Kuncze: Ha ez így megy tovább, ennek az országnak vége

Az egykori belügyminiszter szerint a magyar politika egyik legnagyobb problémája, hogy teljesen eltűntek belőle a személyes kapcsolatok, miközben a jelenlegi választási rendszer mesterséges helyzetbe kényszeríti a pártokat és a választókat is. Kuncze Gábor a Bőrünkre megy című műsorban arról beszélt: a kisebb pártok indulása körüli vita részben a rendszer logikájából fakad, miközben a kormány kommunikációja évek óta félelemkeltésre épül. A volt politikus a beszélgetésben azt is mondta: ha a kormánypárt vereséget szenvedne egy választáson, az szerinte könnyen a jelenlegi hatalmi struktúra széteséséhez vezethet.

„A politika teljesen átitatta az életünket”

Kuncze Gábor azzal kezdte, hogy szerinte túlzott jelentőséget kapott, hogy részt vett a Demokratikus Koalíció egyik rendezvényén. Úgy fogalmazott: ma már sokan természetellenesnek tartják, ha politikai ellenfelek szóba állnak egymással. Felidézte, hogy korábban a parlamentben kemény viták mellett is léteztek személyes kapcsolatok a politikusok között. Példaként említette, hogy sokat vitatkozott Torgyán József kisgazda politikussal, de a folyosón jó viszonyban voltak. Szerinte ez a fajta politikai kultúra mára eltűnt.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy a kisebb pártoknak érdemes-e elindulniuk a választáson. Kuncze szerint a pártoknak saját szavazótáboruk és szervezetük van, ezért természetes, hogy mérlegelik az indulást. Hozzátette: azok a formációk, amelyeknek esélyük sem volt az egy százalékos eredményre, inkább nem indulnak, mert különben vissza kellene fizetniük az állami támogatást. Az utolsó pillanatban még a Kutypártnak is sikerült leadniuk a megfelelő számú ajánlást.

A volt belügyminiszter szerint ugyanakkor a jelenlegi rendszer torzítja a politikai versenyt. Emlékeztetett arra, hogy korábban kétfordulós választás volt Magyarországon, amely lehetővé tette a pártok közötti megállapodásokat a második forduló előtt. A mostani szabályok – amelyek 2014 óta érvényesek – szerinte arra kényszerítik az ellenzéki oldalt, hogy egymással is versenyezzenek.

 

Kuncze Gábor arról is beszélt, hogy a politikai sokszínűség természetes jelenség, mert a választók gondolkodása is különbözik. Van, akinek a hagyományok és a nemzeti kultúra fontosabb, mások az egyéni szabadságot vagy a szociális biztonságot tartják elsődlegesnek – fogalmazott. Szerinte a jelenlegi politikai helyzet mégis arra kényszeríti a választókat, hogy szűkebb kínálatból válasszanak, egy irányba gondolkodjanak. „Ugye van egy szélsőjobbra hajazó párt a Fidesz, van egy szélsőjobboldali, a Mi Hazánk, és van egy jobboldali a Tisza. És akkor el kell döntenie a liberális vagy baloldali szavazónak, hogy most akkor otthon maradok, vagy leszavazok valamelyikre, vagy mit csináljak. És ez mű dolog, a világ nem így néz ki” - mondta Kuncze Gábor.

A félelemkeltés régi politikai eszköz

A műsorban szóba került a kormány kampánya is, amelyben gyakran jelenik meg a háborúval kapcsolatos üzenet. Kuncze szerint a félelemkeltés tudatos politikai stratégia. „Először megijesztjük az embereket, aztán azt mondjuk nekik, hogy csak mi tudjuk megvédeni őket” – fogalmazott. Úgy látja, a kormány az elmúlt években több hasonló kampányt folytatott: beszélt „Soros-veszélyről”, migrációról, genderkérdésről, majd az orosz–ukrán háborúról is. Szerinte a mostani narratíva – amely szerint Ukrajna akár Magyarországot is fenyegetheti – teljesen irreális.

„Ukrajna a saját fennmaradásáért harcol. Mi motiválná arra, hogy megtámadjon egy NATO-országot?” – tette fel a kérdést.

A beszélgetésben Keczéry Orsi arról beszélt, hogy a háborús retorika elsősorban az idősebb korosztályt érinti meg. A fiatalabbak kevésbé hisznek az ilyen forgatókönyvekben, de sok idős ember – akiknek még van személyes emlékük háborús időkről – komolyabban veszi a fenyegetést. Sokan olyan közelinek érzik a háborús veszélyt, hogy akár készleteket is felhalmoznak.

„Ha elveszik a hit, a rendszer is széteshet”

A volt belügyminiszter arról is beszélt, mi történhetne egy esetleges kormányváltás után. Szerinte a Fidesz támogatottságát részben az a hit tartotta fenn, hogy a párt képes megvédeni az országot és biztosítani a jólétet. Ha ez a hit megszűnik, az a rendszer gyors meggyengüléséhez vezethet – mondta. Kuncze úgy látja, az elmúlt másfél évtizedben sokan gazdaságilag is érdekeltté váltak a kormánypárt hatalomban maradásában. A politikai és gazdasági kapcsolatok hálózata az önkormányzati szintig is leér - mondta, ezt egy Hadházy Ákos által nemrég bemutatott üggyel példázta: „Az egyik település polgármesterének felesége benyújt EU-s pályázatot óvoda alapítására, aztán megkapja a pénzt, megcsinálja az óvodát, majd a polgármester házát, tehát a saját házukat kibérli, és ott hozza létre az óvodát, vagyis az EU-s pénz két pillanat alatt ott volt a polgármester zsebébe. És ez egy megszokott dolog ma. Kialakult az a szemlélet, hogy a közös pénzt haza lehet vinni” – fogalmazott.

 

Mit ér a felhatalmazás?

Szóba került az a manapság gyakori kérdés, mi történhetne akkor, ha a jelenlegi ellenzék kerülne hatalomra, miközben a Fidesz által kinevezett tisztségviselők a rendszer különböző pontjain pozícióban maradnak, amivel a költségvetés elfogadásától kezdve a törvények alkotmányossági vizsgálatáig számos ponton meg blokkolni lehetne kormányzást. Kuncze Gábor is valós kockázatnak látja ezt a helyzetet, hisz a köztársasági elnök visszaküldheti a törvényeket vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, amelynek tagjait szintén a jelenlegi hatalom választotta meg. Szerinte ez olyan helyzetet teremthet, amelyben egy új kormány működése komoly akadályokba ütközne. Ugyanakkor Kuncze ezt az állapotot nem tudja elképzelni, mert egy tartós politikai blokád a gazdaságot is súlyosan érintené. „Ha ezt a gyakorlatot tovább fokozzák, akkor elveszítjük a befektetőket, a gazdasági potenciált, és nem lesz miből nyugdíjat fizetni” – fogalmazott.

Hozzátette: Ez az, amivel azt szokás indokolni, hogy ne induljon el senki, csak a Tisza, és akkor van esélye a Tiszának arra, hogy kétharmadot szerezzem, és akkor nincs ez a probléma.

Azt is hozzátette: „ez is egy teljesen új Fidesz-találmány: ha nem én vagyok, akkor kész, itt nem lehet semmi”. A volt belügyminiszter megjegyezte, 1990 és 2010 között a kormányváltások után a következő kabinetek mindig képesek voltak folytatni a munkát a saját programjuk szerint, még akkor is, ha nehéz gazdasági helyzetet örököltek, de senki nem próbálta blokkolni a munkájukat.

A rendszer összetartó ereje: a pénz

A beszélgetés témája volt, hogy mi tartja össze a kormánypárti politikai elitet. Kuncze Gábor lecsapta a magas labdát, és egyértelműsítette, hogy ebben kulcsszerepe van a pénznek és a hatalmi pozícióknak. Úgy fogalmazott: „az a ragasztóanyag, amit keres, az a pénz”.  A parlamenti képviselők 2-2,5 milliós fizetést kapnak, és sokan további állami megbízatásokból is jövedelemhez jutnak. Ez szerinte erős motivációt jelent arra, hogy megőrizzék a jelenlegi rendszert.

„Orbán Viktor nagyon régóta személyesen választja ki, hogy ki lehet országgyűlési képviselő. Tehát nem viták dönti kel, vagy, hogy a adott térségbe ki a legjobb, hanem ő megmondja, hogy te leszel” – hívta fel a figyelmet Kuncze. 

„Ez csak az a kis tétel, amiről beszéltem. Ezek tényleg reszketnek attól, hogy ezt el fogják veszíteni, és hogy ez aztán dominóhatást hoz magával. Felbukkanak ügyek: például a földhivatali nyilvántartás összeomlott, mert valami havernak adták ki az informatikai rendszer hátterének megcsinálását. Aztán nem sikerült. Most nem lehet tudni, mi van a földhivatali nyilvántartással, de a pénzeket már biztosan kifizették. Tehát sok ilyen apró tétel van, és ezek nyilván felszínre fognak kerülni. Nem tudom, lesz-e dominóhatás vagy nem, de én csak azt tudom: ha ezt nem fejezzük be, akkor ennek az országnak vége.”

 

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)