert tele van az élet is keresztúttal, felfordulással, kaotikus állapotokkal, párhuzamosokkal, párhuzamokkal. És amikor én azt hiszem, hogy ilyen vagy olyan irányba megyek, közben más emberek valami máson munkálkodnak, és az eltérít attól az iránytól, és ugyanígy embercsoportokkal is így van. Ezért nem tudunk csak jóslásokba bocsátkozni, és ugyanúgy, mint az ókoriak, különböző állattetemekhez folyamodni, és azok májából, vagy az ég színéből megjósolni, hogy háború lesz, vagy katasztrófa következik. Nem tudjuk, mert nem tudjuk, hogy az emberi és a természeti együttes, az miként működik egybe. Nem tudjuk, hogy például a kozmosz miként működik bennünk, és miként működik velünk. Azt már valamelyest tudjuk, hogy biológiailag azonos anyagból vagyunk, mint a csillagok, csak valamilyen sajátos körülmények közé kerültünk, és ezért lettünk ilyenek, de ez nincs megírva, hogy ez örökké így marad, sőt, inkább az a csillagászok tapasztalata, hogy nem marad így, hanem elmúlik. Nem belátható időn belül, de elmúlik" - fogalmazott az író.
A műsor első felében a Helyszínelés című könyvének történetét meséli el, mely arról szól, hogy a szereplőt az 1970-es évek közepén Nádast egy barátnője meghívja alkalmi szállására a Normafához. A párnázott ajtók és az elfalazott bejáratok láttán azonosítja a helyszínt abban a hatszögletű toronyszobában, ahol az ÁVH és az NKVD tisztjei az első nagy magyar koncepciós per vádlottjait, Rajk Lászlót, Szász Bélát és másokat vallattak és kínoztak. Majd fotók és tanúvallomások tanulmányozásával bukkant a diktatúra legsúlyosabb nyomaira Nádas Péter.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.11.26., szerda 20.00
riporter: Váradi Júlia
