Külföldi lapszemle: új Monarchia, választási vádak és uniós pofonok

A brüsszeli portál idézi Magyar Péter megállapítását, miszerint Ausztria kulcsfontosságú gazdasági partnere Magyarországnak. Emlékeztet arra, hogy a választásokat fölényesen megnyerő Tisza párt elnöke azt javasolta: vonják egybe a visegrádi csoportot– amely Magyarország mellett Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát fogja össze – az úgynevezett slavkovi formátummal, amely az osztrák-cseh-szlovák kooperációnak biztosít keretet. Slavkov Brno közeli morva kisváros, ismertebb nevén Austerlitz, a napóleoni háborúk egyik csatájának a helyszíne volt. 

 

Az amerikai alapítású, de immár a Springer-médiabirodalomhoz tartozó Politico kiemeli, hogy Magyar egyik első számú prioritása a 18 milliárd eurónyi befagyasztott uniós támogatás felszabadítása. Emellett arra is törekszik, hogy Budapest férhessen hozzá 16 milliárd euró erejéig védelmi célokra fordítandó uniós hitelhez, valamint, hogy töröljék el a napi egymillió eurós bírságot, amit azért róttak ki Magyarországra, mert nem teljesíti az európai migrációs jogi előírásokat.

Emil Brix volt osztrák diplomata és történész úgy vélekedett a Politicónak nyilatkozva, hogy Magyar Péter első miniszterelnöki külföldi útja, amely Varsóba vezet majd, leginkább a tapasztalatcseréről fog szólni, hogy miként lehet visszatérni a liberális demokráciához, míg az ezt követő bécsi vizit sokkal inkább az európai politikát érinti majd, azt, hogy ennek a térségnek meg kell fogalmaznia a saját regionális elképzeléseit is. Az osztrák kormányban a jelek szerint van fogadókészség erre az elgondolásra – teszi hozzá a portál, és felidézi, hogy a 2000-es évek elején, a korábbi kommunista országok EU-csatlakozása előtt az osztrák vezetők újszerű szerződés megkötését javasolták Közép-Európának. Az az erőfeszítés kudarcot vallott, mert Lengyelország és Szlovénia attól félt, hogy Bécs, több mint 80 évvel az Osztrák-Magyar Birodalom összeomlása után újra meg akarja erősíteni a maga hegemóniáját. Most egy magabiztosabb Magyarország javasolja a szorosabb szövetséget, és a lengyel vezetőknek nincs okuk aggódni emiatt – állapítja meg a portál, és hozzáteszi: az osztrák konzervatívok is új lehetőségeket látnak most, Orbán távoztával. Reinhold Lopatka, az Osztrák Néppárt európai parlamenti képviselője emlékeztet arra, hogy az 1990-es években még szorosan együttműködtek Orbánnal, és szerinte az ifjú Orbán lenne a legnagyobb bírálója a mostani, öregebb Orbánnak. 

A cikk kitér arra: a közép-európaiak szövetségét célzó törekvés azt is tükrözi, hogy Magyar Péter érti Brüsszelt. Csaknem egy évtizedet töltött ott diplomataként, és Stefano Bottoni professzor szerint ő lesz az első olyan magyar kormányfő, aki tökéletesen átlátja Brüsszel és az uniós gépezet működését, azt, hogy aki ellensúlyt akar képezni a nagy tagországokkal, Franciaországgal, Németországgal szemben, annak egyesítenie kell az erőket. 

 

Az EUObserver brüsszeli hírportál, amely különösen szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, tegnapi összefoglalójában Szijjártó Péter interjújából első helyen azt emeli ki, hogy a távozó külgazdasági és külügyminiszter szerint súlyos külföldi beavatkozás befolyásolta a magyarországi választási eredményt, Zelenszkij ukrán elnök, az ukrán kormány és a brüsszeli intézményrendszer egyaránt a kormányváltásban volt érdekelt. Azt is állította Szijjártó, hogy ő maga Szergej Lavrovnak megmondta, hogy a háború rossz. Az EUObserver hangsúlyozza emellett, hogy a Tisza csapata őrült tempóban dolgozik a rendszerváltáson, naponta három-négy fontos változtatást jelentenek be. A magyar parlamentben sokkal több női képviselő lesz, mind eddig, de ez még mindig túlságosan kevés – állítja a portál. Eközben – teszi hozzá az összefoglaló - Orbán Viktor a jelek szerint pártelnök kíván maradni. 

 

Végül megemlítem, hogy Stephan Löwenstein, a tekintélyes, konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője, aki korábban kelet-közép-európai tudósítóként Magyarországról is rendszeresen írt, egyetértő kommentárban foglalkozik azzal, hogy az Európai Bíróság elkaszálta a névlegesen gyermekvédelmi, valójában diszkriminatív jellegű magyar törvényt.

Löwenstein szerint ez a törvény a minden mértéket meghaladó prüdéria terméke. Öt évvel ezelőtt azonban, amikor meghozták, valójában nem annyira ideológiai, mint inkább politikai célokat szolgált: Orbán arra törekedett, hogy választóvonalat húzzon a jobboldali és a baloldali ellenzék közé.

Az lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)