„Klubrádió
Reggeli gyors

Miért kínoztak meg Iránban egy fiatal nőt?

21/09/2022 12:19

20 éve szankciókkal kell élnie a világ egyik leggazdagabb országának, ahol 40 éve az erkölcsrendészet rója az utcákat. Iránban a kilátástalanság elleni tüntetéseket is véresen verik le, most egy megkínzott és meggyilkolt nő miatt vonultak tömegek az utcára. Csicsmann László Közel-Kelet szakértő a Reggeli gyorsban beszélt arról, hogy mi zajlik Iránban, és merre mozdítják a forradalom óta felnőtt új generáció tagjai az országot.

2022. szeptember 21. Reggeli gyors - részlet 2022.09.21. Csicsmann László
11:32
00:00
Iránban 1979. óta a fejkendő kötelező viselet a nőknek, amit az erkölcsrendészet ellenőriz az utcán. Néhány napja a fejkendő "nem illendő viselete miatt" letartóztattak egy fiatal nőt, aki nem sokkal később meghalt. A rendőrség szerint nekik semmi közük nincs a halálhoz, más források szerint a fiatal nőt azonban halálra kínozták.

Tüntetés Iránban
 
Tüntetés Iránban
 
Teherán, 2022. szeptember 21. Felgyújtott szemeteskonténerek égnek az úttest közepén Teheránban 2022. szeptember 20-án. Az iráni fővárosban tüntetők tiltakoznak napok óta annak a fiatal nőnek a halála miatt, aki az erkölcsrendészeti őrizetbevételt követően halt meg. A 22 éves Masa Aminit szeptember 13-án azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a muzulmán nők haját eltakaró kendőt, a hidzsábot. MTI/AP
 

 

Azóta Irán-szerte tüntetéseket tartottak, a rendőrség több helyen erőszakot alkalmazva oszlatott és a hírek szerint már öt halottja van a tüntetéseknek. Csicsmann László, Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi István Egyetem docense a Reggeli gyorsban azt mondta, az erkölcsrendészet az iszlám forradalom óta folyamatosan az utcákon van, és elő is fordul, hogy valakit rövid időre letartóztatnak, de ez egyedi eset lehetett, ugyanakkor nem tudni, hogy pontosan mi történt. Szerinte a történetben az is benne van, hogy a nő kurd származású.

Iránban a forradalom óta "felnőtt egy új generáció". Önmagában Csicsmann szerint a fejkendő és ruhaviselet tabu téma volt, de ő a saját szemével is látta, hogy a felső középosztálybeli nők a kendőt csak a vállukra teszik. A fejkendő nem hordása amúgy egy tiltakozás is a politikával szemben, mondta. Itt tehát fontos háttérinformáció, hogy egy kurd nőről van szó, és emiatt a tüntetések is elsősorban kurd területen zajlanak. Iránban 8-10 millió kurd kisebbség él a hegyvidékes területen, ugyanakkor az ország más felében is zajlanak tiltakozások, mondta.

Hogy mekkora az elnyomás Iránban, arról a szakértő azt mondta, hogy tüntetések korábban is voltak, például az idén, elsősorban a kilátástalanság gazdasági szociális problémák miatt, és ezeket elég véresen leverik. Ezen kívül a hatalom más eszközökkel is próbálkozik, a kurd területen például lekapcsolták az interneten, hogy ne terjesszék a meghalt nő fotóját, de ez nem akadályozta meg a tüntetések terjedését.

Irán egy speciális politikai rendszer, és a tüntetőknek sem célja az iszlám alapokon építkező rendszer megdöntése, hanem egyfajta politikai változás előidézése. Szerinte nagy kérdés, hogy a 83 éves legfőbb vallási vezető meddig él és ki fogja átvenni a hatalmat, és ő majd milyen irányba viszi Iránt.

Iránban energia bőven van, az egyik leggazdagabb állam a világon, de strukturálisan elavult a gazdaság, amire 2002 óta "rárakódnak a szankciók", amiket az iráni nukleáris program miatt vetettek ki az országra, de Csicsmann szerint Irán megtanulta, hogyan kell szankciókkal élni. Ez szerinte érdekes példaként szolgál azzal kapcsolatban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók elég hatékonyak-e. Iránban az amúgy is rossz gazdasági helyzetet megnehezítette, de a hivatalos megfogalmazás szerint kialakult egy ellenálló gazdaság.

A Trump által bevezetett iráni szankciók Csicsmann szerint nagyon szigorúak voltak, és hogy az olajexportot a 0-ra vigyék le, még azokat az országokat is szankcionálta, amelyek kereskedtek Iránnal. Ennek ellenére Irán közvetítőkön keresztül jelentős mértékben ad el olajat Kínába, és így a gazdasága a szociális problémák ellenére sem roppant össze.

Az olajexport tilalma súlyos helyzetbe hozta a gazdaságot, de Iránban  minden kapható, mivel különféle útvonalakon keresztül bejutnak a termékek, amik így csak drágában érhetők el. Az iráni riál árfolyama folyamatosan romlik, ezért a felsőbb osztálynak olyan terméket kell találnia, amibe tud fektetni: ezek ingatlanok, drága órák. Ezt látjuk szerinte az oroszoknál is, akik például Közép-Ázsiában tűntek fel, ahol ingatlanokat vásárolnak és bankolnak. A szankciók megtanítják az embereket, megtalálják a kiskapukat.

Bidennel zajlanak a tárgyalások, hogy újratárgyalja a nukleáris megállapodást, titokban zajlanak, és nem látják az eredményeit, de van az asztalon néhány téma, aminek az iráni vezetés nem hajnaldó akar megfelelni. Irán regionális szerepe is nagy kérdés, mindenhol ott van a Közel-Keleten és nem az amerikaiaknak megfelelő politikát folytatnak (szíria, libanon, yemen), ezért az USA-nak érdeke egy szigorúbb nukleáris megállapodás újratárgyalása, de ez kétséges. Pedig a szankciók feloldásának ez a feltétele.