„1%
Reggeli gyors

Miért fordulnak az Alkotmánybírósághoz az oltást megtagadó egészségügyiek?

29/09/2021 10:43

| Szerző: Klubrádió

Jogszerű-e az oltatlan egészségügyi munkatársak elbocsátása? A TASZ szerint abban a formában, hogy végkielégítés nélkül tették utcára ezeket az embereket, úgy semmiképpen sem. A kormány hibájáról van szó, az Alkotmánybíróság döntése azonban megjósolhatatlan a mai Magyarországon.

Azonnali hatállyal és a végkielégítés nélküli bocsátják el azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nem hajlandók a koronavírus elleni oltást felvenni. A Társaság a Szabadságjogokért magánszféra projektjének munkatársa, Vissy Beatrix a Reggeli gyorsban beszélt arról, hogy mi ezzel a probléma.

2021. szeptember 29. Reggeli gyors - részlet 21.09.29. Vissy Beatrix
09:12
00:00

Azzal önmagában nincs probléma, hogy kirúgják ezeket a dolgozókat, "eltávolítják őket az egészségügyi ellátórendszerből. Franciaországban például felfüggesztik az ilyen munkatársakat, és fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik őket. Máshol pedig "elengedik a jogviszonyt". Vissy szerint a kettő között nincs érdemi különbség a munkavállaló szempontjából, éppen ezért az arányosság megáll, elfogadható, "mert van egy nagyon fontos a cél: a betegek életének a védelme.

A magyarokkal kapcsolatos eljárás egyik része, hogy azonnali hatállyal bocsátják el ezeket a dolgozókat, amivel szintén ki tudtak békülni, hiszen azt már hónapok óta tudni lehetett, hogy elbocsátás vár azokra, akik nem oltják be magukat. "Két hónapig emészthették a dolgozók, körül nézhettek, hogy hogyan tudnak máshol dolgozni. Fel tudtak készülni az életük folytatására ezen idő alatt.

Ami nem elfogadható a TASZ szerint az a végkielégítés nélküli elbocsátás. Szerintük amikor a kormány bevetette ezt a korlátozást, semmilyen mértékben nem vette figyelembe a munkavállalók érdekeit, csakis a munkáltatóra összpontosított, hogy nekik mi a legegyszerűbb megoldás.

 
 
Orbán Viktor beoltása
 
Orbán Viktor beoltása
 
Forrás: Orbán Viktor Facebook oldala
 

 

Azok, akik elveszítik a munkájukat, sokszor évtizedekig dolgoztak ugyanebben a munkakörben, soha semmi olyat nem tettek, ami ennek az értékéből elvenne. "Nincs szó olyan esetről, amikor valaki vétkes munkavállalói kötelességszegést követ el, például ittasan áll munkába". Egyszerűen az önrendelkezési alapjogát gyakorolja, aki nem oltakozik, és még ezekben a körökben is olyan rémhírek terjednek az oltásról, hogy sokan félnek beoltatni magukat, mondta a jogász. 

Az elbocsátottak között Vissy szerint inkább háttérmunkások, adminisztratív dolgozók vannak túlnyomó többségben, nem pedig orvosok.

Szerinte a kormányt is felelősség terheli ebben, hiszen az oltóanyagok engedélyezési eljárásai során rengeteg bizonytalanságot teremtettek az oltóanyagok biztonságát illetően. Ezzel együtt még inkább méltánytalan ez az eljárás, mondta.

A folyamat úgy néz ki, hogy az a munkavállaló, aki megkapja a felmondólevelet, a rendes bíróság előtt tudja megtámadni. Ezután vagy a bíró kéri az említett rendelet megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól, vagy a bíró ítélete után maga a sértett is oda fordulhat.

Vissy szerint a mai Magyarországon nagyon nehéz azoknak az ügyeknek a kimenetelét megjósolni, amik az Alkotmánybíróság elé kerülnek, és ennek a jogsérelemnek az orvoslásában kizárólag ő tudna segíteni, mivel az egy kormányrendeletből fakad.

Az utóbbi időben az Ab vagy nem dönti el ezeket az ügyeket, vagy kedvezőtlenül dönt az alapjogok javára, ugyanakkor jó érvekkel lehet vitatni, hogy ez a rendelet rendben van. Az Ab-nek meg kellene semmisítenie ezt a részét.

Vissy szerint az lett volna a normális eljárás, ha a dolgozók, akik elveszítik az állásukat, megkapják a végkielégítésüket, vagy annak legalább egy csökkentett mértékét, "ami a kormány gyakorlatától nem idegen". Például az év elején az egészségügyben a szerződések megváltoztatásakor az orvosokat az új szolgálati jogviszonyba kötelezték, így veszítettünk el 5500 egészségügyi dolgozót márciusban, jegyezte meg Vissy, de a kormány akkor csökkentett összegű végkielégítést adott azoknak, akik nem írták alá az új szerződést.

Viszont a mostani esetben a kormánynak van közrehatása abban, hogy valaki elveszíti a munkáját, ezért szerinte ki lehetet volna békülni a csökkentett végkielégítéssel is, amiből kiderülne, hogy így már tükrözi a munkavállalók szempontjait is. Például azt, hogy sokan úgy veszették el a munkalehetőségüket, hogy egy percre sem voltak felmentve a munkavégzési kötelezettség alól, tehát  nem tudtak elmenni például egy állásinterjúra: értékelni kellett volna, hogy az álláskeresési lehetőségeik korlátozottak voltak.