Kéri azt látja, hogy a megváltozott közhangulatban egészen más kérdések kerültek a fókuszba,mint amire gondolni lehetett. Ebből a szempontból az Fidesz árnyékra vetődik, amikor arra akarja az embereket rávenni, hogy Ukrajna EU-csatlakozásával foglalkozzanak - mondja Kéri.

Úgy fogalmazott, már a Fidesz-szavazók nagy része sem olyan hülye, hogy elhiggyék, hogy ma a magyarok legfontosabb problémája Ukrajna uniós csatlakozása és odalesz a magyar mezőgazdaság, hisz Ukrajna csatlakozása az EU-hoz 10 éven belül nem reális. A Fidesz nem tud kizökkenni abból a 15 éve fenntartott rutinjából, hogy a valós kérdések helyett megpróbálja ráerőltetni az az álkérdéseket az emberekre - fejtette ki a politológus. 

Elmondása szerint 35 előadást tartottak 12 megyében, még senki nem kérdezte meg, mi lesz Ukrajna uniós csatlakozásával, senki nem kérdezte őket a Pride-ról és a genderproblémáról, pedig nem ritka, hogy 5 órát ülnek egy-egy rendezvényen. 

Úgy látja, hogy három fontos dolog van 2025-ben Magyarországon. Az egyik, ez a nyilvánvaló gazdasági helyzet, és a kormánynak az alkalmatlansága ennek intézésére. A másik az a belpolitikai problémacsomag, ami a Fidesz számára adott azzal, hogy a Tisza nemhogy konkurenciájává vált, hanem reális esélye van a választási győzelemre is. Ez nyilván pánikot okoz a Fideszben és nem tudják, hogy mit kezdjenek vele. A harmadik a külpolitikai elszigetelődés, és ez a folyamatos árnyékra vetődés.

A jobb oldal számára hihetetlen történelmi sérelem az orosz viszony, az orosz kapcsolat, amit átkódolt a Fidesz ebben a 15 évben orosz barátsággá, szerintem nem tűnt el nyomtalanul az oroszokkal szembeni averzió, hanem átvitték az ukránokra. Felidézte, hogy ennek része az is, amikor azt mondták, hogy a második világháború végén nem is orosz katonák jöttek, hanem a második ukrán front. Erről azonban nem kérdezi őket senki, annál inkább arról, hogy a gazdaságot, hogy lehet ennyire elengedni? Hogy van az, hogy mindig ígérik a szebb jövőt, és negyedik éve egyre inkább válsági egyiket lehet látni? Hogy van az, hogy ígérik, és azt mondták, hogy az inflációt leküzdötték, de hát nem küzdötték le? Nincs pénz tömegközlekedésre, vasútra, egészségügyre, ezeket viszont mindenütt megkérdezik.

 

Kéri és Petschnig járt külföldön élő magyarok közt is. Erről a politológus azt mondta, csaknem sokkolta a hangulat. Kéri eddig úgy képzelte, hogy a magyarok mindenütt izoláltak, individuálisak, nem keresik egymást, nem nagyon akarnak együttműködni. Most ehhez képest hatalmas pofonként érte a müncheni Szent-Györgyi Albert Tiszasziget, a zürichi Tell Vilmos Tiszasziget, Londonban pedig a Temze Tiszasziget közönsége. 

Ezeken az előadásokon egyrészt eufórikus örömmel élik meg önmaguk magyarságának távolról való felismerését. Nem akarnak kimaradni a magyarországi ügyekből, olyan erővel fedezik föl a nemzethez való tartozásukat, olyan erővel akarnak részt venni a változásokból, és keresik lázasan a kapcsolatokat például a Tiszával is, hogy az számára meglepő volt - fogalmazott..

A Tisza ugyan figyel a diaszpórára, de Kéri szerint nagy probléma, hogy a kintiek tudják, hogy az ő szavazatuk másodosztályú, hogy hihetetlen nehezen lehet eljutni odáig, hogy az ő szavazata is hasson, és elkezdtek kollektíven harcolni azért, hogy ez ne így legyen. Tíz Tiszasziget összefogott és egy kiáltványba fordult a magyar közvéleményhez, hogy ne csak a konzulátus helyszínén lehessen nekik szavazni, mert igenis meg lehetne oldani, és ők például meg tudnák teremteni a helyben való szavazás technikai feltételeit, hogy ne kelljen több száz kilométert utazniuk.

A harmadik agy sérelem a diaszpóra számára, hogy magyarigazolvánnyal lehet szavazni levélben,nekik viszont nem lehet. Most tudatosodik százezrekben, hogy ők másodosztályú állampolgárok és ezt sérelemként élik meg, és iszonyú erővel akarnak ez ellen valamit tenni. Ez az egyik, ami összekapcsolja őket. A másik az a fajta nehezen leplezhető szégyenérzet, amit mond mindenki, teljesen mindegy, hogy Bajorországban él, vagy Hollandiában, vagy Angliában, hogy állandóan magyarázkodniuk kell, hogy magyarok, de nem Orbán-imádók. Százezres nagyságrendekben élnek külföldön magyarok, akiknek állandóan valami olyan miatt kell magyarázkodniuk, amiben ők nem vétkesek. Most pedig azt érzik, hogy tehetnek valamit, hogy a választásokon ők is részt vehetnek. 

“Olyan eufórikus hangulatú gyűléseken vettünk részt, ami egyszerűen megdöbbentett, hogy felfedezték egymás magyarságát, felfedezték ugyanazt a tettrekészséget, hogy együtt hajlandók valamit csinálni, és azért a nyugati társadalomban való ottani magyar munkavállalói lét a legkevésbé sem kényszerít téged a szolidaritásra és a távoli nemzet iránti szolidaritásra, és ezért ezekben az országokban én tátott szájjal néztem azt az áldozathozatalt, azt a hihetetlen energiát, amivel pótolják az elmúlt 5-10-15 évben meglevő veszteséget”.  Én azt látom, hogy a nemzetnek itt bent is, és kint is egy egész más típusú együttműködési kulturális gazdaság és politika igénye van, mint amit a magyar politika ilyen szemenszedett módon a pillanatnyi helyezkedéseivel produkál”

- mondta Kéri.

Kéri László beszélt a Fideszben látható változásokról is. Úgy véli, az elmúlt másfél évben a Fidesz már nem csak hazudik, de megváltozott a hazudozás minősége, már az sem érdekli őket, hogy a valóságot mindenki látja legyen szó kórházakról vagy a gazdaság állapotáról. Hiába szól a kemény magnak a sok hazugság,Kéri szerint félreértik a kutatásokat, amikor azt hiszik, hogy ez a kemény mag ma még többség Magyarországon, és nem veszik észre azt a másfél éve tartó folyamatot, ami végb ment az országban, hogy egyrészt egyre többen átlátnak ezeken a hazugságokon, másrészt egyre többen tartanak igényt arra, hogy a hazugságok helyett a valós problémákról legyen szó. A politológus úgy látja, egyre dühöttebben, egyre ingerültebben, egyre agresszívabban fog reagálni ez a maradék, aki még kitart Orbánék mellett. Egyre több lesz az ilyen jellegű gesztus, hogy a bázis hiányát, az önként való kiállásnak a pótlását, a megmaradt kisebbségnek az agresszivitásával fogják pótolni. Ez pedig Orbán februári beszéde óta egyre nyíltabb. 

“Azonnal látom, hogy másnap a fogadókészségre talál a Lázárnál is, aki akármennyire is játssza az önálló utat, ebben az egyben mainstream, és meg akarja mutatni, hát ha bunkónak kell lenni, hát én a világ bunkója is legyek ezen, nem múljék. A Szijjártónak ez helyből megy, tehát neki nem kell bemelegíteni sem. A Gulyáson meg, hát látszik a szégyen, amivel ő ezt megpróbálja magáévá tenni. Hát én látom az arcán, hogy iszonyúan zavarja, hogy bunkónak kell lenni, mert ő nem született bunkó, hanem tanult bunkó”

- állapítja meg Kéri László.

Szóval azt akarom mondani, hogy nagyon szűk lett most már ez az elit, hogy neve nincsek réjen, Menczerekre és társaira, Ezekre tudnak támaszkodni, akiknek az egyetlen hozott kulturális hozadéka a lojalitás és a lojalitás bunkósággal csomóba kötve, és ezekre tartanak igényt, most már május van, negyed éve, és akkor még van egy év inkább, mi lesz ebből szerinted?

A Fideszben sorcserék vannak jelenleg,nagy cserék, ősbőlények távoznak, részint maguk mondanak a képviselőségről, részint Orbán szórja ki őket. Helyettük jönnek a közvélemény előtt nem nagyon ismert, no-name, fiatalabb emberek, akikről nem lehet tudni, hogy mire képesek, mire tudja őket használni és kénytelenek lesznek beletanulni ebbe a bunkóságba.

 

De Kéri emögött egy másik tendenciát is lát. Szerint nem nagyon kaphatóak már ismert emberek, akik a gazdaságban, a kultúrában, a közigazgatásban felhalmoztak valamiféle ismertségi tőkét és odaállnának a Fidesz mellé, mert a Titanicra nem szívesen vennének másodosztályú hajójegyet. 

Szóval, ha nagyon muszáj inkább a mentőcsónakba ülnek, tehát nem véletlen, hogy nincs tolongás a pozíciókért, hanem ismeretlen emberek toborzása zajlik. Ez is szerinte egy válságjele a rendszernek, hogy nincs már mögötte az a nagyon széles társadalmi bázis, amiből ki lehetett termenni a 3,2 millió szavazót. Ennek már a fele elpárolgott.

Az országjárás egy másik tapasztalata az volt számára, – mert ez Budapestről nem látszott-, hogy a Fidesz a helyi társadalom kis- és középvállalkozó garnitúráit vérig sértette azzal, hogy a lopott pénzből nem hagyott nekik lecsorogni oda. 

"Tehát, hogy ott fönt ugyan hatalmasat loptak, százmilliókat, de vidékre már csak fillérek jutottak, ami a továbbélésre nem volt elég, és egy idő után ez a helyi társadalom vállalkozói réteg föllázadt. Hát engem már lopni sem hagytok, hát akkor most már elég volt belőletek. A Tisza mozgalom szervezői között szerte az országba, Vas megyétől, Békés megyéig látjuk ezt a típust, ezt a csalódott kis- és alsó-közép vállalkozót, akinek viszont a hálózatépítő képessége baromi nagy. Kiépült a 15-20 év alatt egy új polgárosodási igénnyel rendelkező réteg, akit nem hagy a Fidesz polgárosodni, mert ellopta a forrást felőlük. Ők a KATA megszüntetésekor váltottak. Ezt mindenütt végighallgattuk. Nem mérték fel, hogy lényegében azt a bázist nyírták ki, akinek 5-10 alkalmazottja volt, és most hiába adnának a kocsmárosnak 3 millió forintot, azt mondja erre a dél-Pest megyei kocsmáros, hogy hát ki tudom belőle meszelni a kocsmát, de attól még nem tudom kinyitni. És főleg nem tudom visszahívni a kuncsaftot, aki meg elment a nemzeti dohánybolt elé és ott issza a dobozos sört, mert már nem fog visszajönni" - számolt be tapőasztalatairól Kéri László.

Kéri maga is újra tanulja a magyar társadalmat, mert az infláció utáni szétesett gazdaságpolitika hihetetlenül szétverte a normális gazdasági koordinációt, és ezt azok érzik a vállukon, akik ennek a fenntartói voltak sokszor áldozattal, sokszor anyagi áldozattal is, de most már nincs miért áldozatot hozni. 

Magyar Péter ezzel az országjárással, és ezzel az új beszédmóddal, és az új típusú problémáknak a középpontba állításával - hogy tudniillik a humán infrastruktúra számít: az egészségügy, az oktatás, a tömegközlekedés, és hogy ennek az áldozata leginkább az alul levő Magyarország, a kistelepülések - egyenrangúvá tette a vidék problémáit a fővárossal.

 

 Itt van egy kimondatlan, százéves közhely Magyarországon, hogy a politikai problémákat mindig Pesten, és az értelmiség fogalmazza meg. A vidék annyiban fontos, amennyiben ezt megérte, és kontrázza, és lefordítja a maga karancslapujtői szintjére, és akkor ott az a kis Pest, az a három, ha azt mondja, akkor rendben van. És most megfordult a dolog. Ezt jelentős mértékben a Magyar Péter országjárásának felében, majd ennek a 2000 Tisza szigetnek köszönhető, ami megalakult - véli Kéri.

“Elfelejtjük, hogy a magyar társadalom 40 százalék a falun lakik. És a falun lakó embereket sokkal jobban sújtja a tömegközlekedés tönkremenetele, például a munkábajutás, vagy a gyereknek az iskolába jutás. Őket fosztották meg az egészségügytől , mert eltűntek az orvosaik. Őket fosztották meg a minimális infrastrukturális lehetőségektől, hiába mondja az a néhány fideszes, hogy felemeltük a magyar falut. Hát Viktor, egy frászt emeltétek fel.”

A 23 ezer kocsmából 11 ezer maradt, a huszonvalahány ezer kisboltból 9 ezer maradt, háziorvos nincs, és most már 8 falut jár be egy pap, mert az sincsen.Tehát példátlan infrastrukturális pusztuláson ment keresztül, főleg a 3 ezernél kisebb falvak világa, és én úgy látom, hogy a Magyar Péter ezzel az országjárással és a nyomában teremtődő Tisza szigetek mozgalmával föl tudta emelni ezeket a problémákat, a fontos nemzetpolitikai kérdések szintjére és a következő hónapok versenye arról fog szólni, hogy hogy mi lesz a közbeszéd tárgya. A Fidesz által mesterségesen produkált dolgok:  a Pride, meg az ukránok, meg a szuverenitás, vagy pedig a Tisza által napvilágra hozott és milliókban tudatosított alapvető sorskérdések, hogy mi lesz a magyar egészségüggyel, mi lesz a magyar tömegközlekedésre, mi lesz a magyar oktatási rendszerrel. Ez a verseny Kéri szerint még nem dőlt el, nem is tud azért eldőlni, mert a Fidesz álalternatívái és álmondanivalója mögött egy hihetetlen erős média háttér van.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a lejátszó gombra kattintva. Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.