Majtényi: Nekem mondjuk három doktorátusom van, de mégis kinyílik a bicska a zsebemben arra a hírre, hogy egy faluba csak diplomával lehetne beköltözni

Majtényi László szerint a Navracsics Tiborhoz köthető törvény félreteszi az emberi méltósághoz való alapjogot, és olyan új szabályozást tesz lehetővé, amely egyértelműen a romák elleni diszkriminációként értelmezhető. A betelepülési korlátozások a történelmi fejlődés alatt kivívott alapvető szabadságjogokat ássák alá – például a szabad lakóhely-megválasztást –, és Majtényi szerint középkori közállapotokat idéznek vissza.

Felidézte, hogy "a feudalizmus elleni küzdelemben a polgári átalakulás egyik alapvető követelése volt egész Európában a szabad költözködési jog, a tartózkodási hely szabad megválasztása. Ez egy 18. századi európai igény, amelyet a polgári forradalmak azonnal teljesítettek is. Hozzáteszem, hogy voltak még negatív példák. Aki egy kicsit tájékozott a történelemben, azt tudja, hogy a Szovjetunióban volt belső útlevél, mely a cári világból megmaradt zárványként működött a költözködési jog akadályozására".

Majtényi László hangsúlyozta: a törvény születéséről eddig azt lehetett tudni, hogy a budapesti agglomeráció, illetve frekventált nyaralóövezetek – például a Balaton környéke – lakói és polgármesterei szorgalmazták, ám a megvalósulás vidéki kistelepüléseken, teljesen más céllal és gyakran indokolatlan feltételekkel történik. Példaként említette a borsod megyei Taktaharkányt, ahol végzettségi szinthez kötik a beköltözést, illetve más településeket, ahol fizetni kell a betelepülés jogáért.

A szintén borsodi Mezőkeresztes volt az első, mely már a törvény hatálybalépése előtti napokban megalkotta a saját rendeletét.

„Nekem mondjuk három doktorátusom van, de mégis kinyílik a bicska a zsebemben arra a hírre, hogy egy településre beköltözésnek egy meghatározott végzettség megszerzése lenne a feltétele” – mondta a jogász.

Majtényi a törvényt első látásra rémisztőnek nevezte: "A törvényben olyan szabályok vannak, hogy van, amikor a telekhatáros tulajdonosnak van elővásárlási joga, vagy a településen lakóhellyel rendelkezőknek van, és beszél a törvény az önkormányzat szuverén akaratáról, miközben az önkormányzati alapjogokat felszámolta a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Meghatározhatják az önkormányzatok a kívánlatos lakosság számot, és hogyha ezt már elérték, akkor lehet korlátozásokat bevezetni, de ezen túl is van további, eléggé szívbemarkoló korlátozás, mi szerint a betelepülő akkor szerezheti meg a betelepülési jogot, hogy ezt az önkormányzat megszavazza, illetőleg hogy akkor is meg lehet akadályozni a betelepülését, hogyha az önkormányzat építési tilalmat határozott meg valamelyik ingatlanra".

Alkotmányos alapjogok felszámolása?

A törvénynek  a 15. alaptörvény-módosítás ágyazott meg, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogot említi. Majtényi szerint ez a megfogalmazás gumifogalom, amely a gyakorlatban éppen az emberi méltósághoz való jogot írja felül. A szabályozás szerinte olyan történelmi korszakokat idéz, ahol a lakóhelyhez kötött jogok csak kiváltságosok számára voltak elérhetők.

Különösen aggasztónak tartja, hogy a törvény lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a „kívánatos lakosságszám” elérését követően korlátozzák a betelepülést, és egyes esetekben egyedi döntésekkel – világos kritériumok híján – utasítsanak el embereket.

A törvény szövegében ugyan szerepel, hogy a rendelkezések nem lehetnek ellentétesek az emberi méltóság jogával vagy az indokolatlan megkülönböztetés tilalmával, ám Majtényi szerint a törvény koncepciója már önmagában ellentétes ezekkel az alapelvekkel. Szerinte a törvény értelmezése és gyakorlati alkalmazása olyan mélységű jogsértést jelenthet, amit egy független alkotmánybíróság azonnal hatályon kívül helyezne – már, ha a mai rendszerben lenne erre szándék és lehetőség.