Mennyit érnek most Balásy Gyula cégei? – A 100 leggazdagabb magyar szerzője válaszol

A gazdasági újságíró szerint Balásy Gyula az interjúban arról beszélt, hogy cégei keretszerződéseket kötöttek, ami valóban így van: "tegyük fel, ha a Rogán Antal által vezetett propagandaminisztériummal aláírtak egy 150 milliárd forintos megállapodást, akkor a részösszegeket a munka elvégzését követően tudta lehívni. De ezt a teljes összeget nem utalták át a számlájára. Tehát a cégeinek lefagyasztott számláin nincs ennyi pénz". Szakonyi hozzátette, az ilyen reklám- és rendezvényszervező vállalkozások mögött egyébként sincs jelentős tárgyi vagyon: míg egy ipari cégnél a komoly eszközállomány – például kohók vagy tehergépkocsik – ad értéket, itt jellemzően irodai berendezésekre korlátozódik a fizikai háttér. Az esetleges ingatlanvagyon pontos megítéléséhez a mérleget kellene látni, de ha van is ilyen eszköz, annak piaci értéke jelenleg inkább csökken, mivel az irodapiacon nem emelkedő, hanem mérséklődő tendencia figyelhető meg - magyarázta.

Szakonyi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalat körül felbukkanó magántőkealapok még nehezebbé teszik a valós érték meghatározását. Magyarországon ezek az alapok jellemzően úgy működnek, hogy a tényleges tulajdonosok kiléte nem nyilvános, miközben jelentős állami források – például az Eximbank vagy a Magyar Fejlesztési Bank pénzei – is megjelenhetnek bennük. Szakonyi szerint nem ritka az a konstrukció sem, amelyben a magánbefektetők a nyereség szinte teljes egészére jogosultak, még akkor is, ha a tőke nagy részét állami intézmények adják.

Az interjúban szó esett arról is, hogy a NER-es vállalatok jelentős része erősen eladósodott. Példaként a 4iG cégcsoportot említette, amelynek hitelállománya meghaladja a 900 milliárd forintot. Bár Szakonyi nem tartja valószínűnek, hogy egy-egy ilyen cég értékvesztése önmagában megrengetné a teljes bankrendszert, egyes pénzintézeteknél komoly kockázatot jelenthet.

Szakonyi Péter a 100 leggazdagabb magyar szerkesztőjeként több alkalommal is szerette volna Balásy Gyulát is a kötetbe szerkeszteni, ám az állami megrendelések híján most lenullázódott vállalkozó hosszú ideig megpróbálta megakadályozni, hogy szerepeljen a kiadványban, sőt nyomást is gyakorolt a kiadóra. Végül emiatt kiadót kellett váltaniuk, a vállalkozó pedig csak rövidítve, „B.” jelzéssel és egyéb kipontozásokkal jelent meg a listán.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)