Kiss Ambrus: A szakadék széléről rántottuk vissza Budapest szekerét

"Arról van szó, hogy túléljünk" – jelentette ki Kiss Ambrus, miután a fővárosi közgyűlés elfogadta a módosított pénzügyi tervet. Mint mondta, a decemberben elfogadott előző változat csak 2024. június 30-ig volt érvényes, így a város komoly válsághelyzet előtt állt. „Két órával a határidő előtt sikerült visszahúzni Budapest szekerét a szakadék széléről” – fogalmazott a főigazgató.

A költségvetés megszavazása nem volt egyszerű: a múlt heti próbálkozás határozatképtelenség miatt meghiúsult, mert a Fidesz és a Tisza nem jelent meg az ülésen. A mostani kompromisszum révén végül sikerült legalább 22 képviselő támogatását megszerezni.

Kiss Ambrus szerint a közgyűlés túl bizalmatlanul állt hozzá a vitatott kérdésekhez, például az OTP-s folyószámlahitelhez. A Tisza fő aggálya az volt, hogy ha a kormány költségvetési biztost nevezne ki, az a finanszírozó bank szemében felmondási ok lehetne. De Kiss erről azt mondta: "az az igazság, hogy ha a kormány költségvetési biztost akarna kinevezni, akkor egyrészt megtette volna, hiszen ez bármikor megteheti, másrészt a kormány felelősséget nem akar átvállalni, hiszen egy költségvetési biztos az felelősséget is jelent a kormány számára. De végül ezt egy kompromisszummal sikerült megoldani, úgyhogy tovább tudtunk menni."

Szolidaritási hozzájárulás: „Semmi köze nincs már a szolidaritáshoz”

A főváros egyik legélesebb konfliktusa a kormánnyal a szolidaritási hozzájárulásként emlegetett elvonás körül zajlik. Kiss szerint matematikai tény, hogy Budapest több pénzt fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit feladatellátásra visszakap. A főváros eddig kilenc pert indított a kormány ellen, ezek közül több is jól áll – tette hozzá.

„Ez már rég nem a tehetősebb önkormányzatok szolidaritásáról szól” – hangsúlyozta Kiss Ambrus. Ezt egy alkotmánybírósági döntés is kimondta, hogy a jelenlegi rendszer nem mutatja, hova kerülnek az elvont források, így a szolidaritás elve gyakorlatilag elveszett.

Fejlesztések nélkül marad a város

Kiss Ambrus világossá tette: a most elfogadott költségvetésben nincs forrás fejlesztésekre, csak az alapvető közszolgáltatások működtetésére elegendő a pénz. A korábban megcélzott uniós forrásokat a kormányon keresztül lehetne elérni, de ezekhez jelenleg csak minimálisan fér hozzá Budapest.

„A lakhatási válság kezelésére például elérhető lenne egy 28 milliárdos uniós keret, de ehhez kormányzati közreműködés szükséges. Ez is mutatja, mennyire kiszolgáltatott helyzetben van a város” – fogalmazott.

EU-s pénzek és a kormányzati blokád

A főigazgató szerint különösen abszurd, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti konfliktus következményeit Budapest lakói szenvedik meg. „Egyedülálló Európában, hogy egy város ennyire megfizeti a kormány politikai játszmáinak az árát” – mondta, utalva arra is, hogy az önkormányzatok továbbra sem juthatnak közvetlenül EU-s fejlesztési pénzekhez.

Úgy vélte, ha az Európai Bizottság valóban segíteni akar, akkor ne csak beszéljen a demokratikus értékekről, hanem cselekedjen is: "Ez egy fontos tanulság, és ezt érdemes lesz az Európai Bizottságnak is levonnia, hogyha ő segíteni akar, akkor valóban segítsen, ne pedig hátráltasson, és azért ebben a történetben valójában kárt okoz Budapestnek."