Leltár, leállítás, visszavágás – Csillag István szerint egy kormányváltás után ez lenne a sorrend
8/12/2025 14:19
| Szerző: Klubrádió
Csillag István szerint egy esetleges rezsim- és kormányváltás után az első lépés egy leltárkészítés lenne, majd azonnal le kellene állítani azokat a programokat és beruházásokat, amelyekre nincs fedezet, végül vissza kellene venni a felesleges költségvetési kiadásokat – például a nemzeti konzultációkra költött évi 170 milliárd forintot.
"A hal a fejétől bűzlik, de a farkától kezdik pucolni”
Az esetleges politikai fordulat gazdasági következményeiről szólva Csillag István a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta: nincs olyan helyzet, amelyből ne lenne kiút. Szerinte egy kormányváltás esetén az első lépés egy átfogó leltár elkészítése lenne, annak feltárása, „miben vagyunk valójában”. Úgy vélte, erre világos, közérthető módon volna szükség, nem pedig elvont gazdaságpolitikai vitákkal.
A második lépésként azoknak a kiadásoknak a leállítását említette, amelyekre egyszerűen nincs pénz. „Amire nincs pénz, arra nem lesz pénz” – fogalmazott, hozzátéve: számos oligarchikus szerkezet már most sem fenntartható. Harmadik lépésként olyan költségvetési tételek visszavágását hozta példának, mint az évente mintegy 170 milliárd forintos nemzeti konzultációs kampány.
Csillag szerint a „visszaszerzés” nem feltétlenül látványos elszámoltatást jelent. Úgy fogalmazott: a vagyonok és intézmények más módon is működtethetők, takarékosabban és hatékonyabban. „Nem az a kérdés, hogy valaki bőröndökkel hordja vissza a pénzt, hanem az, hogy másként működjenek ezek a rendszerek” – mondta.
A nagyberuházásokról – köztük a Budapest–Belgrád vasútvonalról – szólva Csillag úgy vélekedett: ezek esetében a valódi kérdés a prioritás. Szerinte számos projekt nem gazdasági racionalitás, hanem pénzkivonás mentén valósult meg, miközben alapvető szolgáltatásokra nem jut elegendő forrás.
Az eltitkolt alapokkal és vagyonokkal kapcsolatban Csillag azt mondta: a titkosítás nem alkotmányos szintű védelem alatt áll, ezért jogilag felülvizsgálható. Utalt arra is, hogy az Európai Bizottság több ilyen szabályozást kifogásolt. „Nem lenne különösebb nehézség ezeket kitakarni” – fogalmazott.
Az illegálisan szerzett vagyonok visszaszerzéséről szólva a volt miniszter hangsúlyozta: a korrupció rendszerszintű volt, állami döntéshozók és kedvezményezettek együttműködésével. Ezt bűnszervezetként lehet értelmezni, amelynek feltárása hosszabb, jogi folyamat. „A hal a fejétől bűzlik, de a farkától kezdik pucolni” – mondta, hozzátéve: türelemmel és következetesen ezek az ügyek is kezelhetők.
Feltartott ujj
Csillag István szerint a Fitch Ratings döntése – amellyel stabilról negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásának kilátását – nem jelenti azt, hogy az ország azonnal kiszorulna a finanszírozási piacokról, de egyértelműen drágítja a hitelfelvételt. „A sokkal drágábban talán túlzás, de valóban drágábban” – fogalmazott, hozzátéve: a világban továbbra is jelentős mennyiségű szabad tőke van, amely még az olyan országokat is eléri, mint Magyarország.
A volt gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben jellemzően időben teljesítette fizetési kötelezettségeit, és a befektetők számára továbbra is magas hozamot kínál. Szerinte a mostani minősítés inkább „feltartott ujj”, egy világos figyelmeztetés: a hitelminősítők türelme véges, és a következő felülvizsgálatok során akár további lépések is jöhetnek.
Csillag szerint a Fitch indoklása világosan utal a kormány folyamatos költekezési ígéreteire. „Most már elég lenne az ígérgetésből” – fogalmazott, rámutatva: a kormányfő heti rendszerességgel jelent be újabb kiadásokat, a fegyveres testületek egyszeri kifizetéseitől a 14. havi nyugdíjig. Ezek szerinte akkor is ígéretek maradnak, ha törvénybe iktatják őket, hiszen a tényleges költségvetési fedezetük nem jelenik meg átlátható módon.
A közgazdász külön problémának nevezte az államilag támogatott, fix kamatozású lakossági hitelek rendszerét. Mint mondta, nem látni, mekkora terhet jelent hosszabb távon a kamattámogatás, vagyis a piaci és az adminisztratívan alacsonyan tartott kamatok közti különbség. „Nem tudjuk, mekkora összeget kell erre elszámolni a következő évben vagy három évben” – mondta, hangsúlyozva: ezek a rejtett kiadások tovább ronthatják a költségvetési egyensúlyt.
Csillag István úgy fogalmazott: „Voltaképpen nagyon udvarias a Fitch, mert azt mondja, hogy a 2026-os költségvetés - ha most így egymás között vagyunk, akkor mondhatjuk - nem ér egy kalap szart se, hiszen mindazok, amiket bejelentettek idén, és amelyeknek áthúzódó hatásuk lesz, azok nem jelennek meg kiadásként, vagy nem teljes összegükben jelennek meg kiadásként a költségvetésben”.
Lassan nincs adófizető az országban
A volt gazdasági miniszter különösen élesen bírálta a személyi jövedelemadó-kedvezmények kiterjesztését. Mint mondta: „lassan nem lesz ember Magyarországon, aki személy jövedelem adót fizet”. Szerinte az anyák élethosszig tartó adómentessége aláássa a költségvetés bevételi oldalát, különösen a családi vállalkozásoknál. Úgy fogalmazott: egy racionálisan gondolkodó családi cég esetében kézenfekvő, hogy a jövedelmet arra a családtagon könyvelik, aki nulla adót fizet, ami tovább növeli az államháztartási hiányt.
A volt miniszter úgy látja, a gazdaságpolitikai döntések mögött nem elsősorban szakpolitikai, hanem hatalomtechnikai megfontolások állnak. Szerinte a rendszer három alapvető cél köré szerveződik: a pénzhatalom fenntartása, a közpénzekhez való hozzáférés biztosítása és a büntethetőség elkerülése. „Ezért kell az örök szócska is” – fogalmazott, utalva az élethosszig tartó jogosultságokra.
A pénznyomtatás lehetőségéről szólva Csillag arra emlékeztetett: a jegybanki függetlenség történelmileg új intézmény, és technikailag mindig van mód arra, hogy a monetáris politika a kormány céljait szolgálja. Ennek azonban szerinte közvetlen következménye az infláció, amely – mint 2022-ben – végső soron visszaveszi a korábban kiosztott pénzt a lakosságtól.
Csillag szerint a választási logika felülírja a gazdasági racionalitást. Úgy látja, a felső jövedelmi csoportok képesek kimenteni megtakarításaikat, míg az alsóbb rétegek elköltik a frissen kiosztott pénzt, ami rövid távon fenntarthatja a politikai támogatottságot. "A választások után pedig elképesztő kreativitással lehet úrra lenni bármin. Ki fog derülni, hogy tulajdonképpen amiatt kell majd utána megszorítani, mert ezt már a Tiszapárt már azelőtt, mielőtt még meg se született, Magyar Péter jegyzőkönyvbe vette, és erre hajaz mindenkinek a várakozása Brüsszeltől, a hitelminősítőkig, tehát ők csak beteljesítik ezeket a várakozásokat. Úgyhogy én nem becsülném le a kreativitását és a beszorultság érzését a miniszterelnöknek" – fogalmazott.
Csillag István a három- és kétgyerekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét egy olyan gazdasági modell részének nevezte, amely nem valódi piacra, hanem államilag irányított piacimitációra épül. Szerinte a rendszer folyamatos állami beavatkozással jutalmaz és büntet vállalkozásokat, miközben a nemzetközi versenyben életképtelen cégek profitját az adófizetők finanszírozzák. „Ez egy bizonyos pont fölött már nem növekedő, hanem magába forduló gazdaság” – fogalmazott.
Regáli jövedelmek
A volt miniszter ezt a modellt úgynevezett duális gazdaságként írta le. Az egyik ága az exportorientált szektor, amelyben döntően multinacionális cégek működnek, és a munkaerő 15–20 százalékát foglalkoztatják. Ezek a vállalatok szerinte nélkülözhetetlenek a devizabevételek miatt, hiszen nélkülük az ország nem tudná finanszírozni például az energiaimportját. Ugyanakkor ez a szektor alig kapcsolódik szervesen a magyar gazdaság egészéhez.
A másik ágat Csillag történelmi analógiával „regáli jövedelmekre” épülő gazdaságként írta le, amelyben az állam, illetve „a király kegye” dönti el, ki juthat piacra és nyereséghez. Ide sorolta a kiskereskedelmet, az energiaszektort, a távközlést és azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a lakosság nap mint nap igénybe vesz. „Ha a király ad jövedelmet, akkor fogyasztanak” – fogalmazott, hozzátéve: ez a modell fenntartja a belső fogyasztást, de tartós függőséget hoz létre.
Csillag szerint a magyar társadalom ebben a rendszerben is kettészakad: az egyik oldalon a globális gazdasághoz kapcsolódó, nyelveket beszélő munkaerő áll, a másikon pedig a belső gazdaságban dolgozók, akik a szolgáltatások túlnyomó részét végzik. Úgy fogalmazott: „ennek az országnak nagyjából ebbe az irányba tart pillanatnyilag a szekere”.
A német multinacionális cégek panaszait Csillag nem úgy értelmezte, hogy a kormány ki akarná szorítani őket a piacról, hanem inkább globális hatásokról beszélt. Rámutatott: a világszintű autógyártás több mint fele már kínai, és az európai gyártók egyszerre kerülnek nyomás alá az amerikai konkurencia, a kínai beszállítók és az európai piacra belépő kínai szereplők felől. Szerinte a magyar kormány döntései ebben a komplex helyzetben belső feszültségeket is generálnak.
Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.12.08., hétfő 9.00
Riporter: Szénási Sándor