Marad a polgári engedetlenség

Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítását átvette többek közt a Washington Post, beszámolt arról, hogy aktivisták a parlament épülete előtt tegnap tíz méteres szivárványszínű szívvel tiltakoztak - és polgári engedetlenségi kampányt helyeztek kilátásba - annak az új törvénynek a hatályba lépése ellen, amely szerintük diszkriminálja az LMBT-embereket, és megkérdőjelezi az Európai Unió által vallott értékeket.

A törvény - írta az AP - megtiltja, hogy homoszexualitást vagy nemváltást bemutató tartalmat jelenítsenek meg fiatalkorúak előtt, bírálók szerint azonban az a célja, hogy marginalizálja és megbélyegezze az LMBT-közösséget.

A törvény heves ellenállást váltott ki Magyarországon, valamint az EU részéről, és a téma jelentős csatatérré vált abban a küzdelemben, amely arról szól, hogy mit is képvisel valójában az Unió. Orbán és néhány jobboldali tagállami vezető - folytatódik a hírügynökség helyzetleírása - megkérdőjelezi az EU hagyományos liberális konszenzusát, elutasítja a migránsokat, lesújt a média pluralizmusára, és korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A tegnapi demonstráción a jogvédő csoportok azt hangoztatták, hogy az új törvény megtagadja az LMBT-fiataloktól az alapvető információt és támogatást, sérti a nemzeti és nemzetközi emberi jogi normákat. Az AP idézte Dudits Lucát, a Háttér Társaság szóvivőjét, aki szerint számukra csak a polgári engedetlenség útja járható.

A törvény egyik kitétele szerint a kormány engedélye nélkül egyetlen szervezet sem valósíthat meg szexuális felvilágosító programokat az iskolákban. Dudits azonban azt mondta, a Háttér Társaság képzést nyújt a tanároknak, valamint oktatási anyaggal látja el őket továbbra is. A szóvivő szerint a törvény megbélyegzi és zaklatás veszélyének teszi ki az LMBTQ-fiatalokat az iskolában és a családban egyaránt.

Az AP beszámolója kitért arra, hogy számos európai vezető követelte a törvény visszavonását, mondván, az sérti a közös értékeket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szégyennek nevezte a törvény elfogadását. Tegnap meghozott határozatában az Európai Parlament a leghatározottabban elítélte, az alapvető jogok nyilvánvaló megsértésének nevezte ezt a jogszabályalkotást.

Megállapította, hogy a törvény nem egyedi eset, hanem annak az újabb példája, hogy Magyarországon előre megfontolt szándékkal fokozatosan lebontják az alapvető jogokat. Az európai parlamenti képviselők gyors fellépést sürgettek az Európai Bizottságnál Magyarország ellen, hacsak az nem változtat magatartásán. Orbán Belgrádban visszautasította az EU bírálatát, és a vitáról azt állította, hogy az arról szól, ki döntsön a gyerekeink neveléséről. A brüsszeli bürokratáknak itt nincs helyük - mondta.

Az AP szerint a magyar törvényről folyó vita egy szélesebb küzdelmet tükröz, amely a 27 tagú Európai Unióban zajlik. Néhány tagországot populista vezetők irányítanak, akik olyan szabályokat és politikát erőltetnek, amit a tömb többi tagja antidemokratikusnak tart. A populista politikai irányvonal bírálói egyfelől azt szeretnék, hogy az EU lépjen fel saját progresszív arculatának a védelmében, másfelől azonban ez a fellépés kellemetlen kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mekkora hatalma legyen Brüsszelnek a tagállami parlamentek fölött.

A jövőre választással szembenéző Orbán-kormányról az amerikai hírügynökség megírja, hogy az illiberális demokráciának nevezett rendszer és a konzervatív vallásos világlátás jegyében Orbán a bevándorlás elutasítását úgy állítja be, mint a keresztény civilizáció megmentéséért vívott harcot, és hogy a miniszterelnök fokozott ellenőrzés alá helyezi a felsőoktatási rendszert, hogy konzervatív értékeket csepegtessen a fiatalokba.

Magyarország, valamint legszorosabb EU-n belüli szövetségese, Lengyelország újra és újra kihívást intéz az EU ellen olyan kérdésekben, mint a migráció, a korrupció, illetve a jogállamiság. Tavaly ez a két ország akadályozta, hogy elfogadják az Unió költségvetését, valamint a járványügyi lezárások miatt szükségessé vált gazdasági helyreállítási csomagot. A vita arról az előírásról folyt, amely lehetővé teszi, hogy visszatartsák az uniós támogatást, ha valamely tagországban nem érvényesülnek a demokratikus normák - emlékeztetett az AP.

A hírügynökség idézte Víg Dávidot, az Amnesty magyarországi jogvédő szervezetének az igazgatóját, a tegnapi demonstráció társszervezőjét, aki fundamentalistának nevezte a szóban forgó törvényt, és az Európai Parlamenthez hasonlóan cselekvést sürgetett a magyar kormánnyal szemben, beleértve - ahogy az AP fogalmazott - akár dollármilliárdok befagyasztását is.

„Azt várjuk az uniós intézményektől, hogy járjanak el határozottan, és az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást” - mondta, de hozzátette: ezt olyan módon kell tenni, hogy ne legyen hatással a mindennapi magyarok emberi jogaira.