Mától él az orosz olajszankció - kérdés, mi lesz Magyarországgal
21/11/2025 11:54
| Szerző: Klubrádió
Az Egyesült Államok több ország – köztük Kazahsztán és Bulgária – számára adott ideiglenes mentességet egyes olajszankciók alól áprilisig. Arra azonban egyelőre nincs hivatalos jelzés, hogy Magyarország is kapott volna hasonló felmentést – erről az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában úgy fogalmazott: ő sem látott ilyen döntést. Pletser Tamás azt is hozzátette, abban sem lehetünk biztosak, hogy a mentességet akár áprilisig teljesen kitöltik ezek az országok.
"Az orosz kőolajipar 90 százaléka jelenleg szankciókkal érintett, mi pedig szinte bárkitől veszünk is kőolajat, ami az orosz rendszerbe keveredik, biztos, hogy valamelyik cégtől érkezik, akik benne vannak ebben a 90%-ban. Tehát emiatt fontos számukra az, hogy ez a szankció legyen érvényesíthető a MOL csoporttal szemben" - magyarázta.
Mint mondta, mától két nagy orosz olajipari óriás, a Rosznyeft és a Lukoil is új szankciók alá kerül, és az Egyesült Államok ezeket a korábbinál „sokkal hatékonyabban” kívánja érvényesíteni.
Kazahsztán és Bulgária esetében ideiglenes, jövő év áprilisáig tartó mentesség lépett életbe. A bolgár kivétel különösen fontos, mivel a Lukoil tulajdonában van az ország legnagyobb olajfinomítója – enélkül az üzem akár be is zárhatna, ami az ellátásbiztonságot veszélyeztetné - mondta Pletser.
A szankciók mellett más tényezők is hozzájárulnak a dízel árának drágulásához, amely már a 600 forintos szint közelében jár. Pletser szerint a dízel és a nyersolaj ára között rekordmagas az árrés: míg egy hordó Brentkőolaj 60–65 dollár, a dízel ára bőven 100 dollár felett van. Ezt részben az orosz olajtermékek uniós importjának visszaszorítása, részben az ukrán támadások miatt kieső orosz kapacitás, továbbá az európai finomítók számának csökkenése magyarázza.
A szakértő szerint a szankciók alóli mentességek mögött alapvetően politikai döntések állnak. Példaként említette, hogy "az Egyesült Államok célja a balkáni régióban, hogy kiszorítsa az oroszokat az olaj és gáziparból is. Ez a bolgár esetben is látszik, de nagyon jól látszik, a szerbiai esetben is. Lényegében ezeket a pozíciókat olyanokkal szeretné elfoglaltatni az Egyesült Államok, akik számára közelebb állnak.
A Portfolio például ma arról cikkezett, hogy a Mol mellett az Arab Emirátusok állami tulajdonában lévő Abu Dhabi Nemzeti Olajvállalat (ADNOC) is bejelentkezett az amerikai szankciókkal sújtott szerb NIS olajvállalat megvásárlására.
A beszélgetés végén Pletser hozzátette: a mentességek időtartama változhat, és az amerikai politikai érdekektől függően akár rövidebb is lehet a most jelzettnél.
2025.11.21., péntek 8.33
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert