Lezárná a kiskapukat az EU: szigorúbb határvédelem, gyorsabb kitoloncolások jönnek

Ötéves migrációs stratégiát fogadott el az Európai Bizottság, amely nem új jogszabályokat vezet be, hanem egységes keretbe rendezi az elmúlt években elfogadott intézkedéseket – mondta Arató László. A stratégia célja egy olyan uniós rendszer kialakítása, amely szigorúan védi a külső határokat, ugyanakkor szabályozott, legális belépési lehetőséget kínál azoknak, akikre munkaerőhiány miatt szükség van.

„Az Európai Unió azt a puzzle-t próbálja egységes képként megmutatni, ami a migrációs szabályozás terén már zajlik” – fogalmazott Arató. A hangsúly a külső határok védelmén és azon van, hogy az Európai Unió pontosan tudja, ki lép be a területére.

A stratégia központi eleme a migrációs paktum végrehajtása. Ennek részeként már a határon kiszűrnék azokat, akiknek nincs esélyük menekültstátuszra, és egyszerűbbé válna a visszatoloncolásuk is. Újragondolják a biztonságos származási és harmadik ország fogalmát, miközben a vízumpolitikát is eszközként használná az EU. „Azok az országok, amelyek pénzt vagy együttműködést akarnak az Európai Uniótól, csak akkor számíthatnak támogatásra, ha tiszteletben tartják azt, hogy visszaveszik a saját állampolgáraikat” – mondta a tudósító.

Arató László szerint a számok már most jelentős csökkenést mutatnak, még ha ez nem is kizárólag az új szabályok eredménye. „Az illegális bevándorlók száma EU-szerte 55 százalékkal csökkent az elmúlt években, a nyugat-balkáni útvonalon pedig mintegy 90 százalékkal kevesebben érkeznek, mint három éve” – hangsúlyozta.

A stratégia egyik kevésbé hangsúlyozott, de fontos eleme a legális migráció ösztönzése. Az EU a gazdasági versenyképesség erősítése érdekében célzottan vonzana harmadik országbeli munkavállalókat a hiányszakmákba. „Az egyik oldalon cél, hogy illegálisan ne jöjjön senki, a másik oldalon viszont, aki dolgozni szeretne, és akinek a munkájára szükség van, annak meg kell teremteni a legális útvonalat” – mondta Arató, hozzátéve: a jelenlegi kékkártya-rendszer túlzottan szabályozott, ezen próbál változtatni a Bizottság.

Fontos újítás a határigazgatás digitalizációja is. Tavaly ősszel indult el az a rendszer, amely minden harmadik országbeli belépő biometrikus adatait – arcképét és egyéb digitális jellemzőit – egységes adatbázisban rögzíti. „A cél az, hogy minden információval rendelkezzen az EU azokról, akik a területén tartózkodnak” – magyarázta Arató. Az adatok három évig érvényesek, ez idő alatt többszöri belépés is lehetséges.

A legnagyobb kihívás továbbra is az illegálisan az EU-ban tartózkodók visszaküldése. Jelenleg a kitoloncolások aránya mindössze 25 százalék körül van. A Bizottság ezért olyan megoldásokat javasol, mint harmadik országokkal kötött kiutasítási megállapodások vagy úgynevezett hotspotok létrehozása az EU-n kívül. „Ez tulajdonképpen arról szól, hogy fizikailag eltávolítják az EU területéről a jogalappal nem rendelkező személyeket” – fogalmazott.

Az uniós polgárok számára a stratégia legfontosabb ígérete az, hogy „rendet tesz Európában”. Arató szerint két változásnak kellene érzékelhetővé válnia: az illegális bevándorlás további visszaszorulásának és az EU területén jogalap nélkül tartózkodók számának csökkenésének. „Ez egy átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és fenntarthatóbb rendszert hozhat létre” – mondta.

A migrációs paktum júniustól lép működésbe, az első kézzelfogható eredmények 2026–2027-re várhatók. Arató László szerint ugyanakkor már idén látszania kellene annak, hogy a visszaküldések hatékonysága érdemben javul.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)