„Zajlik
Megbeszéljük...

Laborc Sándor: Nemcsak a külügyben, hanem az összes minisztériumban ott vannak az orosz hekkerek

29/03/2022 18:32

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Feltörték a magyar külügyminisztérium számítógépes hálózatát és tíz éven keresztül ki be járkáltak az orosz hatalom hekkerei, így megtudtak minden titkos információt, és a magyarok hiába próbáltak meg fellépni ellene, nem sikerült, ehhez képest Szijjártó Péter egy szó nélkül átvette az orosz külügyminiszter kitüntetését, és nem tiltakozott ellene. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetője szerint érthetetlen, hogy miért rúgta ki a magyar kormány a szolgálatok kiberbiztonsági szakembereit. Mi volt ennek az oka? És hogyan fognak ezek után megbízni a magyar szolgálatokban a NATO és az EU tagországai?

2022. március 29. Megbeszéljük - részlet 2022.03.29. Laborc Sándor
17:47
00:00

A Direkt36 cikkében "súlyos dolgok vannak leírva részletesen" - mondta a Megbeszéljükben Laborc Sándor, az NBSZ volt vezetője, aki szerint az orosz hekkerek nem csak a magyar külgazdasági és külügyminisztériumot érték el, hanem rajta keresztül a NATO és más országok hivatalos szervei is érintettek lehetnek. "2011-től, egy évtizede folyamatosan bent vannak. Itt rendszerhibáról van szó".

A kémper tárgyalása a Kúrián
 

 
Budapest, 2018. május 29. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója. MTI Fotó: Illyés Tibor
Fotó: Illyés Tibor
 

 

Laborc feltételezi, hogy nemcsak a külügyben, hanem a belügyben és más minisztériumokban is ugyanezek a hekker programok működnek. Magyarországon ugyanis nincsenek a különböző intézményi hálózati rendszerek szeparálva. "Ez egy igazi nagy rendszerhiba, aminek strukturális és személyi okai vannak" - jelentette ki, majd arról beszéltek, hogy és politikai okai is vannak, hiszen "ha egy védett szobában, ami a szuper titkos távközlési együttműködést biztosítja a nagykövetségek és a központ között, olyan fizikai és biztonsági hiányosságok vannak, amire a külügynek csak az a válasza, hogy hagyd abba, ne piszkáld, akkor az egy politikai döntés". Hogy ennek a mozgatórugója egy kitüntetés, vagy a szerződéshalmaz, azt nem tudjuk, nem látunk mögé, mondta.

Az oroszok az elmúlt 12 évben nemcsak azt látták például, hogy a Paks2-t kik készítették elő, mi a magyar álláspont, hogy milyen témákkal megy ki a magyar kormányfő egy NATO közgyűlésre, vagy hogy mi van a V4-gyel, hogy milyen tartalékai vannak az országnak. Teljesen kiszolgáltattuk magunkat, mondta.

Laborc a 2009-2010-es állapotokról azt mondta, akkor az informatikai védelem, a kormányzati gerinchálózat védelme egy kézben volt. Ezt a Fidesz módosította, és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet 2015-ig működött. A cikk szerint ebben az időszakban súlyos támadások érték a magyar intézményi rendszert, de valamiért mégis megszüntették a központosított rendszert és elbocsátották a szakértőket. Ez is politikai döntés, mondta Laborc. Hogy onnan a kibervédelem miért került át a Belügyminisztériumhoz, annak sok oka lehet, de Laborc szerint az utóbbi években politikai háttéralkuk tárgyai lettek a szolgálatok. Ugyanakkor érthetetlen, hogy miért kellett szétbontani egy jól működő rendszert, és berakni a szakszolgálathoz, ahol szerinte nincs jó helyen. Egy példát is mondott erre, ha valaki egy ilyen helyen dolgozik, akkor a közalkalmazotti bértábla szerint kapja a fizetését, holott azokat a kiberszakembereket meg kellene fizetni, miközben hatalmas rájuk a kereslet.  Ez több sebből vérzik - mondta.

A meghekkelt külügyi szerverekkel Laborc szerint a NATO-t és az EU-t is kiszolgáltatottá tették. Szerinte amikor kiderült, hogy a NATO-t, az EU-t Magyarország diplomatáin, például a laptopjain keresztül támadják, akkor nem teszetoszán, hanem azonnal kellett volna lépni. Ez a támadás akkor volt, amikor szélnek eresztették a kibervédelmet, amikor nincs eszköz a kezében, szűk a mozgástér. Ilyenkor csak NATO segítséget kell kérni, és ezt kellett volna azonnal tenni. 

Nem tudja, milyen most a bizalom a magyar kibervédelemmel kapcsolatban, de ha úgy kezelnek minket, hogy ez egy átjáróház, akkor kérdéses, hogy ránk bízzák-e a titkainkat, ugyanakkor Laborc nem hiszi, hogy magunkra maradtunk, mert a NATO egy szervezet, egy láncolat, ami annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme, ezért abban reménykedik, hogy amíg az ország a NATO és az EU tagja, addig nekik is az az érdekük, hogy egy viszonylagos erősséget kölcsönözzenek ennek a leggyengébb láncszemnek. 

Magyarországnak azaz érdeke, hogy egyenrangú partner legyen, és meglegyen a bizalom, jelentette ki Laborc Sándor a Megbeszéljükben.