Miklós László: A Dunai Finomítóba kellett volna Orbánnak bizottságot küldeni

Új ablakban

2026. március 16. Reggeli gyors - Miklós László 2026.03.16.

11:00

00:00

Miklós László elmagyarázta, hogy itt egy komplett szivattyú tér sérüléséről van szó, akkor azt nem egyszerű helyrehozni. "Nem úgy javítják meg, mint egy kerti szivattyút, hogy kicserélem a hibás alkatrészt, bedugom a konnektorba és újraindul. Előveszik a terveket, az is kiderülhet, hogy azok sem pontosak, fölmerülhet, hogy ha már hozzá kell nyúlni, akkor érdemes a legkorszerűbb technikát beépíteni, és így tovább. Nem arról van szó, hogy megbombázták a csövet, kiássuk, kivágunk egy darabot, behegesztjük, ellátjuk korrózióvédelemmel és újraindulhat az olaj".

Elismerte, hogy az ukránok sem rohannak a vezeték megjavításával. Ugyanazok a szakemberek szükségesek a helyreállításához, akik a városokban szétbombázott fűtőcsövek, erőművek javításán dolgoznak. Ha arról kell dönteni, hogy a kevés szakembert hová küldik, akkor a fontossági sorrend az első, a vezetékhez csak ezután következik. Hangsúlyozta: sokkal célravezetőbb lett volna, ha a magyar kormány nem vizsgálóbizottságot küld ki Ukrajnába és egy harmadik félhez fordul, hanem rögtön az elején megkérdezik, miben tudnak segíteni. Megjegyezte, a Dunai Finomítóban tavaly sokkal kisebb tűz volt, mégis csak őszre ígérik a helyreállítást. Szerinte oda kellett volna bizottságot kiküldeni, hiszen ha a Barátság-vezetéken nem jön orosz kőolaj, az kisebb mértékben érinti a hazai ellátást, mint a hazai finomító üzemzavara. "Az, hogy a Dunai Finomító mindössze 60 százalékos kapacitáson termel, az jobban veszélyezteti a hazai ellátás biztonságát, most mégsem erről beszélünk. A százhalombattai finomító a szokásos 6-6,5 millió tonna import kőolaj helyett ebben az évben csak 3,5-4 millió tonnát tud feldolgozni. Az ismert zenebohóc erre azt mondaná "van másik", az Adria-vezeték, ahonnan a szükséges mennyiség minden nehézség nélkül fölhozható".

 

Miklós László

Fotó: Klubrádió/Mátyus László

 

A MOL részvénytársaságként abban érdekelt, hogy minél tovább ki tudja használni azt az árelőnyt, amennyivel az orosz kőolaj olcsóbb a Brent jegyzési árához képest. "Ezt az árelőnyt az Európai Unió 'kegyelméből' kapja Magyarország, mert lehetővé tették, hogy továbbra is vásárolhassunk orosz kőolajat". A 2023-as árat említi, amikor az hordónként 25 dollárral volt kedvezőbb a nemzetközi jegyzési áraknál. "Háborús járadéknak", egy olyan bevételi lehetőségnek nevezte ezt az árelőnyt, amelynek nagy része a MOL-nál marad, de ebből az államnak is mintegy 100-150 milliárd forintnyi bevétele keletkezik az úgynevezett extra profit adó révén. 

Nincs jelentősége az amerikai szankciómentességnek

Az energetikai szakértő szerint az Egyesült Államok döntése önmagában nem határozza meg, hogy Magyarország meddig vásárolhat orosz kőolajat. Az amerikai szankciók alóli mentesség valójában csak négy nagy orosz olajvállalatra vonatkozik, a gyakorlatban korlátozott a jelentősége. "Ha az Európai Unió elfogadja az orosz kőolajra vonatkozó új szabályozást – amelynek előkészítése már zajlik –, akkor az érintett tranzitországoknak ehhez kell majd alkalmazkodniuk, függetlenül attól mit mond az Egyesült Államok" – fogalmazott.

A helyzetet tovább bonyolítja a régiós politikai feszültség is. Miklós László szerint a magyar diplomácia stílusa sem segíti az energiaszállítások ügyében kibontakozott vita rendezését. Célszerűbb lenne a a nézetkülönbségek tisztázásához a meglévő kormányközi mechanizmusokat használni. "Ahelyett, hogy összehívták volna az illetékes energiaügyi bizottságot, inkább nyerészkedőnek nevezték a szomszédos államot" – mondta.

Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)