Lattmann: A szuverének döntenek a pénzmegvonásokról, nem a brüsszeli bürokraták

Az interjúban Lattmann Tamás beszélt a hétéves költségvetési tervezetről (Multiannual Financial Framework - MFF), amely stratégiai irányt szab az EU pénzügyeinek. Míg az éves költségvetés tagállami vétó nélkül is elfogadható, az MFF esetében konszenzusra van szükség, ezért ez a terület különösen alkalmas politikai zsarolásra. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar közbeszédben gyakran elferdítve jelenik meg a jogállamisági eljárás (kondicionalitási mechanizmus) szerepe és működése. Lattmann Tamás hangsúlyozta: nem az Európai Bizottság vagy "Brüsszel" dönt a források megvonásáról, hanem az Európai Tanács, tehát a tagállamok kormányai – „azok, akiket Orbán Viktor is rendre szuveréneknek hív”.

Ez a félreértés nemcsak a kormányzati retorikát torzítja, hanem az ellenzéki várakozásokat is gyakran irreális mederbe tereli. A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy a pénzek elköltéséhez kapcsolódó rendszerszintű problémák esetén a nettó befizető országok – saját választóik nyomása alatt – nem hajlandók finanszírozni olyan állami rendszereket, amelyekről úgy vélik, hogy nem átláthatók vagy korruptak.

A jogalkotási csapda: vétójog Orbánnak

Lattmann emlékeztetett rá, hogy a kondicionalitási mechanizmus már 2018-ban készen volt mint jogalkotási javaslat, de szerinte annak bevezetését politikai hiba volt összekötni a 2020-as hétéves költségvetéssel, mert a költségvetésben Orbán Viktor vétójogot kapott, míg a jogállami mechanizmus elfogadásához elég lett volna a többségi döntés.

Ennek kapcsán elemzte Orbán Viktor és Ursula von der Leyen viszonyát, mely az elmúlt években látványos ívet járt be: 2019-ben a magyar miniszterelnök még lelkesen támogatta a német politikus bizottsági elnöki kinevezését, ám mára nyílt politikai háború bontakozott ki köztük. A konfliktus 2020-ban, a hétéves költségvetési viták idején még csak zörgedezett, de mára élesedett – miközben Orbán az Európai Bizottság elnökét állítja be a jogállamisági mechanizmus fő „bűnbakjának”, valójában a döntéseket nem ő, hanem az Európai Tanács tagjai hozzák meg. A Fidesz által korábban feleslegesnek bélyegzett Európai Parlament kritikáit most hirtelen saját kommunikációjába illeszti a kormány – von der Leyen lejáratása így belpolitikai kampányeszközzé vált, függetlenül attól, hogy a döntéshozatal uniós szinten jóval összetettebb és kevésbé személyfüggő.

"2020-ban, amikor voltak a költségvetési tárgyalások, akkor Orbán Viktornak volt egy másik ellensége a jogállamisági eljárás, és akkor azzal próbálta vétózni az egész költségvetési folyamatot, hogyha a költségvetési eljárásról szóló rendeletet elengedi az Európa Unió, akkor ő hajlandó nem megvétózni a 7 éves költségvetést, aztán mégsem vétózta meg, jogállamisági eljárás is lett szól. Ennyit ért Orbán Viktor fenyegetőzése már akkor is és most is. 2022-ben pedig el is indult Magyarország ellen a kondicionalitási eljárás".

Agrárpénzek: miért nem vonják be?

Felmerült a kérdés: miért nem vonják be a jogállamisági eljárás alá az agrártámogatásokat? A válasz egyszerű: ezek közvetlenül a gazdákhoz mennek, nem az állami rendszeren keresztül, így nem tartják indokoltnak az uniós államok, hogy ezen a csatornán „büntessék” Magyarországot. „Ezeket a pénzeket a NER nem tudja ellopni, mert közvetlenül mennek. Ezért nem lett része a kondicionalitási eljárásnak” – mondta Lattmann.

Ukrajna és a földalapú támogatások – egy robbanásveszélyes kérdés

A területalapú támogatásokról a nemzetközi jogász azt mondta, nem fog teljesen megszűnni. Az Ukrajna EU-csatlakozása körüli diskurzus is része lett a költségvetési vitának. Balázs Péter volt külügyminiszter nemrég jelezte: az új tervezetben nincs külön előirányzott pénz Ukrajna felkészítésére, miközben ha csatlakoznának, 40 millió hektár ukrán termőföld kerülne be a rendszerbe – ez a jelenlegi uniós mezőgazdasági támogatásra jogosult területek 40%-ával egyenértékű.

 

Lattmann szerint ez tarthatatlan volna: „Az EU nem akarja, hogy amerikai multinacionális cégek vagy ukrán oligarchák vegyék fel a földalapú támogatásokat. Ez a rendszer már most is túl sokba kerül.” Hozzátette: évek óta zajlik az agrártámogatások reformja, és elképzelhető, hogy bizonyos birtokméret fölött teljesen megszűnik majd a támogatás.

Mi várható?

A következő hónapokban az MFF körüli vita fogja uralni az uniós politikát. Közben folyik a tárgyalás a közös agrárpolitika végrehajtását átalakító új rendeletről is – ez viszont jogalkotási eljárásban születik, tehát Orbánnak nincs vétójoga, bármennyire is hallgat róla a kormány.  A magyar politikai kommunikáció leegyszerűsítő üzenetekkel operál, miközben valójában egy sokszereplős, összetett döntéshozatali folyamat zajlik – amelyben Orbán Viktornak messze nincs akkora mozgástere, mint ahogyan azt itthon láttatja - hangoztatta a nemzetközi jogász.

A teljes interjút a lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.