Magyarország útelágazáshoz érkezett
22/07/2025 07:11
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A rezsim egyre szorosabbra igyekszik húzni a hatalom gyeplőjét, de közben a polgári ellenállás eltökéltsége is növekszik – állapította meg Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő az EUObserver brüsszeli portálon megjelent véleménycikkében, amely az EP korrupcióellenes ügyekkel foglalkozó, többpárti küldöttségének magyarországi látogatásáról szólt.
Freund szerint az EU döntő próbatétel előtt áll: megőrzi-e az alapításkor megfogalmazott értékeket, vagy hagyja, hogy azokat belülről erodálják? „A szavak ideje lejárt” – fogalmazott a képviselő véleménycikkében, és kifejtette: konkrét lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az uniós források a népet szolgálják, ne a hatalmasokat, és hogy a demokrácia ígérete élő maradjon minden európai számára. A zöldpárti politikus úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének a helyreállítása érdekében mindenfajta uniós forrás folyósítását be kell fagyasztani. A Magyarország jövőjéért vívott harc nem helyi ügy, hanem európai ügy - hangoztatta.
Az Európai Bizottság vonakodik határozottan fellépni, és ez aláássa az EU hitelességét azt illetően, hogy valóban elkötelezett lenne a demokrácia, az átláthatóság és a jogállamiság mellett – írta Daniel Freund.
Beszámolt arról, hogy az európai parlamenti küldöttség meglátása szerint Magyarországon a közjavakat magánvagyonná teszik. A ténymegállapító út során tapasztaltak közt – írta - az egyik legbeszédesebb példát a Komárom-Esztergom megyei Bajnán található Sándor-Metternich-kastélynál tett látogatás szolgáltatta, ugyanis az építményt több mint 5 millió euró uniós támogatással felújították, és csöndben privatizálták, értékének töredékén. Daniel Freund szerint nem is lehetne élesebb a kontraszt a magáningatlanok hivalkodó restaurálása és a közcélú infrastruktúra omladozó állapota között.
A New York Times beszámol arról, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok diplomáciai képviseleteinek, illetve a tárca hazai hivatalainak küldött üzenetében előírta: tartózkodjanak a fogadó országban megrendezett választások minősítésétől abban a tekintetben, hogy azok mennyire mondhatók tisztességesen lebonyolított választásoknak. A nyilvánosság előtt tett kommentárok „legyenek tömörek, helyezzék a hangsúlyt arra, hogy gratulálnak a győztesnek, és ahol ez helyénvaló, ott utaljanak a közös külpolitikai érdekekre. Kerülni kell a véleménynyilvánítást a választási folyamat tisztességes voltát és integritását, legitim jellegét, vagy pedig a szóban forgó ország demokratikus értékeit illetően” – áll Donald Trump külügyminiszterének az iránymutatásában.
A New York Times megjegyzi, hogy a washingtoni kormányzat ezzel tovább halad azon az úton, amelyet a demokrácia külföldi előmozdításának a feladása jellemez. Eddig régóta folytatott gyakorlata volt az amerikai kormányzatnak, hogy szóvá tegye, ha csalást, megfélemlítést, illetve másfajta taktikázást érzékelt a külföldi választásokon. Ezzel – idézi a lap név nélkül nyilatkozó amerikai diplomaták szavait – nyomást gyakoroltak a korrupt vagy nem etikus kormányokra, bátorítást nyújtottak a demokratikus ellenzéki mozgalmaknak, és alátámasztották Amerika erkölcsi alapállását.
Kitér a New York-i liberális lap arra, hogy maga Rubio, floridai republikánus szenátorként szókimondó bírálója volt a külföldön észlelt antidemokratikus gyakorlatoknak. Így például teljes mértékben csalásnak minősítette a tavalyi venezuelai elnökválasztást, 2020-ban pedig társ-előterjesztője volt annak a szenátusi határozatnak, amely azt követelte Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöktől, hogy rendezzen szabad, tisztességes, átlátható választásokat a nemzetközi normáknak megfelelően. Vlagyimir Putyint olyan zsarnoknak nevezte Rubio, aki ellopta a választást. Az ilyen megnyilvánulásokkal azonban felhagyott, miután csatlakozott a Trump-adminisztrációhoz – igaz, éppen most, a Venezuelában korábban bebörtönzött amerikaiak szabadon engedése kapcsán tett olyan kijelentést, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a demokrácia helyreállítását Venezuelában.
A New York Times felhívja a figyelmet arra, hogy Trump elnök pártjára áll olyan „erős embereknek”, mint például Törökország, illetve Magyarország vezetője, és szemmel láthatóan nem aggasztja, hogy elnyomják a civil társadalmat, és manipulálják a választásokat. Trump negligálta azokat a figyelmeztetéseket is, hogy ne gratuláljon Putyinnak a sokak szerint csalással elért választási győzelemhez.
Végül arról, hogy az 1929-ben született Lendvai Pál, aki 1957-ben menekült Ausztriába, majd ott tekintélyes médiaszemélyiség lett, újabb könyvben emlékezik vissza pályafutására, ezúttal zsidó identitását is kibontva. A Der Standard című bécsi lap, amelyben egyébként Lendvai ma is folyamatosan publikál, könyvismertetőjében idézi a visszaemlékezés azon részét, amelyben Lendvai megírja, hogy az 1945 és 1957 közötti, Magyarországon töltött életszakaszában, a kommunista diktatúra alatt, zsidó identitása öntudatlanul szunnyadt, és csak Ausztriában éledt újra. Lendvai idővel szoros személyes kapcsolatba került Bruno Kreisky kancellárral, ez a viszony azonban korántsem volt mentes a feszültségektől. A zsidó Kreisky első kormányában négy korábbi náci párttag kapott helyet. Kreiskynek összetűzései voltak az ezt feltáró Simon Wiesenthallal, és a kancellár Izrael állammal is összekülönbözött. Lendvai szerint Kreisky gyakran rossz kompromisszumokat kötött, túl differenciálatlanul volt kész a megbékélésre, a megbocsáthatatlan felejtésre.
2025.07.22., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János