Magyarország a demokrácia hanyatlásának példája - nemzetközi lapszemle

Az LMBTQ-jogok globális érvényesülésének a kérdését elemzi terjedelmes cikkben a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat internetes változata. A szerző – Ari Shaw, aki a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem jogi karának az egyik programigazgatója – azt az általános megállapítást teszi, hogy e jogok megvédése lényegében annak függvénye, hogy általános értelemben a demokrácia milyen állapotban van az adott országban. A negatív példák közt – korántsem meglepő módon – Magyarországra is kitér, mint olyan országra, ahol a liberális demokrácia intézményei – és itt konkrétan az igazságszolgáltatás függetlenségét említi - támadás alatt állnak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök – írja – 2021 óta egy sor LMBTQ-ellenes jogszabályt hozott, így megtagadta a transzneműektől a jogi elismerést, illetve az azonos nemű pároktól az örökbefogadás lehetőségét. Kitér arra a törvénymódosításra is, amelynek alapján be lehet tiltani a Pride-ot, de a június 28-án mégis megtartott budapesti büszkeségmenet ügyét nem részletezi.

Ari Shaw több külföldi példával támasztja alá, hogy az LMBTQ-ellenes korlátozások mintegy megnyitják az utat más jogok korlátozása előtt – így például Oroszországban az úgynevezett külföldi ügynökökről szóló törvény, amely a civil társadalom szervezetei ellen irányul, az elsők között vette célba az LMBTQ szervezeteket.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Donald Trump egyebek közt az úgynevezett genderideológia ellen is harcot hirdetett, és hogy az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok globális helyzetéről évenként kiadott jelentését immár olyan szempontok alapján állítják össze, hogy az LMBTQ-vonatkozású ügyeket abban nem kísérik figyelemmel.

 

A londoni Guardian beszámolót közöl az Amerikai Progresszióért Központ elnevezésű, washingtoni székhelyű agytröszt által az autoriter jelenségek témájában tartott internetes szemináriumról, amelyen felszólalt Cseh Katalin, a Momentum politikusa, volt európai parlamenti képviselő. Azt hangsúlyozta, hogy az amerikai demokrata pártiaknak sürgősen el kell kezdeniük a felkészülést a 2026-os félidős választásokra, amikor újraválasztják a képviselőházat és a szenátus egyharmadát. Cseh Katalin szerint nem szabad, hogy eluralkodjék a demokratákon a „nálunk ez nem történhet meg” szemlélete, mármint az, amit Orbán Viktor sikerrel végigvitt, az tehát, hogy Trump teljes gőzzel nekilásson az autokratikus hatalomátvételnek. A magyar példa – mondta – azért fontos, mert Donald Trump „Tegyük újra naggyá Amerikát” mozgalma példaként tekintett Orbánra és a Fidesz hatalomgyakorlására.

 

„Legyetek ott minden tiltakozó rendezvényen, felvonuláson, álljatok ki mindazok mellett, akiket megtámadnak. Vállvetve támogassátok azokat, akik elszigeteltnek és magányosnak érezhetik magukat” – mondta a Momentum politikusa. Úgy vélekedett, hogy az autokraták nem mindig jók a kormányzásban, és ha sikerül a figyelmet olyan dolgokra irányítani, mint a megélhetési költségek, az egészségügyi ellátás válsága és az oktatás, akkor ahhoz könnyebben tudnak kapcsolódni az emberek.

A rendezvényen Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója arról beszélt, hogy a mostani amerikai elnöknek a médiához való viszonyulása az orbáni forgatókönyvet követi, amely számos példát nyújt az újságírói függetlenséget megcsonkító intézkedésekre. Megjegyezte, hogy nagy amerikai médiaintézmények tulajdonosai igyekeznek kedvében járni Trumpnak, peres ügyek elsikálása vagy újságírók, szerkesztők elbocsátása révén, ami arra emlékeztet, ami a 2010-es években zajlott Magyarországon. Panyi szerint az is orbáni ihlet hatására történt, hogy Trump lépéseket tett az amerikai közszolgálati műsorszórók finanszírozásának a megnyesése érdekében.

A brüsszeli Politico az Európai Bizottság által bemutatott, 2028-34-re szóló uniós keretköltségvetés-tervezettel kapcsolatban a települési, illetve regionális vezetők olyan aggodalmairól közöl cikket, hogy a bizottsági tervezet létfontosságú pénzügyi biztosító köteleket vághat el. Az európai polgárok számára az unió a legközvetlenebb módon az infrastruktúra finanszírozása révén válik kézzelfoghatóvá. Az új javaslatok azonban megnehezítik az ilyen forrásokhoz való hozzáférést, és a Brüsszelhez fűződő közvetlen kapcsolódás megszüntetésének a veszélyét is magukban hordozzák. Nem csupán kevesebb lesz a pénz a regionális fejlesztésre, hanem ami lesz, annak az elosztását is a tagállami kormányokra bíznák. A Politico megszólaltatja Tüttő Katát, Budapest volt főpolgármester-helyettesét, aki most az EU mellett működő konzultatív fórum, a Régiók Tanácsa elnöki tisztségét tölti be. Tüttő azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy leegyszerűsítő füstködöt vet be, miközben „kibontakozik a szörnyszülött terv a kohéziós politika elnyelésére és gerincének megtörésére”.